Mélyponton a kelet-európai munkavállalás Nagy-Britanniában

A távozók száma ugyanakkor meredeken emelkedik, áll a brit belügyminisztérium és a brit statisztikai hivatal (ONS) által szerdán kiadott, különböző időszaki bontású friss összesítésekben. Több brit iparvállalatnál azonban így is vadsztrájkokkal tiltakoznak a keleti EU-munkaerő alkalmazása ellen.

Az ONS új kimutatása alapján a márciussal zárult egy évben 133 ezer kelet-európai munkavállaló jegyeztette be állását a brit belügyminisztériumnál, 36 százalékkal kevesebb, mint a tavaly márciussal véget ért tizenkét hónapban, amikor 207 ezren érkeztek a keleti EU-országokból a brit munkapiacra.
    Az eddigi csúcsidőszakhoz - a 2007. márciussal zárult évhez - képest 43 százalékos a visszaesés, abban az esztendőben ugyanis 231 ezren vállaltak állást az azóta súlyos recesszióba süllyedt Nagy-Britanniában.
    Az intézet elemzéséhez fűzött grafikus kimutatás szerint a Nagy-Britanniából tartósan távozó kelet-európai munkavállalók száma a tavaly szeptemberrel véget ért egy évben megközelítette a 60 ezret. A 2007 szeptemberével zárult tizenkét hónapban nem egészen 30 ezer keleti-európai távozott a brit munkapiacról.
    A brit belügyminisztérium ugyancsak szerdán közzétett, negyedéves összesítése szerint az idei első három hónapban a 2004-ben EU-taggá lett nyolc kelet-európai országból - Magyarországról, Csehországból, Szlovákiából, Szlovéniából, Lengyelországból és a balti államokból - 23 ezren folyamodtak nagy-britanniai munkaviszonyuk bejegyzéséért.
    Ez az öt évvel ezelőtti bővítés óta a legalacsonyabb negyedéves adat. A tavalyi azonos időszakban még csaknem 49 ezer új munkavállaló érkezett a nyolc keleti EU-tagállamból a brit munkapiacra.
    A visszaesés zöme a lengyel munkavállalók számának meredek csökkenéséből ered: Lengyelországból az idei első negyedévben már csak 12 ezren érkeztek az egy évvel korábbi 32 ezer helyett.
    Erősen csökken a Szlovákiából, Csehországból, Litvániából és Szlovéniából érkezők száma is.
    A belügyminisztérium szerdai részletes kimutatása szerint ugyanakkor az általános folyamattal szemben egyre több magyar, lett és észt állampolgár vállal állást Nagy-Britanniában. A márciussal zárult egy év egészében a magyarok száma 6, az észteké 4, a letteké 24 százalékkal nőtt.
    A brit munkahelyekre jelentkező magyarok száma a korábbi évekre visszatekintve is folyamatosan növekszik. Tavaly egész évben 10 865, 2007-ben 8880, 2006-ban 7060, 2005-ben - a bővítés utáni első teljes évben - 6355 magyar jegyeztette be munkavállalását Nagy-Britanniában.
    A brit belügyminisztérium szerdai táblázatos összesítésének tanúsága szerint a nyolc ország közül Magyarország az egyetlen, ahonnan a bővítés óta minden évben növekedett az előzőhöz képest a brit munkapiacon állást vállalók száma.
    A szlovének száma is folyamatosan növekszik, Szlovéniából azonban az ország 2004-es EU-csatlakozása óta összesen nem érkezett ezer munkavállaló Nagy-Britanniába.
    A másik véglet Lengyelország: 2004 óta több mint 600 ezer lengyel kérte brit munkaviszonyának bejegyzését.
    A kiélezett recessziós helyzetben - amelyben évtizedek óta nem látott magasságba, jóval kétmillió fölé emelkedett a brit munkanélküliek száma - az összességében most már egyre apadó kelet-európai bevándorlás is mind több sztrájkhoz vezet a brit üzemekben.
    Jelenleg is több száz olajfinomítói és erőművi alkalmazott tart spontán munkabeszüntetést Walesben és Angliában, miután a walesi Milford Haven földgáztermináljában - a szakszervezetek szerint a helyi munkaerő alkalmazásáról kötött egyezség megszegésével - a munkáltató ötven lengyel dolgozót akar felvenni.
    A létesítményt üzemeltető konzorcium igazgatója azt mondja, hogy cége nem talált helyben megfelelő képesítésű munkaerőt az adott tevékenység elvégzésére.
    A Financial Times nemrégiben öt nagy EU-tagállamban - Nagy-Britanniában, Németországban, Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban - tette fel azt a kérdést, hogy a helyiek mennyire támogatják vagy ellenzik a külföldi uniós állampolgárok szabad munkavállalását országukban.
    A felmérés szerint a legnagyobb ellenszenv Nagy-Britanniában mutatkozott: itt a válaszolók 54 százaléka mondta azt, hogy "valamennyire", vagy "erősen" ellenzi az EU-jogszabályokban rögzített munkavállalási szabadságot, amelyet alig több 30 százalékuk támogatott.
    A tekintélyes londoni napilap kimutatta azt is, hogy egyre több brit jelentkezik az eddig jórészt kelet-európai EU-munkavállalók által betöltött, alacsony fizetésű, nehéz fizikai munkával járó állásokra a súlyos recesszió nyomán tömegessé váló hazai munkanélküliség miatt.
    Nagy-Britannia a 2004-es bővítés után nem élt a kelet-európai munkavállalás átmeneti korlátozásának lehetőségével, munkapiacát azonnal megnyitotta az új tagállamok előtt, csak azt a feltételt szabta, hogy az ezekből az országokból érkezőknek be kell jegyeztetniük állásukat a brit belügyminisztériumnál, és egy évet fizetett munkaviszonyban kell tölteniük, mielőtt a szociális ellátó rendszer szolgáltatásait igénybe vehetik.