Megromlik a viszony Törökországgal

Bern. Népirtásként ismerte el a svájci parlament az I. világháború idején az oszmán birodalom örmény lakosai által elszenvedett mészárlásokat és deportálásokat. Svájc a tizenötödik ország, amely népirtásként ismerte el az akkori véres eseményeket. A berni parlament annak ellenére szavazásra bocsátotta ezt a kérdést, hogy Calmy Rey külügyminiszter felhívta a honatyákat: hagyják az ügyet a történészekre. A parlamenti döntés nem igényli a svájci kormány jóváhagyását, a kabinet azonban köteles diplomáciai úton tájékoztatni Ankarát. A svájci székhelyű örmény szervezetek üdvözölték a döntést. Törökország viszont tiltakozott ellene, s félő, hogy az ügy – a korábbi esetekhez hasonlóan – megrontja a két ország viszonyát. A török külügy határozott tiltakozását hangoztató közleményében máris az alpesi országra hárította a felelősséget az örmény népirtás elismeréséből fakadó hátrányos következményekért. Szintén a kétoldalú kapcsolatok feszültté válását jósolta a Turkish Daily News című angol nyelvű törökországi lap, amely szerdai írásában a svájci döntést úgy állította be, hogy Bern azzal hitelt adott a „befolyásos örmény lobbi állításainak”. Az örmények szerint az 1915-17-es mészárlások és deportálások 1,5 millió halálos áldozatot követeltek, míg a törökök 250-500 ezer halálos áldozatot ismernek el. Ankara kereken elutasítja a népirtás tézisét, rámutatva: egy hanyatló birodalom polgárháborús viszonyai között véghezvitt megtorlásról van szó.