Megkezdődött Franciaországban a nemzetgyűlési választások második fordulója

A múlt vasárnapi első fordulóban a szuverenista jobboldali párt minden idők legjobb eredményét érte el: a szavazatok 33,14 százalékát szerezte meg 10,6 millió vokssal. Az RN-nek 39 képviselői helyet már az első fordulóban sikerült elnyernie az 577-ből.

Második helyen végzett a radikális baloldal, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű baloldali szövetség, amely 27,99 százalékos támogatottságot ért el, és 32 képviselői helyzet szerzett meg az első fordulóban, míg Emmanuel Macron Együtt nevű pártszövetsége megismételte az európai parlamenti választásokon elszenvedett vereségét, és a harmadik helyre került a szavazatok mindössze 20,04 százalékával, a 6,57 százalékot elért jobbközép Köztársaságiak előtt.

Az 577 fős nemzetgyűlésben 76 képviselőt választottak meg a múlt vasárnapi első fordulóban, s a nagyon magas, 66,71 százalékos részvételi arány következtében 306-ban mind a három nagy politikai blokk – az elnöki tábor, az RN és a baloldali szövetség – jelöltjei is továbbjutottak a második fordulóba. Ez utóbbi körzetek több mint kétharmadában azonban visszaléptek a baloldal, a jobbközép Köztársaságiak vagy az elnöki tábor jelöltjei annak érdekében, hogy megakadályozzák az adott választókerületben az RN győzelmét, ezért végül csak 89 körzetben mérkőzik meg egymással három jelölt, 409 helyen ketten, míg két helyen négyen, egy körzetben pedig egy jelölt indul a második fordulóban, összesen 1094-en az 501 körzetben.

A baloldal 130, az elnöki tábor 80, míg a jobbközép három jelöltjét vonta vissza az elmúlt héten.

A visszalépések miatt az RN-nek az EP-választások óta felfelé tartó dinamikája hirtelen megtört, és ez a hét közepén fordulópontot hozott a kampányban.

Marine Le Pen élesen bírálta a pártja ellen létrejött „köztársasági frontot”, mert szerinte ez egy olyan „egységpárt”, amelybe olyanok tartoznak, „akik meg akarják tartani a hatalmat a nép akaratával szemben”. Ugyanakkor ő és pártja elnöke és miniszterelnök-jelöltje, Jordan Bardella a pénteki kampányzárást megelőző órákban is annak a reményének adott hangot, hogy ilyen körülmények között is meg tudják szerezni a kormányzáshoz szükséges abszolút többséget, azaz a 289 képviselői helyet. Ebben az esetben fennállása óta először jutna kormányzati szerephez az RN, és úgynevezett politikai társbérlet alakulna ki, azaz Emmanuel Macron és az ellenzéke által adott kormány közösen vezetné az országot. Marine Le Pen jelezte, hogy ammenyiben pártja 270 helyet megszerez, szerinte már elképzelhető egy Bardella-kormány, mert az abszolút többséghez meg lehetne győzni 19 független jobb- és baloldali képviselőt, akik korábban jelezték, hogy közel állnak hozzájuk az RN javaslatai.

A választás kimenetele azon múlik, hogy a baloldal és az elnöki szövetség választói hajlandók-e egymás jelöltjeire átszavazni a második fordulóban, vagy pedig inkább otthon maradnak.

A pénteken megjelent utolsó felmérések szerint – amelyek a visszalépések utáni választói magatartást is vizsgálták – a részvételi arány ismételten nagyon magas, 66-68 százalékos lesz, s bár az RN végezhet az élen, az abszolút többséget nincs esélye megszerezni. A mandátumbecslések szerint Marine Le Pen pártja a korábbi 89 után 175 és 230 közötti helyre, a baloldal az eddigi 131 helyett 145-190 képviselőre számíthat a nemzetgyűlésben. Az elnöki tábor viszont elvesztheti a 245 fős relatív többségét, s 118-162 képviselővel fog a jövőben rendelkezni.

Bizonytalanságot teremt viszont az, hogy várhatóan egyik tábornak sem lesz kormányzóképes többsége.

Az elnöki hivatal az AFP hírügynökségnek jelezte: vizsgálják azokat a választás utáni lehetséges forgatókönyveket, amelyeket a bizonytalan helyzet teremhet technikailag és intézményileg.

Gérald Darmanin belügyminiszter pénteken arra hívta fel a figyelmet, hogy a „köztársasági szokásjog” alapján a parlamenti választásokat követően a kormánynak le kell mondania. A tárcavezető ugyanakkor jelezte, elképzelhető, hogy az elnök mindaddig megtartja a jelenlegi kormányt, amíg nem sikerül egy olyan új kormányt felállítania, amely a nemzetgyűlés többségének támogatását élvezi. Elemzők szerint ez lehet egy technokrata kormány, de egy olyan RN-nel szembeni nagykoalíció is, amelyben a jobbközép Köztársaságiak, az Együtt pártszövetség és a mérsékelt baloldali pártok kapnának szerepet. A radikális baloldali Engedetlen Franciaországgal viszont nem kíván az államfő szövetséget kötni, s a párt is kizárta részvételét egy koalíciós kormányban.

A politikai széttöredezettség nagyon erőszakossá tette a villámkampányt, rendszeresek voltak az aktivisták elleni fizikai támadások és szóbeli fenyegetések, rasszista és diszkriminatív megszólalások, valamint politikai leszámolások a jobb és baloldali táboron belül.

A feszült légkör egyik jele az is, hogy rendkívüli biztonsági intézkedéssel készül a belügyminisztérium az esti urnazárásra: 30 ezer rendőrt és csendőrt, köztük ötezret Párizsban és elővárosaiban mozgósítanak „az ultrabaloldaliak vagy az ultrajobboldaliak” rendbontásának elkerülésére.

Franciaország tengerentúli területein és megyéiben, illetve a nem Európában tartózkodó, megközelítőleg másfél millió választópolgár számára közép-európai idő szerint már szombat délben megkezdődött a választás. Az anyaországban vasárnap reggel nyolc órakor nyitottak ki a szavazóhelyiségek. Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.