Megkezdődött a helyhatósági választások első fordulója Franciaországban

Édouard Philippe miniszterelnök szombat este 8 órakor jelentette be, hogy az egész ország gyakorlatilag leáll, csak a létfontosságú nyilvános helyek, az élelmiszerboltok, a dohányboltok, a gyógyszertárak, a bankok és a benzinkutak tarthatnak ezentúl nyitva, és mindenkinek a legszükségesebbre kell korlátoznia a mozgását, miután a Covid-19 vírusfertőzés egyre erősebben terjed az országban.

Az egészségügyi hatóságok szombat esti összesítése szerint a fertőzöttek száma Franciaországban 4500-ra nőtt, ami 830-cal több a péntek esti adatoknál, 300 súlyos állapotban lévő beteget ápolnak az intenzív osztályokon, kétszer annyit, mint előző nap, a halottak száma pedig 12-vel 91-re emelkedett.

Bár a száznál több embert vonzó rendezvényeket betiltotta a kormány – amelynek két tagja is fertőzött – a helyhatósági választások első fordulójának megtartása mellett döntött. Emmanuel Macron államfő csütörtök esti beszédében arra hivatkozott, hogy a részvétel „nem jelent különösebb egészségügyi kockázatot”.

A választóhelyiségekben a kilincseket, a berendezéseket, asztalokat, függönyöket is fertőtlenítik, a bejáratnál kézfertőtlenítő géllel, kesztyűkkel, szájmaszkokkal várják a választókat, akik saját tollat használhatnak. Arra is ügyelnek, hogy ne alakuljanak ki sorok, illetve mindenkinek be kell tartania a legalább egyméteres biztonsági távolságot a többi embertől.

A kormány azt kéri, hogy aki teheti, délelőtt 9 és 11 óra vagy délután 1 és 4 óra között menjen szavazni, mert akkor szoktak a legkevesebben az urnákhoz járulni.

A legtöbb választókörzetben 6 órakor zárnak be a szavazóhelyiségek, de a nagyvárosokban 8 óráig lehet voksolni.

A helyhatósági választásokon 47 millió francia és 330 ezer Franciaországban élő európai uniós állampolgár mintegy 35 ezer önkormányzat tagjait választja meg a következő hat évre.

A kampány több mint egy hónappal ezelőtt megkezdődött, de a koronavírus-járvány terjedésének felgyorsulása az elmúlt két hétben teljesen háttérbe szorította a kétfordulós választás politikai tétjeit, és feltételezhetően a részvétel a korábbi választásokhoz képest (2014-ben 64 százalékos volt) alacsony lesz.

Az Elabe közvélemény-kutató szombaton közzétett felmérése szerint a franciák 58 százaléka helyesli, hogy a köztársasági elnök a választások megtartása mellett döntött, jóllehet 61 százalékát aggasztja a vírus terjedése, ami 13 százalékkal magasabb, mint a hét elején.

Elemzők szerint főleg a koronavírus által leginkább veszélyeztetett, idősebb korosztály maradhat távol, ami a jobboldal esélyeit csökkenti. Ugyanakkor Emmanuel Macron 2016-ban alapított pártja is nehézségekkel indul, mivel jóval kisebb a helyi beágyazottsága, mint a hagyományos pártoknak.

A felmérések azt mutatják, hogy a baloldal és a jobboldal is meg tudja tartani azokat a nagyobb városokat, amelyeket eddig irányított.

A figyelem elsősorban Párizsra irányul, ahol három nő verseng a főpolgármesteri címért. A kormánypárti Agnes Buzyn a koronavírus-járvány kezdetén hagyta ott az egészségügyi tárcát és lett Macron pártjának a jelöltje, miután az eredeti jelölt, a szexbotrányba keveredett Benjamin Griveaux visszalépett. A népszerű volt kormánytag azonban csak a harmadik helyen áll a felmérések szerint a jelenlegi szocialista Anne Hidalgo és a jobbközép Rachida Dati volt igazságügyi miniszter mögött.

Jóllehet Párizsban Macron pártja a legnépszerűbb, a Köztársaság Lendületben kormánypárt párizsi jelöltállítása nyolc hónapja botrányba fulladt, amikor Cédric Villani matematikus nem fogadta el, hogy a pártvezetés nem őt, hanem Benjamin Griveaux volt kormányszóvivőt indította a városvezetésért folytatott versenyben, és független jelöltként ő is beszállt a versenybe. A kormánypárti szavazók ezért megosztottak voltak a magukat mindketten Macron-párti jelöltnek tartó Griveaux és Villani között, és a versengés a hagyományos bal- és jobboldali jelöltek kiemelkedését eredményezte a kampány során, a hátrányt pedig Agnes Buzyn sem tudta behozni.

A helyhatósági választások első számú témája a környezetvédelem volt, és már a tavalyi európai parlamenti választásokon is jól szereplő, több mint 13 százalékot elérő Zöldek azt remélik, hogy országszerte megszerezhetik a korábban a baloldal által vezetett települések irányítását.

A helyhatósági választások eredményét nehéz lesz országos szinten értelmezni, miután Emmanuel Macron 2017-es elnökké választása óta a bal- és jobboldali megosztottságot teljesen új politikai keret váltotta fel olyan nagy kérdések mentén, mint a környezetvédelem, a globalizáció és a szuverenitás, és az ezekben markáns álláspontra helyezkedő kormánypárt, illetve a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés helyi szinteken nem eléggé beágyazott pártok.  

A francia helyhatósági választások második fordulóját – amelybe az első fordulóban legalább tízszázalékos támogatottságot elérő jelöltek jutnak tovább – jövő vasárnap tartják, de a szakemberek szerint feltételezhető, hogy a koronavírus-járvány fokozódó terjedése miatt azt el kell majd halasztani.