Máris épül a szlovén kerítés

Ljubljana/Athén/Berlin. Tegnap megkezdődött a kerítésépítés a horvát–szlovén határ szlo-vén oldalán. 14 migráns ful-ladt tengerbe a görögországi Leszbosz közelében. Este uniós csúcstalálkozó kezdő-dött a máltai Vallettában a menekültügy témakörében.

Tegnap egyszerre több helyen megkezdődött a kerítésépítés a horvát–szlovén határ szlovén oldalán. A katonák földbe szúrt betonvasakhoz erősített, 180 cm magas drótkerítést húznak fel a határnál, és pengedrótakadályokat fektetnek le az épülő drótkerítés mentén. Még nem világos, hogy a szlovén–horvát határ 670 km-es szakaszának mekkora részén húzódik majd kerítés. A sajtó az elmúlt napokban nem hivatalos értesüléseket idézve azt írta, hogy az ország mintegy 125 km-re elegendő kerítésanyaggal rendelkezik. A szlovén rendőrség szerint a munkálatok megkezdésével nyitva maradt minden legális határátkelő. Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter üdvözölte a szlovén döntést, amelyet „abszolút helytállónak” nevezett. Miro Cerar szlovén miniszterelnök kedden közölte, Szlovénia „műszaki akadályokat, szükség esetén akár kerítést is” fog létesíteni horvátországi határán.

Zsúfoltság tapasztalható a horvát és szlovén befogadóállomásokon. Kata Nujic rendőrségi szóvivő kijelentette: erősödött a migrációs bevándorlási hullám, ami miatt kedden megtelt a bródi (Slavonski Brod) téliesített tranzitközpont. A zágrábi belügyminisztérium szerint szeptember közepe, a magyar–szerb zöldhatár lezárása óta Horvátországban 355 ezer migránst vettek nyilvántartásba.

Litvánia is bekeményít

A migránsválság körülményei között Litvánia nagy valószínűséggel bevezeti a határellenőrzést a Lettországgal és Lengyelországgal közös határán, amely a schengeni övezet belső határa – közölte tegnap Dalia Grybauskaite litván elnök. Kijelentette: „amikor Európán belül hónapról hónapra növekszik a legális és az illegális migráció, nagy a valószínűsége annak, hogy szükségessé válik a határellenőrzés helyreállítása a belső határokon”. A litván államfő hangsúlyozta, hogy Lengyelországon és Lettországon keresztül egyre gyakrabban jutnak Litvániába illegális bevándorlók.

Zavargások Calais-ban

Kedden este ismét összecsapások voltak az északfrancia Calais-ban migránsok és a tábor környékére kirendelt mintegy 250 rendőr között. A táborban mintegy 4500-an várakoznak arra, hogy átjussanak Nagy-Britanniába. Ez volt az egymás utáni harmadik éjszaka, hogy konfliktus alakult ki a rendőrök és a migránsok között. Két hete még 6 ezren éltek itt elfogadhatatlan higiéniai körülmények között, azóta kb. 4500-ra csökkent a Nagy-Britanniába való átjutásra itt várakozó migránsok száma.

Tizennégy migráns, köztük hét gyerek fulladt tengerbe tegnap a görög Leszbosz közelében. A tragédia Leszboszt a török partoktól elválasztó 8 kilométeres tengerszoroson történt. A migránsok az éjszaka indultak útnak az északnyugat-törökországi Ayvacik térségéből Leszboszra, de csónakjuk felborult és elsüllyedt. A török parti őrségnek közel 30 embert sikerült kimentenie a vízből, napközben helikopterekkel is keresték az életben maradtakat. A görög szigetekről jövő menekültáradat nem apad, csak tegnap 3320 migráns érkezett Athén kikötőjébe, Pireuszba. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának összesítése szerint az év eleje óta több mint 580 ezren érték el a görög partokat – az év első tíz hónapjában legalább 454 migráns halt meg vagy tűnt el a térségben.

Éhségsztrájkba lépett az észak-csehországi Drahonicében lévő menekülttábor lakóinak egy része, akik elégedetlenek a táborban uralkodó állapotokkal, és attól tartanak, a cseh hatóságok visszaküldik őket származási országukba. Az éhségsztrájkolók egy része értesítést kapott a cseh hatóságoktól, hogy kitoloncolják őket az országból, valószínűleg ez vezetett a tiltakozáshoz. „Többségünk elviselte őrizetbe vételünk első 90 napját, de fogságunk meghosszabbítását már nem fogadjuk el. A háború, a börtönök, az erőszak elől menekülünk, és most új háborúba és börtönbe kerültünk. Hazánkban mindegyikünk elvesztette valamelyik családtagját, hozzátartozóját” – írták a döntően Irakból érkezett menekültek.

Berlin: már nincs kivétel

Németország ismét alkalmazza a szír menedékkérők esetében a menekültügyet uniós szinten szabályozó dublini előírásoknak azt az elemét, amelynek alapján vissza lehet küldeni a menedékkérőket abba a tagállamba, amelyben beléptek az EU területére – mondta a német belügyminisztérium egyik szóvivője. Németország a menedékkérők visszaküldésére vonatkozó előírást jelenleg valamennyi származási országgal, így Szíriával kapcsolatban is követi, a dublini rendszerben részt vevő uniós tagországok közül pedig Görögországon kívül mindegyikkel kapcsolatban érvényesíti. A visszaküldésre vonatkozó előírást a szíriai állampolgárok esetében október 21. óta alkalmazzák. Ez azt jelenti, hogy Berlin a szír menekülteket visszatoloncolhatja például Szlovéniába vagy Horvátországba. A német kormány augusztus derekán határozott arról, hogy a szíriai menedékkérők esetében nem vizsgálják, hol léptek be az EU területére. A Merkel-kabinet menekültügyi tevékenységének bírálói szerint sok szíriai állampolgár ezt a döntést „meghívólevélként” értelmezte, és ez okozta a menekülthullám drámai mértékű erősödését. Tegnap az osztrák kormány üdvözölte a német döntést, viszont Szijjártó Péter magyar külügyminiszter úgy fogalmazott: A dublini rendszer „halott”, mivel – kevés kivételtől eltekintve – senki sem tartja be a belépésre vonatkozó rendelkezéseit, emiatt a visszaküldésre vonatkozó szabályokat sem indokolt alkalmazni.

Az uniós tagállamok vezetői tegnap estétől a máltai fővárosban afrikai állam- és kormányfőkkel tanácskoznak a menekültügy egységes megközelítéséről, valamint nem hivatalos uniós csúcstalálkozót is tartanak. Az Európába irányuló bevándorlóáradat megfékezéséhez az EU határellenőrzésének szigorítására van szükség – hangoztatta a máltai informális uniós csúcstalálkozó előtt Klaus Iohannis román államfő.