Március 15. – Az ünnepségek percről percre

A zászlófelvonáson részt vett Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök, aki beszédet is mondott.

    Az ünnepi eseményen a közjogi méltóságokon kívül jelen volt a kormány több tagja, parlamenti pártok képviselői és a diplomáciai testület tagjai.

    Az államfő és a házelnök az Országház főbejáratának lépcsőjén, a történelmi zászlók mellett tekintették meg Magyarország lobogójának felvonását és a katonai díszszázad menetét. A Himnuszt Szvorák Katalin népdalénekes énekelte.

    Az MTI tudósítója szerint az ünneplők bekapcsolódtak a Himnusz éneklésébe, annak elhangzása után "hajrá, magyarok!" kiáltások hangzottak el.
    A kokárdát viselő ünneplők nemzeti színű zászlókat lobogtattak. Volt, aki Felvidék feliratú, árpádsávos, vagy Polska feliratú lengyel zászlót, székelyzászlót, 1956-os lyukas nemzeti színű zászlót tartott.

    Sok gyerek korabeli honvédegyenruhára emlékeztető öltözékben jelent meg, honvédcsákóval a fején.

    Feltűnt a tömegben egy narancssárga luftballon is, amelyre egy nagyméretű nemzeti színű kokárda volt ráfüggesztve, alatta egy alaptörvény feliratú tábla, amelyre készítője a köszönjük szót írta.

    Az ünnepség végén volt, aki elénekelte a székely himnuszt.

    A zászlófelvonás után a Parlament előtti térről ünnepi menet indult a Magyar Nemzeti Múzeumhoz a Nemzeti Lovas Díszegység és katonazenekar felvezetésével. A múzeumnál beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök.

10.24 - Hatezren ünnepeltek a megújult Kossuth téren
Nagy érdeklődés mellett kezdődtek meg a március 15-i nemzeti ünnep programjai; több mint hatezer ünneplő jelenlétében vonták föl katonai tiszteletadással Magyarország lobogóját a megújult Kossuth téren - közölte az operatív törzs az MTI-vel szombaton.

    Az eseményen beszédet mondott Kövér László, az Országgyűlés elnöke, jelen volt Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, valamint a kormány, a diplomáciai testület, az állami protokoll tagjai, valamint a Magyar Honvédség tábornoki kara.

    A ceremóniát követően ünnepi menet indult a Múzeumkertbe, ötezer ember részvételével, amely folyamatosan bővül - írták közleményükben.

    Hozzátették: a központi megemlékezés fél 11-kor kezdődik, amelyen beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök.

10.47 - Elkezdődött az ünnepség a Múzeumkertben
A történelmi zászlók és a nemzeti lobogó bevonulásával, a Himnusz hangjai mellett kezdődött el a március 15-i állami ünnepség a nemzeti múzeumnál, amelyet a kormány Tisztelet a bátraknak! elnevezésű hivatalos ünnepi programja keretében tartanak szombat délelőtt a Múzeumkertben. A megemlékezésen Orbán Viktor miniszterelnök mond ünnepi beszédet.

    A múzeumhoz a Parlamenttől, Magyarország lobogójának felvonásáról a Nemzeti Lovas Díszegység vezetésével érkezett a tömeg. A Múzeumkert és a Múzeum körút megtelt az ünneplőkkel.  

    A Kálvin térnél az ünnepre Budapestre érkezett lengyelek gyülekeztek. Nagyméretű lengyel zászlókat és több transzparenst is a magasba tartanak, ezeken lengyel településnevek, valamint Gazeta Polska Klub elnevezés, továbbá a lengyel-magyar barátságot hirdető feliratok szerepelnek. Van olyan transzparens, amelyen II. János Pál pápa képe látható.

    Egy hatalmas transzparensen magyarul és lengyelül is olvasható az a felirat: "Isten óvd meg Magyarországot és Lengyelországot! Védd meg Európát a balliberális pestistől és szirvárványszínű üszkösödéstől".

    Egy kisebb csoport lengyelül azt skandálta, hogy "le a kommunizmussal", ugyanilyen feliratú táblát tartottak.

    Az ünneplők átvizsgálás után léphettek be a Múzeumkertben, ahol a kormány által meghívott kistelepülések lakói a számukra létrehozott szektorban foglalnak helyet. A nemzeti múzeum elé érkezőket korabeli ruhába öltözött férfiak és nők fogadták és sokan fényképezkedtek velük.

    Az állami ünnepségek történetében elsőként adja elő Tolcsvay László zeneszerző az általa negyvenegy éve megzenésített Petőfi-verset, a Nemzeti dalt. A műsor elején Szvorák Katalin énekelte el a Himnuszt, a továbbiakban pedig fellép - mások mellett - Varga Miklós, Antal Tímea, Keresztes Ildikó, Sipos Imre, Szente Vajk és a Magyar Állami Népi Együttes, illetve felvételről hallható lesz az MR Gyermekkórusa is.

12.37 - Orbán: mi vagyunk a legegységesebb ország Európában
Orbán Viktor miniszterelnök szerint Magyarország az elmúlt négy évben azért teljesített jobban, mert egységes volt, sőt ma Európában a legegységesebb ország, amely egy új korszak kapujában áll. 2010 óta azért dolgoztunk, hogy ide megérkezhessünk - jelentette ki.

    "Mindenki láthatta, ha egységesek vagyunk, a magyar név megint szép lesz méltó, régi nagy híréhez" - mondta a kormányfő szombaton, a március 15-i nemzeti ünnepen a Múzeumkertben tartott állami ünnepségen, ahol kijelentette: "mi vagyunk ma a legegységesebb ország Európában".

    Hangsúlyozta, ma olyan időket élünk, amikor a gyenge és a gyáva nemzeteknek nincs jövője, mert széthullnak. Magyarország azonban kiállt saját magáért, és megvívta harcait olyan ellenfelekkel - például a pénzvilággal, "birodalmi fővárosokkal" és természeti csapásokkal - szemben, amelyek nagyobbnak és erősebbnek tűntek. Bebizonyította a világnak, hogy ez az erősek és bátrak nemzete, noha a magyarokon kívül "senki sem akarja, hogy nekünk erős és sikeres országunk legyen" - fejtette ki.

    A folytatáshoz is erő kell, ahhoz pedig egység, "ma az egység neve pedig április 6." - tette egyértelművé Orbán Viktor a közelgő parlamenti választásra utalva.

    Az elmúlt évek kormányzati intézkedéseire utalva kifejtette: "megmutattuk, hogy megvédjük a magyar családokat az uzsorától, a monopóliumoktól, a kartellektől, a nemzetek fölé magasodni akaró birodalmi bürokratáktól. Megmutattuk, hogy meg lehet védeni a munkahelyeket, és százezer szám tudunk újakat teremteni". Azt is megmutatták - folytatta -, hogyan lehet "felfeszíteni az adósságcsapda ajtaját".

    Az ország egymás után törte le "a törhetetlennek gondolt lakatokat", és késztette tiszteletre azokat, "akik korábban semmibe se vettek bennünket" - összegezte.

A miniszterelnök szerint ha ma, 166 év után "felkapaszkodunk a márciusi magyarok vállára", látható, hogy "egy új és nagyszerűnek ígérkező korszak kapujában állunk", amelyen ha Magyarország belép, szabaddá és erőssé válhat. 2010 óta azért dolgoztunk, hogy ide megérkezhessünk, és "mindent elvégeztünk, amit kellett és amit lehetett" - tette hozzá.

    Úgy fogalmazott: ezen a kapun belépve Magyarország olyan országgá válhat, amelynek van ereje megvalósítani céljait, amely a saját lábán áll, rendezi adósságait, és amely csatlakozik a büszke és sikeres nemzetekhez. Olyan országgá válhat - folytatta -, amely képes megállítani a magyarság fogyását, és nem hagyja, hogy folyton kizsebeljék, mindenkinek munkát ad és lehetőséget a boldogulásra, "olyan országgá, ahol az élet, ha dolgos, kemény is, de méltó és igazságos, értelmes és boldoggá tesz".

A magyar nemzet rendkívüli teljesítmények lehetőségét hordozza magában, rendkívüli tettek összeadódó, egymásra épülő láncolatát: 1848-49 sem volt más, mint a magyarokban rejlő képességek és tartalékok káprázatos megmutatkozása, visszatekintve "a halált megvető bátorság, a kitartás, a leleményesség és a lovagiasság nagyívű tábláját látjuk" - fogalmazott a 166 évvel ezelőtti forradalomról.

    Szavai szerint a magyarok 1848-ban "beleszerelmesedtek" március 15-ébe, és "azóta nem akarnak kiszerelmesedni belőle".

    1848-ban felállt egy nemzet - folytatta -, amely ragaszkodott ahhoz, hogy maga szabjon rendet saját magának: lerázták magukról a gúzsba kötő törvényeket, újakat, "szabadságtörvényeket" alkottak, de megértették, hogy a szabadsághoz munka is kell, a család megélhetése és a biztos fedél.

    Megjegyezte, bár a Nemzeti dalban nem mutatna jól az a szó, hogy rezsicsökkentés, de azt könnyű belátni, hogy éppen úgy, mint ma, akkor, 1848-ban is az igazságtalan és méltánytalan terhek csökkentése volt az első és legfontosabb feladat. Ezért eltörölték a földesúri adókat, dézsmát, robotot - tette hozzá.

    A kormányfő - aki beszédében a lengyel himnusz soraival külön köszöntötte a nemzeti ünnep alkalmából Budapestre látogató lengyel szimpatizánsokat - kifejtette: minden évben azt szokták mondani, hogy ez a március 15. más, mint a korábbiak. "Most is elmondjuk, és milyen igazunk van", hiszen csak három hét, és itt van április 6., a sorsdöntő választás napja - ismételte meg.

    A magyar nemzet a saját sorsát mindig saját kezében akarja tudni - mondta Orbán Viktor, aki úgy fogalmazott: ahogy a természetnek törvénye, hogy tavasszal rügy fakadjon, úgy a magyar történelemnek is törvénye, hogy a szabadságvágy időről időre felszínre törjön.

    Bár az idő eljárt már a forradalmak klasszikus formái felett - fűzte hozzá -, a szabadság vágya mégsem oltható ki a magyar nemzetből: Rákóczi, Kossuth és '56 népe ezzel akkor is tisztában van, ha éppen nem kell fegyvert fognia. Kijelentette: fejet hajtunk a bátrak előtt, a hősök dicsősége előtt, mindegyikük előtt, bármilyen súlyos vitában álltak is egymással. Idézte Széchenyit, aki azt mondta, "amikor majd felakasztanak bennünket, egyetlen kérésem lesz, hogy engem Kossuth Lajosnak háttal akasszanak fel".

    A kormányfő szerint a magyar hős címét azoknak tartogatják, akik legyőzik a sorsot, akik képesek átírni azt. Beszédében különösnek ítélte, hogy hőseink nem is győztesek, "sőt első látásra inkább vesztesnek tűnnek". Bár legyűrték őket, mégis valamiképpen végül ők írták át a sors könyvét - mutatott rá.

    Úgy fogalmazott: a sors könyvében 1848-ban az volt megírva, hogy a Habsburg Birodalom ellen nincs mit tenni, 1990-ben, hogy a szovjet csapatok sosem fognak kivonulni, 2010-ben pedig az volt megírva, hogy sosem állunk fel Európa szégyenpadjáról, "sohasem dobhatjuk le a vállunkról az adósságlevelekkel kitömött koldustarisznyákat".

    A magyarok azonban sohasem hitték el, hogy a végzet utoléri őket, inkább azt hitték el, hogy a végzet akkor éri őket utol, ha nem tesznek semmit - hangoztatta.

"A saját történelmünk arra tanít minket, hogy a sorsunk könyvét, ha kell, munkával, szorgalommal, ha kell, bátorsággal és vérrel, de mindig magunknak kell írnunk. Megtanultuk, hogy ha a szabadságot idegen hozza, el is viszi" - hangsúlyozta.

    "Forradalmainkat idegenek szokták leverni külföldről, de olyanok is akadnak mindig, akik belülről segítik őket: labancok, muszkavezetők, pufajkások. Mindig vannak (...), akik lovasrohamot és kardlapozást vezényelnek a békés polgárokra. Ők a szabadság, a szabadságunk ellenségei" - fejtette ki, hangsúlyozva azonban, hogy a forradalom és szabadság szellemét sosem tudták "nyakon csípni". Évről éve egyre többek lelkében gyúlt ki a '48-as tűz, és lett belőle hol '56-os forradalom, hol rendszerváltás, hol lázadás, hol pedig "kétharmados földrengető választási győzelem" - mondta, majd feltette a kérdést: "nem lehetséges, hogy mi, a szabadság magyar hívei ugyanazt a forradalmat vívjuk 1848 óta?"

    Huszonkét perces beszédét a miniszterelnök azzal zárta: "Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!"

    A kivetítőkön lengyelül feliratozták Orbán Viktor beszédét. A lengyel vendégek nagy ovációval fogadták, amikor a magyar kormányfő köszöntötte őket. A lengyel ünneplőkkel ott volt Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum alapítója is.

    A környező házak ablakaiból is nézték a miniszterelnök beszédét, a kormányfő integetett is nekik.

    Az ünnepség végén a lengyelek egy csoportja vastapssal kísérve azt skandálta, hogy "Viktor Orbán". Később az ünneplő tömeg a lengyel csoportot megtapsolta.
    A résztvevők egy transzparensén angolul azt volt olvasható: Magyar barátaink, védjétek meg keresztény alkotmányotokat az EU ateizmusától!

    A tömegben, a színpaddal szemben, a múzeum kerítésén kívül néhány narancssárga zászlót tartottak, amelyen Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin orosz elnök rajzolt képmása volt látható. A zászlókat tartók az MTI tudósítójának azt mondták, hogy az Együtt-Korszakváltók pártját képviselik. Nekik a beszéd után távozóban a tömegből többen azt mondták: Kommunisták! Nem szégyellitek magatokat! Majd megkapjátok április 6-án!

    Az MTI tudósítója azt látta, hogy fiatalok az Astoriánál Szavazz a Jobbik ellen! táblákat tartanak. Egyikük azt mondta az MTI-nek, hogy végigjárják az ünnepi helyszíneket és nem áll mögöttük semmilyen politikai csoportosulás.

    A megemlékezést követően ünnepi menet indult a budai Várba, ahol családi programokon vehetnek részt az érdeklődök.

12:50 Tőkés: Mostani szabadságharcunk az autonómiaharc Tőkés László szerint az erdélyi magyarság mostani szabadságharca az autonómiaharc. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke Nagyváradon, Szacsvay Imre szobránál mondott beszédet a nemzeti ünnepen. Tőkés László megemlítette, a 2014-es évet a partiumi autonómia évévé nyilvánította az EMNT, de nem szabad megelégedni csak a Székelyföld vagy csak a Partium autonómiájával, Erdély autonómiájáért is síkra kell szállni.     Arra utalván, hogy Románia jelenlegi himnusza is Petőfi Nemzeti dalából ihletődött, kijelentette: a szabadság egy és oszthatatlan, és egy elnyomó nép soha nem lehet szabad. Tőkés László úgy vélte, a jelenkori szabadság kivívásához a szabadságharc mellett igazságharcra is szükség van. 12:55 Semjén Zsolt huszár hagyományőrzők élén érkezett a felső-háromszéki ünnepségre[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"141177","attributes":{"alt":"","class":"media-image","height":"320","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]Huszár hagyományőrzők élén, lóháton érkezett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szombaton Kézdivásárhely főterére, az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 166. évfordulóját ünneplő felső-háromszékiek közé. A kereszténydemokrata politikus beszédében azt hangsúlyozta, a magyarság autonómiaigénye nem irányul senki ellen, és az Európai Unióban másutt megszokott, természetes valóság. A magyar kormány tagja mellett Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke is lóháton vonult körbe a téren, ahol a magyar nemzeti ünnepen hatalmas tömeg, sok ezer ember követi figyelemmel a magyarországi és székelyföldi hagyományőrző lovas csapatok, valamint a környékbeli falvak szekeres felvonulását.    Kézdivásárhely főterén, a forradalom legendás ágyúöntő tüzértisztjének, a kétszáz éve született Gábor Áronnak a szobra körül összesereglett, a szervezők szerint több mint tízezresre becsült tömeg előtt mondott beszédében Semjén Zsolt az ünnep és az összetartozás jelentőségét hangsúlyozta.    "Egy létszámában kis nép számára akkor van megmaradás, ha minden egyes magyarban benne él az egész magyar történelem, az egész magyar kultúra: ebben segít minket korabeli ruha, az ünnep, a felvonulás, a zászló, ez teszi megélhetővé, hogy őseink nagyszerű dolgokat cselekedtek, és büszkeséggel tölt el, hogy magyarok lehetünk" - fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.    Kijelentette: a szabadságharc idején Gábor Áron öntödéjében ágyúvá lett székely harangok ma is szólnak a magyarság szívében.    "Azt üzeni ez a harangzúgás, hogy nem hagyjuk magunkat, mert ami másnak jár, nekünk is jár. Barátaim, az Európai Unióban az önrendelkezés, az autonómia természetes megszokott, bevett valóság. Ha másnak lehet, nekünk is lehet, mert nem vagyunk alábbvalóak egyetlen más nemzetnél sem" - hangoztatta Semjén Zsolt.    Rámutatott, a magyarság nem fogadhatja el, hogy másodosztálybeli nép, és alábbvaló a többi nemzetnél.    "Amikor mi önrendelkezésről beszélünk, nem irányul senki ellen. Amit mi kérünk az nem valamilyen székely specialitás, valamilyen soha nem látott, soha nem hallott túlzó követelés, hanem az, ami másoknak is természetes napi valóság az EU-ban" - érvelt Semjén Zsolt.    A miniszterelnök-helyettes beszéde végén történelmi tavasznak nevezte az ideit, április hatodikát pedig az egyetemes magyarság ünnepének, mivel idén az állampolgárság kiterjesztése lehetővé tette, hogy minden magyar kifejezze politikai akaratát. Rámutatott: a világ magyarsága a közjog kötelékében egyesülve száz év óta először választhat olyan Országgyűlést, amelyben minden magyar politikai akarata megtestesül.    "Szeretett honfitársaim, félszavakból értjük egymást: önök mindenben számíthatnak ránk és mi is számítunk önökre! Isten áldja Erdélyt, Isten áldja Székelyföldet, Isten áldja Kézdivásárhelyt!" - zárta beszédét Semjén Zsolt Kézdivásárhelyen a magyar nemzeti ünnepen. 13:02 Navracsics: elsősorban magyarok vagyunkElsősorban magyarok vagyunk, ebben kell egyetértenünk - mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes Veszprémben az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 166. évfordulóján megrendezett ünnepségen szombaton. A közigazgatási és igazságügyi miniszter a Dózsa téren, több száz ünneplő előtt kifejtette: az egyetértés azt jelenti, hogy az alapvető dolgokban, a nemzet ügyeiben és azok megoldásában egyetértünk.     Az egyetértés azt a tudatot jelenti, hogy mindenekelőtt magyarok vagyunk, s csak azután baloldaliak vagy jobboldaliak, katolikusok vagy protestánsok, hívők vagy nem hívők, férfiak vagy nők - jelentette ki.    Navracsics Tibor hozzátette, március 15-e öröksége rendkívül súlyos örökség. Hiszen megteremtettük-e a békét a társadalmi igazságosság, a méltányosság erővonalai mentén? Fenn tudjuk-e tartani a szabadságot saját akaratunkból, önkéntes együttműködésünkből, nem rohanva másokhoz, külföldre segítségért, protekcióért? - tette fel a kérdést a miniszter.    Hozzáfűzte: egyet tudunk-e érteni abban, félretéve minden világnézeti és ideológiai különbözést, hogy a legfontosabb dolog, hogy magyarok vagyunk és elsősorban az ebből álló feladatokat kell közösen megoldanunk?     Navracsics Tibor azt mondta, a szabadság több, mint elnyomásmentesség. A szabadság erő: annak az ereje, hogy meg tudjuk szervezni a saját közösségi békénket, nem szorulunk mások gyámkodására, a magunk urai tudunk lenni, betartjuk a saját szabályainkat, és fenn tudjuk tartani ezt a szabályrendszert, mert megvan hozzá a erkölcsi erőnk, az intellektuális erőnk és az akarat az egyetértésre - hangsúlyozta.    Úgy vélte, március 15-e a magyar fiatalság ünnepe is, valamint a polgári Magyarország megszületéséé, mivel az áprilisi törvények az országot a polgári nemzetek sorába emelték.    A miniszter beszélt arról, hogy míg más nemzetek a forradalmaik alatt jelszavaikban az ellenség vérét kívánták, harcot, háborút hirdettek, addig a magyar szabadságharcosok a "Legyen béke, szabadság és egyetértés!" jelmondatot követték.    Van a magyar forradalomban valami tragikum és egy végsőkig kifeszített jóra vágyás - fogalmazott Navracsics Tibor, hozzátéve: mi nem indultunk hódító háborúba, minket rákényszerítettek a harcra; rákényszerítettek, hogy a békét, egyetértést, szabadságot megvédjük.    Beszédét azzal zárta: Éljen a magyar szabadság! Éljen a haza!    A Dózsa téren általános iskolások adtak irodalmi műsort, felidézve a forradalom fontos mozzanatait, mondatait, s a Gabona zenekar, valamint a MH Légierő zenekara lépett fel. Az ünnepség koszorúzással zárult. 13:07 Elmarad az ellenzéki összefogás rendezvényeA várható vihar és az erős szél miatt elmarad az ellenzéki összefogás délután 3 órára Budapestre tervezett tüntetése - közölték a szervezők az MTI-vel. Az Együtt-PM közleménye szerint nem kockáztatják senki testi épségét, a döntést a rendőrséggel folytatott konzultáció után hozták meg. Azonban a választásig hátralévő hétvégék egyikén megtartják a rendezvényt. 13:10 Kósa Lajos: 1848-hoz képest semmi nem változott[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"141178","attributes":{"alt":"","class":"media-image","height":"320","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]Kósa Lajos szerint ami a lényeget illeti, semmi nem változott: 1848-ban ugyanúgy a nemzeti érdekek hívei álltak szemben az idegen érdekek kiszolgálóval, mint ma.    Debrecen fideszes polgármestere a Református Nagytemplom előtti Kossuth-szobornál egybegyűlt több száz fős hallgatóságának azt mondta: ma is olyan felelős parlament és felelős kormány kell, amelynek a magyar családok a legfontosabbak.    "A magyar függetlenség nem eladó, a magyar szabadság nem eladó, mert Magyarország nem eladó" - mondta, hozzátéve: nem engedünk a '48-ból, nem engedjük, hogy Magyarországon az idegen érdekek fontosabbak legyenek a nemzeti érdekeknél.    "Ez itt a mi hazánk, és ebben az országban a magyarok a legfontosabbak" - tette hozzá Kósa Lajos, megjegyezve: vannak, akik ezt nem értik, akiknek "az üzlet az elsődleges, a haszon, az osztrák bankbetét, az afrikai útlevél".    Kósa Lajos szerint "a mammon bálványimádói" csak azért beszélnek szabadságról és függetlenségről, hogy még több pénzhez jussanak. Emlékeztetett arra, egyesek milyen felháborodottan tiltakoztak, amikor Magyarország visszaszerezte Mol-tulajdonrészét Oroszországtól, mondván, "megisszuk a levét, ha a kormány ujjat húz az oroszokkal". Most ugyanazok azért tiltakoznak, mert az oroszok bővíthetik az általuk épített paksi atomerőművet, "és nem értik, láthatóan tényleg nem értik, hogy a kormányt mindkét esetben ugyanaz a szándék vezette: a magyar nemzeti érdek képviselete" - közölte Kósa Lajos.    Debrecen polgármestere a továbbiakban arról beszélt, hogy a magyaroknak idegen segítség nélkül, a maguk erejéből sikerült kijönniük a gazdasági válságból, "abból a rettentő nagy gödörből, amibe a korábbi kormány taszította az országot".    Semmi kedvünk visszamenni, mert nem az a fontos, hogy "mit szeretne a Világbank, hanem az, hogy mit kíván a magyar nemzet" - fogalmazott.    Kósa Lajos szerint nekünk olyan nemzeti bankra van szükségünk, amely a nemzetet szolgálja és nem a nemzetközi tőkét, s ha kell, csökkenti, ha pedig kell, akkor növeli a kamatot. Olyan kormány kell, amely nem engedi, hogy megsarcolják a háztartásokat, és azok magasabb áram- vagy gázdíjat fizessenek, mint az osztrákok, a franciák, s olyan kormány, amely nem feledkezik meg az államhatárokon túl élő magyarokról.    "Olyan kormány kell, ami a nemzeté" - mutatott rá a Fidesz ügyvezető alelnöke, s kijelentette: "nekünk ma is fontos a sajtó szabadsága, ami mindenekelőtt a választás szabadsága. Igenis fontos, hogy egyaránt lehessen a Hír TV-ből és az ATV-ből is tájékozódni".    "Nekünk, magyaroknak ma is fontos, hogy legyen béke, szabadság, egyetértés" - tette hozzá Debrecen polgármestere, s annak a meggyőződésének adott hangot, hogy "ez a nép, amely oly sokat szenvedett a szabadságért", oly sokat küzdött már azért, hogy a saját hazája az otthona legyen, most is a nemzet érdekeit képviselő, felelős magyar politikát választja majd.    Kósa Lajos beszéde és az ünnepi műsor után az önkormányzat, a pártok, a civil szervezetek képviselői megkoszorúzták Kossuth Lajos szobrát. 13:27 Áder: 1848. március 15-e modern politikai nemzetünk születésnapja[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"141179","attributes":{"alt":"","class":"media-image","height":"299","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]A modern politikai nemzet születésnapjának nevezte 1848. március 15-ét Áder János köztársasági elnök a Veszprém megyei Békáson elmondott ünnepi beszédében szombaton, a Hollán Ernő szabadságharcos hadmérnök tiszteletére rendezett megemlékezésen. Az államfő szavai szerint Hollán Ernő olyan hazafi volt, aki tudta, hogy a nemzet felemelkedését a nemzetet alkotó egyének cselekedetei biztosítják, ebből születik minden nagy közös teljesítmény. "Ha az ország polgárai erős nemzetet alkotnak, az az egyének lehetőségeit is megsokszorozza" - jelentette ki.     Áder János úgy vélekedett: ez nemcsak a nemzetek történetében van így, igaz ez a családokra és az olyan közösségekre is, mint Békás. "A mai nap emlékezete és a falu példája bizonyítja, hogy az egymás tiszteletén és megbecsülésén nyugvó közösség attól más és azért több, mint az egyes emberek összessége, mert a közösségben többszörös teremtő és megtartó erő munkál" - emelte ki.    A köztársasági elnök megjegyezte: Hollán Ernő hitt a szabadságszerető nemzet megtartó és felemelő erejében, és milliók hisznek benne ma is éppúgy, ahogy 1848-ban, 1956-ban, vagy épp a 25 évvel ezelőtt elindult békés polgári átalakulás idején.        Áder János szólt arról, hogy a 21. század szabad Magyarországának története valójában a 19. század polgárosodásában gyökerezik. Példaként említette a 48-as ifjúság 12 pontját, az első népképviseleti országgyűlést, az első felelős kormány megalakulását és az 1848-as áprilisi törvényeket.    Az elmúlt 166 évben a magyarok mindig képesek voltak erőt meríteni 1848. március 15. üzenetéből - jegyezte meg, hozzátéve: az a nap visszavonhatatlan fordulópontot hozott. "Megmutatta, hogy politikai nemzetünk lelkében egyszerre van meg Kossuth elszántsága, Széchenyi felelősségérzete, Deák bölcsessége és Petőfi szabadságszeretete" - mondta az államfő.    Kitért arra: Hollán Ernő Kossuth Lajos őrnagyaként olyan korban élt, amikor nehéz idők jártak a magyar hazafiakra, ő mégsem adta fel az értelmes cselekvésbe, a tisztességes életbe vetett hitét. Azok közé tartozott, akik nem ijedtek meg a felelősségtől, nem vágynak rivaldafényre, de mindig becsülettel megteszik azt, amit kell. A békásiakhoz szólva úgy fogalmazott: "Önök pedig megértették, megfogadták, megtartották Hollán Ernő üzenetét: Minden időben, ki-ki hivatása szerint végezze el feladatát a közösségért, ezáltal a hazáért".    A köztársasági elnök ünnepi beszédét követően a szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola Hollán Ernő Kollégiumának diákjai adtak ünnepi műsort, felidézve a forradalom és szabadságharc kezdetének napjait.    A megemlékezésen Horváth János a 200 lakosú Békás polgármestere köszöntőjében azt hangsúlyozta: március 15-e egy adomány, egyesítő ünnep, a nép lelke, amelyet a szívünk fog össze. Szavai szerint a békásiak csak néhány éve ismerték fel igazán, hogy milyen történelmi értéke van annak, hogy a szabadságharcos Hollán Ernő községükben van eltemetve. Korábban elsősorban a közlekedési szakemberek emlékeztek meg róla, ebbe kapcsolódott be az önkormányzat.    Az ünnep helyi hagyományait követve Áder János köztársasági elnök Horváth János polgármesterrel közösen egy facsemetét ültetett el a kriptakápolna előtt, majd a résztvevők elhelyezték a kápolna tövében koszorúikat és a megemlékezés virágait.    Az ünnepségen jelen voltak a Hollán-család leszármazottai, akiket a köztársasági elnök külön is üdvözölt, majd velük együtt megtekintette a kriptakápolnát és egy rövid sétát is tett a községben. 13:50 Nemzeti egyetértést sürgetett Németh Zsolt az EMNP háromszéki ünnepségénA nemzeti egyetértés kialakítását nevezte a következő évek legfontosabb feladatának Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szombaton az erdélyi Maksán, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) központi ünnepségén. A márciusi forradalom 12 pontját bevezető, az új magyar alaptörvény részévé vált "Legyen béke, szabadság és egyetértés" jelmondatra utalva az államtitkár a szabadságharc ma is időszerű eszméiről beszélt.    A béke vonatkozásában arra utalt, hogy a magyarok és románok ma egyaránt aggódnak Ukrajnában élő nemzettársaikért, a magyar és román külpolitika közös törekvése Ukrajna szuverenitásának, európai orientációjának és békéjének megőrzése.    A szabadságról Németh Zsolt azt mondta: a 48-as szabadság az egyenlőséget hozta el, beemelte a nemzetbe azokat, akiket kirekesztett onnan a történelem, akárcsak most, a magyar állampolgárság kiterjesztése, amely "egyenlővé teszi a magyart a magyarral", és általánossá teszi a választójogot.    "1848-ban egész Európát egy birodalmi szemlélet uralta, és amit a magyarok meghirdettek, az volt a szabad Európa. Ez sincs távol a mai napok aktualitásától. Kívülről egy olyan gazdaságpolitikát akartak ráerőltetni Magyarországra, amely a válságkezelés terheit az emberekkel fizettette volna meg, de Magyarország nem hagyta magát, elosztotta a terheket a gazdasági élet szereplői között, és valódi közteherviselést vezetett be" - hangsúlyozta a külügyi államtitkár.    Rámutatott: 48-as célkitűzés volt a nemzet szabadsága, a belső önrendelkezése, autonómiája is, és ez is időszerű.    A jelszó harmadik fogalmáról úgy fogalmazott: a nemzeti egyetértés a következő évek legfontosabb feladata. Azt mondta: a nemzeti egyetértés megteremtése felé az április 6-i választás jelenthet fontos lépést, amikor az Országgyűlés igazi nemzetgyűléssé válik.    Toró T. Tibor, az EMNP elnöke azt hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság ma az autonómiáért folytat szabadságharcot, amelyet a demokrácia és a jog eszközeivel vív.    "Néhány nappal ezelőtt tízezer ember kiáltotta Marosvásárhelyen, hogy autonómiát akarunk. Néhány hónappal ezelőtt például itt Maksán is, Kököstől Bereckig százezer ember kiáltotta azt, hogy autonómiát akarunk, autonómiát a Székelyföldnek, sajátos jogállású kétnyelvű régiót a Partiumnak, fejlődést, jövőt. Mert az autonómia a megoldás" - hangoztatta az EMNP elnöke.    Rámutatott: az autonómia kivívásához egységes fellépés kell. Hallgatóságától azt kérte: Gábor Áron sírja mellett tegyenek fogadalmat arra, hogy végigjárják az autonómiához vezető utat.    A magyar nemzeti ünnepen Németh Zsolt és Toró T. Tibor megkoszorúzta a székelyek legendás ágyúöntő tüzértisztje, a kétszáz éve született, a szabadságharcban hősi halált halt Gábor Áron síremlékét a Maksához tartozó Eresztevényben.    Gábor Áron csaknem száz ágyút öntött és tüzéreket képezett ki a fegyverek nélkül maradt székely szabadságharcosoknak. 1849 július 2-án a kökösi csatában a cári csapatok elleni tüzérségi összecsapásban ágyúgolyó oltotta ki életét, és a Maksához tartozó közeli Eresztevényben temették el. 16:01 Baloldali összefogás: az elmúlt négy év pontról pontra tagadja meg 1848 márciusának örökségét A baloldali összefogás pártjainak vezetői szerint Orbán Viktor a rendszerváltás utáni Magyarországnak az a vezetője, aki legtöbbet hivatkozott a nemzeti érdekre, és mégis a legtöbbet ártott neki. "A kormányváltó szövetség" szombaton azt is közölte, hogy "a Fidesz örökös elnöke" által meghatározott négy év szinte pontról pontra tagadja meg 1848 márciusának örökségét. Mesterházy Attila, az MSZP elnöke és az Együtt, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd Magyarországért és a Magyar Liberális Párt vezetőinek közös közleményében azt írták, "a fülkeforradalomról" kiderült, hogy ellenforradalom volt, amelyet a magyar alkotmányosság és a magyar jogállam ellen vívott a kormány. Úgy fogalmaztak, Magyarország ma nemcsak nevében nem köztársaság, hanem működésében sem – a jog nem a polgárt védi a hatalom túlkapásaitól, hanem a hatalmat a polgártól.    A közleményben azt írták, a miniszterelnök szabadságharcáról kiderült, hogy valójában hatalmi törekvéseinek álcája csupán: egyetlen célja az volt, hogy teljhatalmat szerezhessen, amelynek nem szab már korlátot se jogállami fék, se ellensúly, se a szabad világ írott, vagy íratlan szabályai. Ezért "hívta vissza az oroszokat Magyarországra" az, aki valaha a távozásukat követelte, és ezért fogadta el titokban a paksi erőmű bővítéséről szóló "orosz pénzügyi megszállás tervét" - tették hozzá.    Az ellenzéki szövetség szerint Orbán Viktor a kevesek érdekében és a többség rovására kormányoz. Úgy értékelték, "új rendi társadalmat épít, amelyben csak a Simicska-, Orbán-, és Mészáros-dinasztiák teljesítenek jobban, miközben új jobbágyság alakul ki a megalázott közmunkásokból, és félfeudális viszonyok közé kényszerülnek vissza az államosított tanárok, a felbőszített rendvédelmisek, a megfenyegetett vállalkozók, az országot elhagyó egészségügyi dolgozók".    A baloldali összefogás pártjai közölték, Orbán Viktor rosszul is kormányoz: a forint történelmi mélyponton van, az államadósság az egekben, a munkahelyteremtő tőke menekül innen, a fiatalokhoz hasonlóan. "Orbán uralkodása" elől több huszonéves menekült el Nyugatra, mint ahányan 1849-ben emigráltak a szabadságharc leverését követően - jegyezték meg.    Mesterházy Attila és "a kormányváltó szövetség" vezetőinek közleménye szerint Orbán Viktor a nemzetegyesítő szerepében tetszeleg, miközben tudatosan osztja meg és fordítja egymással szembe a magyarokat. 16:16 CÖF: csaknem ezer lengyel volt a múzeumkerti megemlékezésenA civil kurázsi erősítését, a lengyel-magyar barátság ápolását, valamint a társadalmi megbékélést hangsúlyozták a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) szombati sajtótájékoztatójának résztvevői, lengyel és magyar civilszervezeti vezetők és újságírók. Csizmadia László, a CÖF alapítója, és a CÖKA elnöke beszámolt arról, hogy szervezete, és a lengyel Gazeta Polska 350 klubja a 2012 óta élő együttműködés jegyében részt vesznek egymás nemzeti ünnepein.     Mint azt az MTI-nek elmondta, ennek jegyében szervezetten mintegy négyszáz ember érkezett idén Magyarországra, de úgy vélte, az egyénileg utazókkal együtt csaknem ezer lengyel volt jelen a múzeumkerti állami megemlékezésen.     Felelevenítette: a civil szervezetek együttműködése a család, a hűség, a szeretet és a hit alapelveire épül, és kiterjed a kulturális kapcsolatok ápolására is. Beszámolt arról is, hogy az együttműködés kiterjed a Magyar Hírlap szerkesztősége, valamint a lengyel Gazeta Polska kapcsolatára is, amelynek olvasói tavaly Orbán Viktor miniszterelnököt az év emberének választották.     Szólt arról: a két szervezet együttesen egy civil etikai kódexet is alkotott, emellett minden európai nemzetnek ajánlást tesznek egy társadalmi szerződés megalkotására. Ebben a többi közt azt javasolják, hogy a kormányok akadályozzák meg a globális piacot az államok elfoglalásában, fűzzék szorosabbra az európai népek összetartozását, emellett a többi közt a gyűlölet és az uszítás elleni fellépésre szólítanak fel.     Tomasz Sakiewicz, a Gazeta Polska főszerkesztője szólt arról, hogy Lengyelországban sem nézi jó szemmel a baloldal az ottani antikommunista újságírók fellépését. Felelevenítette, hogy az 1848-as forradalom is jó példája a két nép közötti szoros kapcsolatnak, de mint mondta, a közelmúltban szolidaritást vállaltak az ukrán kormányváltást sürgető erőkkel is.     Ryszard Kapuściński, a Gazeta Polska 350 klubjának vezetője örömtelinek nevezte, hogy Budapesten, a Bem szobornál ünnepelhetnek együtt a magyarokkal. (A CÖF megemlékezése délután öt órakor kezdődik, azon Tarlós István főpolgármester is beszédet mond.) A civil társadalom fontosságát hangsúlyozva idézte Széchenyi Istvánt, amikor azt mondta: „semmit rólunk, nélkülünk”. Mint arról beszámolt, „a brüsszeli autokraták ellenére” igyekeznek kiterjeszteni az együttműködésüket más nemzetekre is.     Oláh János, a Magyar Írószövetség képviselője, a Fókusz Egyesület elnöke azt ismertette, hogy az írószövetségben vasárnap egy konferenciával egybekötött irodalmi délutánt tartanak lengyel és magyar írók, költők részvételével.     Stefka István, a Magyar Hírlap főszerkesztője újságja és a lengyel lap együttműködésének fontosságát hangsúlyozva azt mondta: az nemcsak hírcseréből vagy az események átadásából áll, hanem „a magyar és a lengyel történelem jelentős eseményeinek összefoglalásából is”.    Szerinte az elmúlt évtizedekben, különösen a kommunista és a baloldali időszakban próbálták negligálni az 1100 éves lengyel-magyar barátságot, de, mint kiemelte, közös királyaink, közös harcaink vezettek oda, hogy a barátságot ápolni kell.     Idézte a Múzeumkertbe érkező lengyelek egyik transzparensét, amelyen az szerepelt: "Isten óvd meg Magyarországot és Lengyelországot! Védd meg Európát a balliberális pestistől és szirvárványszínű üszkösödéstől". 16:23 Fodor: a szabadság nem lehet ellenzékben A Magyar Liberális Párt (MLP) szerint a Fidesz a szabadságkorlátozók pártjává vált, de március 15-e egyik legfontosabb üzenete az, hogy a szabadság nem lehet ellenzékben. Erről Fodor Gábor beszélt az ellenzéki párt fővárosi rendezvényén szombaton, a Petőfi-szobornál. A politikus úgy fogalmazott: ahogy elődeink uniót akartak Erdéllyel, ők is uniót akarnak, uniót Európával.    A Liberálisok elnöke egy közmondást idézett, amelyik szerint "a jó tengerészek a háborgó tengeren születnek". Fodor Gábor ezt úgy értelmezte: a szabadságszerető magyaroknak most, mostoha körülmények között kell megmutatniuk, hogy "jó tengerész lesz belőlük". A háborgó tengeren kell megmutatniuk, hogy nem félnek és ki mernek állni a véleményükért - jelentette ki.    Joggal fel lehetne tenni a kérdést, hogy miért beszélnek annyit a szabadságról, amikor annyi gond van Magyarországon és annyi hétköznapi problémával kell szembenézni - folytatta a beszédét. Azért, mert a szabadsággal kezdődik minden és a márciusi ifjak első követelése is a sajtó szabadsága volt - jelentette ki. Ők is tudták, ha nincs szabadság, akkor nincs jogegyenlőség, nincs társadalmi igazságosság – mondta.    Szabadai Viktor, az MLP fővárosi elnöke azt mondta, hogy március 15-én arra a szabadságharcra emlékezünk, amelyet 1848-ban a zsarnokság ellen vívtak hőseink. A zsarnokság ellen a sajtó szabadságáért, a törvény előtti egyenlőségért, a méltányos közteherviselésért, az Európai Unióért. Ezek a követelések ma is, mintegy hat emberöltő után is érvényesek – jelentette ki.    Véleménye szerint a magyar sajtó ma nem szabad, mert szabadságát korlátozza az "egypárti médiahatóság, a közmédia megszállása, a központosított hírszerkesztés, a rádiófrekvenciák haveroknak történő kiosztása, a hirdetők megfélemlítése, az ellenzéki rádió ellehetetlenítése, a közérdekű információk eltitkolása, az eltérő véleményt megfogalmazó politikai hirdetések korlátozása".     Magyarországon ma nincs törvény előtti egyenlőség sem, mert vannak az egyenlők, és vannak a fideszesek - fogalmazott. Azt is kijelentette, hogy ma nincs méltányos közteherviselés sem és a társadalmi egyenlőtlenség soha nem nőtt annyira, mint az elmúlt 4 évben. Végül arról beszélt, hogy 1848-ban a magyar nemzet kiállt jogaiért, megmozdult az önkény ellen és ezt április 6-án ismét megtehetik.    Az erős szélben megtartott megemlékezés záróaktusaként Fodor Gábor pártelnök, Boruzs András pártigazgató és Vargha Nóra az MLP Pest megyei elnöke egy koszorút helyezett el a Petőfi szobornál.    A rendezvényt követően több ellenzéki politikus, így Mesterházy Attila, a baloldali összefogás pártjainak miniszterelnök-jelöltje, Bajnai Gordon, az Együtt-PM vezetője, Gyurcsány Ferenc és Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció elnöke és alelnöke is megjelentek a helyszínen.    A rendezvény közben valaki a résztvevők közül Fodor Gábor felé dobott két tojást, de nem találta el a politikust. Fazekas: 1848-49 történelmi hagyománya erőt ad1848-49 történelmi hagyománya, az ősök kitartása nekünk is erőt ad - hangoztatta a vidékfejlesztési miniszter szombaton Karcagon, a március 15-i ünnepségen. Az önkormányzat által az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésen Fazekas Sándor kiemelte: a cselekvésben a magyarság a jövőben is számíthat a kunokra, és az olyan összetartó közösségekre, amelyek nélkül egyetlen nemzet sem maradhat fenn.    A 166 évvel ezelőtt történtek arra is jó például szolgálnak, hogy "fel kell vállalni nemzeti ügyeinket, nekünk kell eljárni dolgainkban, nem számíthatunk másokra"; ha a magyarság nem volt elég kitartó, mindig óriási veszteségek érték - mondta a politikus.    "A magyar földért régen is harcolni kellett, most is harcolni kell, és a mostani kormánynak egyik legfontosabb feladata, hogy a termőföldet, nemzeti kincsünket megvédjük" - jelezte Fazekas Sándor.    A karcagi főtér Petőfi-szobránál rendezett megemlékezésen több száz ember előtt, 1848-49 helyi eseményeit felidézve Fazekas Sándor elmondta: a Nagykunságban a forradalom akadálytanul győzött, és ebben nincs semmi csoda, hiszen akkor már őseik 250 éve küzdöttek a Habsburgok ellen, és részt vettek minden felkelésben. A forradalom és szabadságharc alaposan igénybe vette a kunokat, hiszen '48 márciusa után néhány hónappal a belügyminiszter már fegyverbe szólította a jászkun kerületek kétezer gyalogosát és ötszáz nemzetőrét.     Az új honvédségbe a karcagi főtéren 207 embert sikerült toborozni, 1849 januárjában Kossuth Lajos is felkereste a települést, "vagyis Karcag már akkor olyan város volt, amelyikre a nemzeti kormány számíthatott" - mondta a vidékfejlesztési miniszter.    A karcagi megemlékezés, amelyen felvonult a Kováts Mihály Huszárbandérium, a Petőfi- és a Kossuth-szobor koszorúzásával zárult. 17:46 Répás Zsuzsanna: a kárpátaljai magyarok mindig számíthatnak a magyar kormányraMagyarországnak az egész ukrajnai konfliktusban a kárpátaljai magyarok biztonsága számít leginkább, a kárpátaljai magyarság mindig számíthat a magyar kormányra, amely mindig mögötte áll, legyen szó bármilyen sértésről, atrocitásról – jelentette ki Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára szombaton Ungváron a március 15-i megemlékezésen. A város Petőfi-szobránál elmondott beszédében Répás Zsuzsanna hangsúlyozta: a kárpátaljai magyaroknak most hasonló problémákkal kell szembenézniük, mint a magyar nemzetnek kellett 1848-ban. A kárpátaljai magyarságnak meg kell tudnia határoznia a céljait a jelenlegi ukrajnai helyzetben – mondta, emlékeztetve, hogy a Tizenkét pont címe olyan, mintha azt most írták volna Kárpátalján. "Mit kíván a magyar nemzet? Legyen béke, szabadság és egyetértés", hiszen ma a kárpátaljai magyaroknak semmire nincs nagyobb szükségük, mint "ezekre, az őseik által kimondatott igazságokra".    A béke különösen fontos Kárpátalja magyarsága számára, mert ma Ukrajnában nincs béke, s ez mélyen kihat a kárpátaljai magyarok életére is – fogalmazott a politikus, megjegyezve, hogy Magyarország nem mehet el szó nélkül az ukrajnai hatalmi változások és politikai események mellett. Magyarország azt szeretné – folytatta –, hogy Ukrajna demokratikus állam legyen, amelyben biztonságban élhetnek a lakosai.     Répás Zsuzsanna megerősítette, hogy a kárpátaljai magyarok mindig számíthatnak a magyar kormányra. "Ez a felelősségviselés alaptörvényi kötelezettségünkön túl emberi és honfitársi meggyőződésünk is" - mondta, hozzátéve, "mindnyájunk elsődleges törekvése, hogy az ukrajnai helyzet rendeződjön, helyreálljon a béke az egész országban". Azonban a béke megőrzése Kárpátalján a magyarokon is múlik, hiszen a magyar nemzet nem számosságával, hanem bölcsességével élte túl az elmúlt ezer évet – mondta.    Jelezte: az a helyzet, amelyben ma a kárpátaljai magyarság van, külső erők által jött létre, s ebben a helyzetben az az első számú feladat, hogy megteremtsük azt a mozgásteret, ahol okosan élhetünk a döntés szabadságával. "Magyarország úgy gondolja, Ukrajnának meg kell teremtenie azt a jogbiztonságot, amely nélkül egyetlen állam sem mondhatja magát európainak. Ennek a jogbiztonságnak alapvető eleme a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása és védelme" – fejtette ki.     A politikus emlékeztetett arra, hogy a kárpátaljai magyarság jogait illetően a jelenlegi helyzetben az ukrán nyelvtörvény visszavonása a legégetőbb probléma, s annak ellenére, hogy az alkalmazását sok visszásság jellemezte, vele szemben – a szavaival – világos és egyértelmű követelmény volt, hogy az alkalmazását minden kisebbségre ki kell terjeszteni, így Kárpátalján teljes mértékben biztosítani kell a végrehajtását a magyar oktatási intézményekben, állami közigazgatási hivatalokban, önkormányzatokban. Azt reméljük – folytatta –, hogy a nyelvtörvény körüli vita úgy rendeződik, ahogy az egy európai, az emberi jogokat tiszteletben tartó demokráciában elvárható. Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy ezt a folyamatot elősegítse, a kárpátaljai magyar érdekeket védelmezze – szögezte le ünnepi beszédében Répás Zsuzsanna, aki este Magyarország ungvári főkonzulátusán állami kitüntetéseket ad át kárpátaljai magyar közéleti személyiségeknek.    Kárpátalján a március 15-i ünnepségek még pénteken elkezdődtek, szombaton számos településen - Ungváron kívül Beregszászon, Munkácson, Nagyszőlősön és Técsőn - emlékeztek meg az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 166. évfordulójáról.  16:55 Mesterházy: Orbán ellopta a demokráciát, tönkretette a gazdaságotMesterházy Attila szerint Orbán Viktor kormányfő ellopta a magyaroktól a demokráciát és tönkretette a gazdaságot, ezért ennek a kormánynak mennie kell. A baloldali összefogás miniszterelnök-jelöltje szombaton Budapesten azt is hangoztatta, hogy modern köztársaságot, félelem nélküli országot akar, valamint tévévitára hívta ki a miniszterelnököt. A Liberálisoknak a belvárosi Petőfi-szoborhoz meghirdetett ünnepi rendezvényén Mesterházy Attila mellett megjelent Bajnai Gordon, az Együtt-PM szövetség vezetője és Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke is. Azután mentek el az eseményre, hogy a baloldali összefogás pártjai által meghirdetett nagygyűlést a rossz idő miatt elhalasztották.     A rendezvényen megjelent szimpatizánsok közül többen hangosan csalódottságuknak adtak hangot, amiért elhalasztották a baloldali összefogás nagygyűlését. Többen sajnálatukat fejezték ki, hogy vidékről korán reggeli indultak - többen idősek -, hogy feljöjjenek "normálisan ünnepeljeni", de a szervezők lefújták a nagygyűlést.    Mesterházy Attila nekik válaszolva rögtönzött beszédében - egy hangosbeszélő segítségével - elmondta: a nagygyűlést a Békemenet után egy nappal, március 30-án tartják meg, ahol el fogják mondani, hogy Orbán Viktor ellopta a magyar emberektől a demokráciát és tönkretette a magyar gazdaságot.    Ezért ennek a kormánynak mennie kell - tette hozzá.    Hangsúlyozta: mivel a Fidesznek nincs programja és a "lakájmédia" sem kérdezi az ország gondjairól, ezért a kormányváltó erőknek kell szembesítenie a miniszterelnököt azzal, hogy mit tett ezzel az országgal.     Ebben a helyzetben hívja ki Orbán Viktort egy személyes televíziós vitára április 5-ére - jelentette be. Amennyiben a kormányfő nem gyáva - folytatta - akkor kiáll erre a vitára. Hozzáfűzte, hogy a "kormányváltók" 106 egyéni jelöltje ki fogja hívni fideszes ellenfelét egy vitára.    A továbbiakban azt mondta: olyan ország miniszterelnöke szeretne lenni, amelyben nincs félelem és megosztottság. Olyan európai magyar köztársaságot akar teremteni, ahol a jobboldali szavazók is otthon érzik magukat. Ellentétben azzal, amit a baloldali, liberális és zöld szavazókkal tesznek jelenleg.    Olyan történelmi választás előtt állunk, amelyhez megvan a kormányváltó erő, ám ezt politikai cselekvéssé kell formálni, amelynek nyomán április 6-án együtt, közösen leváltjuk Orbán rendszerét, új korszakot nyitunk és felépítjük az igazságos Magyarországot - mondta az MSZP elnöke.    Gyurcsány Ferenc, az újságírók kérdéseire válaszolva úgy fogalmazott: "a teremtő útjai kifürkészhetetlenek, az embereké viszont kifürkészhetőek, az emberek pedig szél ide, szél oda, ezt a kormányt mint a vihar úgy el fogják seperni".    Felidézte, hogy 2006 augusztus 20-án, egy ettől sokkal könnyebb helyzetben az a döntés született, hogy megtartják az aktuális rendezvényt, ami sokak egészségébe került", a jobboldal pedig éveken keresztül "ütötte-vágta" ezért az akkori kormányt.    Nem ér annyi a politikai küzdelem, minthogy bárkit is veszélyeztessünk - tette hozzá Gyurcsány Ferenc.    Bajnai Gordon megjegyezte: úgy tűnik, amióta a kormány államosította az időjárás-jelentést, azóta március 15-ével mindig baj van. Ugyanakkor azt szeretnék üzenni, hogy "lehet szél, eső hóvihar április 6-án, a kormányváltás akkor sem marad el" - mondta az Együtt-PM Szövetség vezetője.    A Petőfi-szobornál összegyűlt, mintegy 300 ember ovációval fogadta az ellenéki politikusokat, illetve az "Orbán takarodj", "Kormányváltást" és "Győzni fogunk" jelszavakat skandálták.    A baloldali ellenzék vezetői virágot helyeztek el Petőfi Sándor szobránál. 18:00 Vona: nekünk szabadság kell!A Jobbik elnöke szerint a magyaroknak szabadság kell, a párt pedig azért akar győzni április 6-án, hogy feltámassza Magyarországot. Vona Gábor a Jobbik március 15-i ünnepi nagygyűlésén Budapesten arról beszélt: a megemlékezéseken gyakran emlegetik, hogy a szabadság szép dolog, arról azonban kevés szó esik, hogy 2014-ben szabadok vagyunk-e valójában. Felvetette: szabad-e az a magyar, amelytől európai munkát várnak, európai árakon vásárol, de ha megkapja fizetését, "vietnaminak érzi magát". Kifogásolta, hogy Magyarországnak nincsenek gyárai, saját termelőipara, hanem másoknak dolgozik rabszolgaként, s az ország fiai százezrével menekülnek saját hazájukból.    Bírálta, hogy a bankok - a kormányok közreműködése mellett - nyugodtan átverhetik az embereket, csak azért, mert fedelet szeretnének a fejük fölé. Hozzátette: szabad-e az a nép, amelynek vezetői lopnak, csalnak, hazudnak, majd elbújnak a mentelmi joguk mögé.    Vona Gábor kijelentette: nem vagyunk szabadok és valódi gazdasági szabadságharc kell, "nem olyan fideszes-féle", ami sokkal inkább Orbán Viktor hatalmi harca volt, semmi köze a magyar nemzethez. A pártelnök ismét miniszterelnök-jelölti vitára hívta ki a kormányfőt, felszólítva: ne meneküljön el.    Kitért arra: sem őt, sem a jobbikosokat nem lehet szervezett óriásplakát-rongálásokkal, titkosszolgálati akciókkal, életveszélyes fenyegetésekkel megfélemlíteni. Vona Gábor utalt arra, hogy nagyapja kész volt meghalni Erdélyért, s ha neki is az a sorsa, hogy meghaljon ezért az országért, ezért a nemzetért, azt büszkén fogja vállalni. Mint fogalmazott, nem a jobbikosok felelősek az elmúlt 24 évért, a növekvő államadósságért, a félmillió külföldre menekült magyarért. Ha lesz megélhetés, rend, elszámoltatás, akkor leszünk szabadok - emelte ki, hozzátéve, a megélhetés tisztességes béreket, nyugdíjakat, a fiataloknak életkezdési lehetőséget jelent; a rendőrség mellett csendőrségre is szükség van; az elszámoltatás részeként pedig fel kell oldani a titkosításokat és eltörölni az országgyűlési képviselők mentelmi jogát.    Az ellenzéki pártelnök úgy vélte: "a szabadság ma is itt él bennünk, és elég egy szikra, hogy Attila unokái és Árpád gyermekei megmutassák erejüket". Hangsúlyozta: "nem fogunk holmi Gyurcsányok és Orbánok kedvéért megváltozni, nem fogjuk a hazánkat feladni, nem leszünk gyarmat".    Vona Gábor azzal zárta beszédét: fokról fokra, lépésről lépésre talpra fogják állítani az országot, egyesítik a családokat, megmentik a gazdaságot, a magyar embereket.    A nagygyűlésen felszólaló Z. Kárpát Dániel frakcióvezető-helyettes beszédében a bankok elszámoltatását és a devizakárosultak kártérítését ígérte. Úgy fogalmazott: ma "egy 26 éves borsodi nagypapának" több kedvezmény jár, mint egy átlagos devizahitelesnek. Jelezte: a Jobbik gazdaságfejlesztési programját, a Hét vezér tervet 60 milliárd forintból el lehet indítani, s ez az otthon- és a munkahelyteremtésre is választ ad.    Sneider Tamás, a Jobbik alelnöke pedig a jobbágyfelszabadítással párhuzamot vonva azt emelte ki: minden honfitársat emberszámba kell venni, az ország felemelkedésének záloga a dolgozó, becsületes ember, akkor is, ha kevés a keresete. Az ellenzéki politikus egyebek mellett az egykulcsos adórendszer eltörlését és a munka törvénykönyvének megváltoztatását ígérte, s úgy vélte: április 6-én a kiszolgáltatottságra kell nemet mondani.    A rendezvény második harmadában elkezdett esni az eső, ekkor többen elhagyták a helyszínt, vagy a környező házak falaihoz állva hallgatták tovább a felszólalókat. A színpad a József Attila utcában a Hercegprímás utcai torkolatban állt, az ünneplők a Bajcsy-Zsilinszky úti torkolatáig és szellős sorokkal a Paulay Ede utcáig álltak, a Bajcsy-Zsilinky úton két kivetítőn is figyelemmel lehetett követni a beszédeket. A legtöbben árpádsávos és jobbikos zászlót lengettek, de többen székely zászlót is magukkal vittek.   A nagygyűlés békés volt, és a szakadó eső és az erős szél ellenére a Lord együttes koncertje is a tervezettnek megfelelően megkezdődött.