Marcel Ciolacu: Romániát nem fenyegeti háborús veszély

Marcel Ciolacu csütörtökön egy bukaresti nyilvános eseményen beszélt erről, amikor újságírók arra reagáltatták, hogy a vezérkari főnök szerint a 35 év alatti lakosoknak lehetővé kell tenni az önkéntes katonai képzést, azt, hogy megtanuljanak lőfegyverrel bánni, nehéz terepen tájékozódni, vagy védekezni egy vegyi támadás hatásai ellen.

„Ez a vezérkari főnök álláspontja. Én csak megismételni tudom, amit néhány napja mondtam: Romániát nem fenyegeti olyan veszély, hogy háborúba sodródjék. Ebből a szempontból Románia soha nem volt nagyobb biztonságban, mint ma. Nagyon fontos dolog, hogy NATO-tagok vagyunk. Önök is láthatják, mekkora csapatmozgások vannak az országban, elsősorban az Egyesült Államokból, és persze egész Európából érkeznek katonák, a légi járőrözést is erősítik. Úgyhogy mindenki nyugodjon meg, Románia nem lép semmilyen háborúba” – jelentette ki Marcel Ciolacu.

A tavaly november 30-án hivatalba lépett Vlad Gheorghita vezérkari főnök a Szabad Európa Rádió román adásának adott, a médium honlapján csütörtökön közzétett terjedelmes interjújában úgy vélekedett: Oroszország nem fog megállni Ukrajnánál, és ha győztesen kerül ki a háborúból, akkor a következő célpontja Moldova lesz. Ez a lehetőség szerinte Romániát és egész Európát aggodalommal kell eltöltse, és mindenkinek lépéseket kell tennie, hogy javítson felkészültségén.

A román hadsereg parancsnoka nem akart jóslatokba bocsátkozni arról, hogy mikorra várható a háború esetleges kiterjedése, de szerinte nincs vesztegetni való idő, a NATO-tagállamok hadseregeinek fel kell tölteniük a készleteiket és fel kell készíteniük a lakosságot, valamint az ország iparát is egy esetleges háborús helyzetre.

Elmondta: a román védelmi minisztérium már évekkel ezelőtt kidolgozott egy ezzel kapcsolatos törvényjavaslatot, amely azóta is parlamenti elfogadásra vár. Egyebek mellett önkéntes katonai képzést szeretnének biztosítani azoknak a 18 és 35 év közötti fiataloknak, akik vállalkoznak arra, hogy „egyenruhát öltsenek”. Az önkéntesek ezért a szolgálatért fizetést is kapnának, mint a hivatásos katonák, de az ő esetükben ez nem egy életpálya lenne, csak a katonai alapismeretek elsajátításának idejére szólna – részletezte.

Vlad Gheorghita kitért arra is, hogy a kötelező sorkatonai szolgálat 2007-es megszüntetése óta jelentősen megcsappant a román hadsereg állománya: a szükséges 120 ezer helyett a jelenlegi létszám 80 ezer körül mozog. Ugyanakkor a hivatásos katonák sorában is nagy az elvándorlás, tavaly például mintegy 6000 katona lépett ki a seregből, ráadásul a tartalékosok átlagéletkora is nagyon magas.

„A tartalékos állomány túl öreg ahhoz, hogy felvegye a harcot. Képzeljen maga elé egy ötvenéves katonát, aki egy 80 literes hátizsákot cipel a hátán, 7–10 kilós egyenruhát, golyóálló mellényt és sisakot visel, és a felszerelés egy sor más tartozéka van nála...” – ecsetelte a riporternek a vezérkari főnök.

Másfelől szerinte a román hadsereg hatalmas fejlődésen ment keresztül az utóbbi húsz évben, mind a képzettség, mind a felszereltség tekintetében, Románia pedig példátlan haderőfejlesztésbe kezdett, a GDP 2,5 százalékát fordítja védelmi kiadásokra.

A román vezérkari főnök a pozitívumok között említette azt is, hogy Románia a térségben ritkaságszámba menő, „biztonságot szolgáltató” országok egyike, amely kiemelkedő szerepet vállalt Afganisztánban és Irakban, a Bosznia-Hercegovinában szolgáló nemzetközi misszió legnagyobb kontingensét adja, és katonákkal, biztonsági szakértőkkel van jelen Koszovóban, Moldovában, Grúziában is.