Már Harkov is a krímiek útjára lépne

MTI-ÖSSZEFOGLALÓ

Az USA teljes mértékben elutasítja a krími népszavazás tervét – jelentette ki Barack Obama amerikai elnök, miután a Fehér Házban megbeszélést folytatott Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfővel. Obama elnök reményét fejezte ki, hogy a diplomáciai erőfeszítések le tudják állítani a terület Oroszországhoz való csatlakozásáról kiírt referendumot és annak újragondolásához vezetnek. Az elnök rámutatott, hogy az USA és a világ kénytelen lesz megfizettetni Oroszországgal annak az árát, ha nem változtat ukrajnai politikáján és megsérti a nemzetközi jogot. Hangsúlyozta, hogy Washington ki fog állni Ukrajna mellett. Jacenyuk miniszterelnök Obama oldalán ülve kijelentette, hogy Ukrajna sohasem adja meg magát a területéért vívott harcban. „Ukrajna a nyugati világ része és az is marad” – mondta Jacenyuk.

Újabb orosz hadgyakorlat

Az orosz duma egyik fontos képviselője kimondta, Moszkva csapatokat küldött a Krímbe, hogy a térség Oroszországhoz csatolásáról kiírt népszavazás idején védelmet biztosítsanak egy esetleges ukrán „fegyveres agresszióval” szemben. A kijelentés ellentmondani látszik Vlagyimir Putyin elnök és más orosz tisztségviselők azon állításának, hogy az ukrán hadsereg krími létesítményeit az elmúlt tíz napban blokád alá vevő fegyveresek a helyi „önvédelmi erők” tagjai. „Vannak bizonyos katonai egységek ott, amelyek harcállásokat foglaltak el egy Kijev által indított fegyveres agresszió esetére” – fejtegette Leonyid Szluckij, a duma FÁK-országokkal foglalkozó bizottságának elnöke. Hadgyakorlatot kezdett mintegy 8500 orosz katona az ukrán határ közelében – közölte tegnap az orosz védelmi minisztérium. A gyakorlatokat Rosztov, Belgorod, Tambov és Kurszk körzetében található bázisokon kezdték meg, páncélos, tüzérségi és gyalogsági erők vesznek részt benne. Eközben Rosztov körzetében ejtőernyős alakulatok is tartanak gyakorlatokat 4000 katona, 36 repülőgép és 500 katonai jármű részvételével, azzal a céllal, hogy gyakorolják „az ismeretlen terepen való tájékozódást”.

Ukrán Nemzeti Gárda

Az Ukrán Nemzeti Gárda nevű fegyveres alakulat létrehozásáról szóló törvényt fogadott el tegnap az ukrán parlament. A parlamenti döntéssel gyakorlatilag újra felállítják az 1991–2000 között működött fegyveres alakulatot, amelyet Leonyid Kucsma akkori elnök oszlatott fel. Olekszandr Turcsinov parlamenti elnök, ideiglenes államfő a jogszabályt ismertetve közölte, hogy a haderő 60 ezer fős lesz, de szükség esetén parlamenti döntéssel növelni lehet majd a létszámát. A gárdát a belügyminisztériumnak alárendelt egységekből hozzák létre.

A krími mintára a többségében oroszajkúak lakta kelet-ukrajnai Harkov nagyvárosban is referendumra készülnek. A népszavazás ugyan nem az elszakadásról szól, mint a Krím félszigeten, hanem „csupán” az ország föderális berendezkedésűvé tételéről. A régió vezetői felvetették, hogy orosz békefenntartókat kellene behívni Ukrajna keleti részébe. A referendummal párhuzamosan vasárnap tömegdemonstrációt is szerveznek az iparvárosban, az Ukrajinszka Pravda lap attól óv, hogy a megmozdulás akár zavargásokba is torkollhat.

Egymást büntetik a felek

Felfüggeszti Oroszországgal a csatlakozási tárgyalásokat a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), Ukrajnával viszont meg kívánja erősíteni a kapcsolatait – közölte a párizsi székhelyű szervezet. Ha az USA és az Európai Unió büntetőintézkedéseket vezet be Oroszország ellen Ukrajnával kapcsolatban, akkor elképzelhető, hogy Moszkva ezekkel arányos ellenintézkedéseket hoz – közölte tegnap az orosz gazdasági miniszterhelyettes. „Készen állunk minden eshetőségre. Viszonzunk minden lépést” – jelentette ki Alekszej Lihacsov. Hozzátette: tárcája reméli, hogy az USA és az EU szankciói politikaiak, nem pedig gazdaságiak lesznek.

Megszeppent a Gazprom

A Gazprom nem szeretné, ha az ukrajnai válság gázellátási krízissé fajulna – jelentette ki Alekszej Miller, a cég vezérigazgatója. Alekszej Miller azt mondta, hogy szoros figyelemmel követik az Ukrajnában zajló eseményeket, Ukrajnának azonban feltétlenül rendeznie kell fizetési elmaradásait. A vezérigazgató szerint a Gazprom „teljes mértékben lojális” Ukrajnával szemben. „Bár a szerződés értelmében jogunkban állna átállni az előre fizetett szállításokra, de nem áll szándékunkban ilyen eszközökhöz folyamodni” – mondta.