Már biztos: elvesztették abszolút többségüket a konzervatívok

FRISS: Theresa May nem kíván lemondani

A BBC kormányforrásokból származó péntek reggeli értesülése szerint Theresa May brit miniszterelnök nem kíván lemondani, annak ellenére sem, hogy az általa vezetett Konzervatív Párt elvesztette abszolút többségét az előző napi előrehozott parlamenti választásokon.

A véglegeshez közeli adatok szerint a választásokon a Konzervatív Párt a szavazatok 42 százalékát szerezte meg, a legnagyobb ellenzéki erőre, a Munkáspártra 40 százaléknyian szavaztak. Az egyéni voksok megoszlása alapján matematikailag lehetetlenné vált, hogy a konzervatívok megszerezzék az abszolút többséghez minimálisan szükséges 326 képviselői helyet a 650 fős alsóházban.

Az első modellszámítások alapján a konzervatív frakció létszáma 318-319 tagú lehet. A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt 262 alsóházi mandátumot szerezhetett a csütörtöki választáson.

A font péntek reggel 2 százalékos veszteségben járt a dollárral és az euróval szemben egyaránt.

A 2015-ben megválasztott előző alsóházban a konzervatívoknak 330, a Munkáspártnak 232 képviselője volt. A konzervatív frakció létszáma az előrehozott választások bejelentésének idején, április 18-án 17-tel haladta meg a többi alsóházi pártcsoport együttes létszámát. 

Az új alsóházban a többi párt összesített frakciólétszáma 14-gyel meghaladhatja a konzervatívokét, bár az észak-írországi unionista pártok hagyományosan a Konzervatív Párt szövetségesei.

A legnagyobb ulsteri protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) várhatóan tíz képviselővel lesz jelen a londoni alsóházban, és ez elégséges lehet ahhoz, hogy a Konzervatív Pártot alkalmanként abszolút többséghez segítse egy-egy sarkalatos horderejű szavazáson.

Az eredménnyel mindazonáltal kialakult a brit politikai szótár meghatározása szerinti "hung Parliament", vagyis az olyan összetételű, "függő" alsóház, amelyben egyik párt sem szerzi meg a stabil önálló kormányzáshoz szükséges többséget.

Ennek a helyzetnek nincsenek nagy hagyományai Nagy-Britanniában, ahol a II. világháború óta eltelt hét évtizedben kizárólag a Konzervatív Párt és a Munkáspárt miniszterelnökei váltogatták egymást a Downing Street 10. alatti rezidencián, a legtöbbször egypárti kormányok élén, az esetek zömében többé-kevésbé biztos alsóházi többséget tudva a hátuk mögött. Abban a néhány esetben, amikor ezt nem sikerült elérni, általában rövid időn belül újabb választás következett, bár a kettővel ezelőtti, 2010-es választások után létrejött konzervatív-liberális kormánykoalíció váratlanul stabilnak bizonyult, és kitöltötte ötéves mandátumát.

A csütörtöki parlamenti választások eredménye éles kontrasztban áll a kampány elején közölt közvélemény-kutatásokkal, amelyek még toronymagas, 18-20 százalékpontos támogatottsági előnyt mutattak a konzervatívoknak a Munkáspárttal szemben. Az akkori számítások szerint ez elég lett volna ahhoz, hogy Theresa May a többi frakció létszámát 120-150 fővel meghaladó alsóházi konzervatív pártcsoporttal a háta mögött alakítson új kormányt.

Ez a támogatottsági előny azonban folyamatosan és gyors ütemben szűkült, és május utolsó napján közölt felmérésében a legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov már megjósolta, hogy a konzervatívok elveszíthetik abszolút többségüket.

Ugyancsak helytállónak bizonyult a választóhelyiségek csütörtök éjjeli zárásának pillanatában közölt exit poll. A NOP/Ipsos MORI közvélemény-kutató konglomerátum által a BBC, az ITV és a Sky televíziós társaságok számára elvégzett felmérés, amely 144 szavazóhelyiségnél összesen 30 450 választó megkérdezésére alapult, szintén azt vetítette előre, hogy bár a konzervatívoké lesz a legnagyobb alsóházi frakció, de a párt nem szerzett abszolút többséget.

Theresa May konzervatív párti brit miniszterelnök - aki korábban határozottan elvetette az idő előtti választásokat - április 18-án jelentette be teljesen váratlanul a csütörtökre kiírt, előrehozott választásokat, elsősorban azzal az indokkal, hogy erőteljesebb választói mandátummal szeretné elkezdeni a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalássorozatot az Európai Unióval.

A kilépési tárgyalások a jelenlegi tervek szerint június 19-én kezdődnének, de ha Theresa May lemond, és addig nem sikerül új vezetőt találni a Konzervatív Párt és a kormány élére, ez az időpont bizonytalanná válhat.

KONZERVATÍV KÉPVISELŐ: MAYNAK "ÁT KELL GONDOLNIA A POZÍCIÓJÁT"

May: a konzervatívok stabilitást teremtenek; Corbyn: May mondjon le

Nagy-Britanniának egy ideig stabilitásra van szüksége, és ha a konzervatívok győznek a választásokon, akkor teljesítik a kötelességüket: megteremtik ezt a stabilitást - jelentette ki Theresa May brit miniszterelnök péntek hajnalban, a választások másnapján, miután kiderült, hogy saját választókörzetében ő győzött.

"Ha az előrejelzésnek megfelelően a konzervatív párt nyerte el a legtöbb helyet, és valószínűleg a legtöbb szavazatot, akkor ránk hárul a stabilitási időszak megteremtésének feladata, és pontosan ezt fogjuk tenni. A szándékom ugyanaz ma reggel, mint bármikor korábban. A kampányban elmondtuk, melyek a fő szempontjaink: hogy jó brexit-megállapodást tudjunk kötni" - tette hozzá.

Jeremy Corbyn, a brit Munkáspárt vezetője lemondásra szólította fel Theresa Mayt a toryk "rossz" választási eredménye miatt. Corbyn szerint a kormányfő azért írta ki az előrehozott választásokat, hogy nagy arányban győzzön, és ezáltal meg tudja erősíteni a tekintélyét. De az elvesztett mandátumokkal együtt elvesztette a bizalmat is, és ez elég kell, hogy legyen neki ahhoz, hogy távozzon, és utat engedjen egy munkáspárti kormánynak, amely "igazán képviselni tudja ezt az országot". A szavazók "a reményt választották, és hátat fordítottak a megszorító politikának". A Munkáspárt kampánya megváltoztatta a politikát az országban, ezáltal Nagy-Britannia egy "más, alapvetően jobb hely lehet" - szögezte le. 

Ő is azután nyilatkozott, hogy kiderült: saját választókörzetében ő győzött.

Nicola Sturgeon skót miniszterelnök péntek hajnali nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy a választás eredményeképpen rendkívül nehéz lett Theresa May helyzete. A konzervatívok romló eredményét azzal magyarázta, hogy a kampány legvégén a Munkáspárt szerepelt jobban, és támogatókat tudott elhódítani riválisától. 

Sturgeon egyúttal méltatta, hogy a jelek szerint Skóciában pártja, a Skót Nemzeti Párt (SNP) megnyerte a választást.

Nyilatkozott az Európai Unióból való brit kilépés (brexit) irányításával megbízott miniszter, David Davis is. Ő úgy vélte, hogy az első eredmények és a prognózisok arra mutatnak: az ország átalakulóban van, különösen Skóciában és Anglia északi részében. Az országot megosztó szavazás volt - fogalmazott, de jelezte, hogy a következtetések levonásával megvárja a tényleges eredményeket. 

Nigel Farage, a brexit melletti kampány egyik vezetője, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) volt elnöke úgy vélte, a választások megmutatták, hogy Corbyn "erősebb és őszintébb" személyiség, mint Theresa May. Ő is úgy látja, hogy a munkáspárti vezetőnek sikerült új szavazókat elhódítania a brexit-pártiak és -ellenzők közül egyaránt.

Gyengül a font, londoni elemzők szerint Theresa May pozíciója is bizonytalan

Jelentősen gyengült az angol font péntek hajnalban arra a hírre, hogy az előrehozott brit parlamenti választásokról közölt exit poll szerint a kormányzó Konzervatív Párt nem sokkal a Brexit-tárgyalások tervezett kezdete előtt elveszíthette abszolút többségét a londoni alsóházban. Londoni pénzügyi elemzők szerint ha ez az előrejelzés valósnak bizonyul, Theresa May miniszterelnök pozíciója is bizonytalanná válhat.

A font a dollárhoz képest egy ideig 1,5 százalékot meghaladó veszteségben is járt, 1,27 dollár/fontra gyengülve az elmúlt hetek 1,30 dollár/font körüli árfolyamairól.

Az euróval szemben - a font szempontjából 1,7 százalékos veszteséggel - 0,88 font/euró feletti árfolyamokat is mértek az exit poll után első percekben.

Később a font valamelyest visszaerősödött, de az exit poll előtti értékeknél továbbra is gyengébb.

Paul Hollingsworth, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics brit gazdasági elemzésekkel foglalkozó közgazdásza az exit poll után az MTI-vel ismertetett gyorselemzésében közölte: ha a Konzervatív Párt valóban elvesztette abszolút többségét, a brit gazdaság bizonytalan időszak elé nézhet a jövőbeni gazdaságpolitikával és a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalások kimenetelével összefüggésben, különös tekintettel arra is, hogy felmerülhet egy újabb parlamenti választás lehetősége.

Hollingsworth felidézte, hogy az előző, 2015-ös választásokon az exit poll nem volt pontos, mivel a végeredménnyel ellentétben szintén azt jelezte, hogy a konzervatívok nem szereztek abszolút többséget, viszont 2005-ben és 2010-ben meglehetősen pontosnak bizonyult.
 

A Capital Economics közgazdásza szerint ha valóban 314-re - vagyis az abszolút többséghez minimálisan szükséges 326 alá - csökkent az alsóházi konzervatív frakció létszáma, a fő kérdés az lenne, hogy Theresa May miniszterelnök képes lesz-e elégséges támogatást szerezni a konzervatívokkal szövetséges észak-írországi unionista pártoktól, annak érdekében, hogy működőképes kisebbségi kormányt alakíthasson.

Paul Hollingsworth szerint ráadásul egyértelműen felmerül az a kérdés is, hogy Theresa May egyáltalán megtarthatja-e miniszterelnöki tisztségét.

Az ellenzéki Munkáspárt, a Liberális Demokraták és a Skót Nemzeti Párt (SNP) esetleges koalíciója is ingatag lenne, mivel együtt - legalábbis az exit poll alapján - szintén csak 314 alsóházi képviselőt tudhatna maga mögött - hangsúlyozta a Capital Economics londoni elemzője.

Az időzítés nem is lehetett volna rosszabb

Kiemelte: mivel a tervek szerint június 19-én kezdődnének a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalások az Európai Unióval, e fejlemények időzítése "nem is lehetett volna rosszabb" a brexit-tárgyalások szempontjából.

A Capital Economics közgazdásza szerint nem lehet kizárni, hogy a politikai bizonytalanság hetekig, akár hónapokig is eltarthat, és ez valószínűleg jelentősen megterhelné a fontot és a reálgazdaságot egyaránt.

A brit gazdaság növekedési üteme már a választások előtt jelentősen lelassult.

A statisztikai hivatal (ONS) május végén ismertetett második becslése szerint a hazai össztermék (GDP) az idei első három hónapban átlagosan 0,2 százalékkal nőtt 2016 utolsó negyedévéhez mérve. A tavalyi utolsó negyedévben 0,7 százalékos növekedést mértek a brit gazdaságban negyedéves összehasonlításban.

Nemrégiben csökkentette valamelyest a gazdaság idei teljesítményére szóló előrejelzését a Bank of England is, a vártnál nagyobb ütemben lassuló fogyasztási kiadásokkal indokolva a döntést.

A brit jegybank legújabb inflációs jelentésben közölte, hogy az általa eddig várt 2 százalék helyett 1,9 százalékos növekedést valószínűsít 2017 egészére a gazdaságban.