„Magyarország nem védte meg a határait”

A politikából fokozatosan kivonuló kancellár beszédében elsősorban az európai identitás erősítését sürgette. Amellett, hogy kritikát fogalmazott meg egyes tagállamok kormányai címére, néven nem nevezve azokat, az unió globális politikai súlyának növelése céljából elengedhetetlen reformokra tett javaslatokat.

A szolidaritás Európája

Merkel beszédében külön nyomatékot kapott a szolidaritás és a tolerancia mint Európa alapvető eszméje. Ez a jogállam társadalmi és jogi kereteit felszámoló tagállamoknak, Magyarországnak és Lengyelországnak szánt üzenetként értelmezhető. Úgy fogalmazott, Európa egységének kritériuma az, hogy szem előtt tudjuk tartani az egész közösség értékeit és szempontjait, és ezeknek is akkora jelentőséget tulajdonítunk, mint a saját érdekeinknek; az európaiság feltétele az, hogy legyőzzük saját nemzeti egoizmusunkat. „Ha egy tagállamban meggyengül a jogállamiság vagy támadás éri a szabad sajtót, akkor az a többi tagállamot is érinti” – tette hozzá.

Kihívások

Az Európát érő kihívások között említette a felduzzadt államadósságot, amely az euró stabilitását veszélyezteti – ez valójában az olasz kormány költségvetési politikájának kritikája. Ugyancsak komoly kihívásnak tartja a terrorizmust, az Európához közel dúló háborúkat, a bevándorlást, a digitalizációt és az éghajlatváltozást.

Mindamellett kulcsfeladatként emelte ki a Frontex határvédelmi ügynökség, a közös európai menekültügyi politika és ellenőrzési mechanizmus kiépítését. Elmondta, a hatékonyság érdekében bizonyos nemzeti hatáskörökről le kell mondani.

Uniós hadsereg

A kancellár Európa érdekérvényesítő erejének növelése érdekében közös kül- és biztonságpolitika, továbbá közös európai hadsereg, valamint gyorsreagálású képesség szükségességéről beszélt. Egy európai biztonsági tanács létrehozását sürgette. Úgy fogalmazott, Európának a saját kezébe kell venni a sorsát, utalva arra, hogy Európa biztonságának az USA-dominanciájú NATO általi szavatossága egyre bizonytalanabbá válik, tekintettel Donald Trump amerikai elnök improvizatív és átgondolatlan nagyhatalmi politikájára. Mindazonáltal hozzátette, ezek az elképzelések és fejlesztések nem a NATO ellenében valósulnának meg, hanem azzal együttműködve. Merkel beszédében az európai döntéshozatali mechanizmus megreformálásnak igényét is megfogalmazta, indítványozva, hogy az uniós külpolitikában egy tagállamnak ne legyen lehetősége megvétózni a közösségi álláspontot.

Egy héttel korábban egy rádióinterjúban Emmanuel Macron francia államfő Merkel biztonságpolitikai elképzeléseihez nagyon hasonló célokat fogalmazott meg, ő is közös európai haderő felállítását javasolta, Európa szerinte sem hagyatkozhat a biztonság terén az Egyesült Államokra. Macron külön kiemelte Oroszországot mint fő fenyegetést.
 

Üzenet Orbánnak

A német kancellár így fejezte be beszédét az Európai Parlamentben: „Európa a legnagyobb esélyünk a békére, a jólétre és a boldog jövőre. Nem szabad elszalasztanunk ezt az esélyt, tartozunk ezzel magunknak, a múlt és a jövő generációinak. A nacionalizmus és az egoizmus többet ne juthasson térhez Európában. A jövőnk a tolerancia és a szolidaritás. Ezért a jövőért pedig megéri küzdeni.”

Egy képviselői hozzászólásra adott válaszában Merkel elmondta, a menekültválság idején Orbán Viktor Németországhoz és Ausztriához fordult segítségért, azzal a kéréssel, hogy fogadjanak be menekülteket. Kijelentette: „Ki kell mondani, hogy Magyarország 2015-ben még nem tudta megvédeni a határait.” Hozzátette, nagyon furcsának tartja a segítségnyújtás miatt a segítséget nyújtók címére intézett szidalmakat.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke felszólalásában igazat adott Angela Merkelnek. „Cselekedetével utat mutatott a világ számra, amikor 2015-ben nem zárta le a határokat” – jelentette ki Juncker. Manfred Weber néppárti frakcióvezető, Merkel párttársa szerint Európa jövője érdekében fel kell hagyni végre a „brüsszelezéssel”. (mzs, Europarl.europa.eu, Hvg.hu, Index.hu)