Ma Visegrádon találkoznak a V4-ek államfői

A visegrádi együttműködés országainak államfői plenáris tárgyalásukon áttekintik és értékelik a V4 elmúlt 20 évét, a régió energiaellátásának kihívásait, szó lesz a négy ország helyzetéről a makroregionális stratégiák (balti stratégia, Duna-stratégia) "metszéspontjában", továbbá a civil kapcsolatok szerepéről, az ifjúsági- és sportegyüttműködésről.
Schmitt Pál köztársasági elnök kétoldalú megbeszélést is folytat szlovák kollégájával, Ivan Gasparoviccsal. 
A csúcstalálkozó első napján, pénteken a köztársasági elnökök beszédet mondtak a Budapesti Corvinus Egyetemen rendezett Közép-Európa gazdasági potenciálja és lehetőségei című konferencián.    
Schmitt Pál egyebek között azt hangsúlyozta, hogy a válságot a visegrádi országok is megszenvedték, ugyanakkor, véleménye szerint, a krízis végső soron javíthatja a térség lehetőségeit, és Közép-Európa a megújulás motorjává válhat.
Ivan Gasparovic szükségesnek ítélte, hogy a visegrádi államok közösen lépjenek fel az Európai Unió következő költségvetésének megtervezésekor. Václav Klaus cseh köztársasági elnök arról beszélt, a térségben az elmúlt évtizedekben sok gondot okozott, hogy a politika felül akart kerekedni a gazdasági törvényszerűségeken, nem vette figyelembe azokat, és ez a veszély ma is fenyeget Európa-szerte. Bronislaw Komorowski lengyel államfő szerint a gazdasági-pénzügyi válság esélyt ad az európai integráció mélyítésére, illetve az Európai Unió kohéziós politikája sokat segít abban, hogy a közép-európai térség behozza lemaradását, amelyet a 45 évnyi szocializmus okozott.
A visegrádi csoport Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország intézményesített együttműködéseként jött létre 1991. február 15-én azzal a céllal, hogy segítse a közép-kelet-európai térség három rendszerváltó országának euroatlanti integrációját. Csehszlovákia kettéválásával, a Cseh Köztársaság és Szlovákia megalakulásával  (1993 január 1.) négytagúvá vált (V4) a szerveződés. A visegrádi együttműködés elnevezés arra az 1335-ös találkozóra utal, amelyen a visegrádi királyi palotában a magyar, a cseh és a lengyel uralkodó politikai és kereskedelmi célú stratégiai döntéseket hozott a régió szerepének erősítésére.