Lett igen az Unióra

Igennel voksolt a szavazók 67 százaléka, nemmel 32,3 százalékuk, a szavazatok 0,7 százaléka érvénytelen volt – közölte tegnap internetes honlapján a központi választási bizottság. Az 1,4 millió szavazásra jogosult állampolgár 72,53 százaléka adta le voksát. Lettország így a kilencedik – s egyben utolsó – tagjelölt állam, amelynek lakossága népszavazáson támogatta a 2004. május 1-jén esedékes európai uniós csatlakozást.

A legkevésbé uniópártiak Lettország orosz lakosságú kerületei voltak: Daugavpils városában a szavazók több mint 67 százaléka, Daugavpils megyében pedig 50,3 százalékuk ellenezte a tagságot. Egy másik, túlnyomórészt oroszok lakta területen, Rezeknében a voksolók 55 százaléka szavazott nemmel. A külföldön élő lett szavazópolgárok körében viszont 92,4 százalékos volt az EU-támogatottság. „Nincs semmi meglepő abban, hogy a végeredmény sokkal uniópártibbnak bizonyult az előrejelzéseknél” – kommentálta a népszavazást az Új Szónak az Észtországi Lettek Társaságának elnöke. „A referendum előtti közvélemény-kutatásokban feltett kérdésekre a szavazásra nem jogosultak is válaszoltak, ők pedig jobbára ellenzik az EU-bővítést” – mondta lapunknak Jurisz Zsigursz.

A csatlakozás széles körű támogatása miatti örömre árnyat vet a balti államban kibontakozóban lévő kormányválság. „Einars Repse kormánya megbukott. Az egyetlen lehetőség (a koalíció egyben maradására), hogy lecseréljük a hajó kapitányát” – jelentette ki Eriks Jekobsons, a jobbközép négypárti koalíciót alkotó egyik párt, a Lettország Első Pártja (PPS) elnöke. Válaszában a kormányfő kijelentette: „Most azon kell gondolkodnunk, tudunk-e kisebbségben kormányozni, vagy más lehetőségeket keresünk.” Lettországban a helyzet az utóbbi időben mérgesedett el a korrupció elleni iroda elnökének kinevezése körül a kormányban kialakult nézetkülönbségek miatt. Einars Repse 2002 novembere óta áll a négypárti koalíció élén. A kormányfő a koalíció legerősebb pártját, a jobbközép Új Időt irányítja, amely 26 hellyel rendelkezik a 100 fős törvényhozásban. A két politikus szóváltására röviddel a választóhelyiségek bezárása után került sor. Korábbi hírügynökségi jelentések szerint Guntars Krasts, a Haza és Szabadság Konzervatív Szövetsége parlamenti képviselője is megerősítette, a koalíció szétesőben van, és a kormányfőt okolta a várható kormányválságért, szemére vetve vezetési stílusát.

Az Európai Bizottság tegnap nyilatkozatban üdvözölte, hogy Lettországban a szavazók nagy többsége az EU-csatlakozás mellett foglalt állást. – Kilenc ország szavazópolgárai nyilvánítottak véleményt, és mondtak határozott „igent” az európai integrációra. Ennek mindannyiunkat arra kell bátorítania, hogy még keményebben munkálkodjunk a kontinens újraegyesítéséért – jelentette ki Romano Prodi, a bizottság elnöke.

Günter Verheugen bővítési biztos szerint az Unió újabb olyan országot üdvözölhet tagjai sorában, amely természetes módon hozzá tartozik.