Létfontosságú magyar voksok

Bukarest. A szavazóhelyiségek 90 százalékában leadott voksok összeszámlálása után a román Központi Választási Iroda közölte, hogy a szombati-vasárnapi népszavazáson 55, 16 százalékos volt a részvétel. A referendum részvevőinek pedig közel kilencven százaléka mondott igent az alkotmány módosítására.

Bukarest. A szavazóhelyiségek 90 százalékában leadott voksok összeszámlálása után a román Központi Választási Iroda közölte, hogy a szombati-vasárnapi népszavazáson 55, 16 százalékos volt a részvétel. A referendum részvevőinek pedig közel kilencven százaléka mondott igent az alkotmány módosítására.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint a magyarok megértették, hogy számukra létkérdés volt a népszavazás sikere. „A romániai magyarok szavazatai nélkül nem lett volna érvényes az alkotmánymódosító referendum.” Mint mondta, ha hallgattak volna azokra, akik arra biztatták őket, hogy maradjanak távol a népszavazástól (itt Markó az RMDSZ belső ellenzékére utalt), akkor meghiúsult volna az alkotmánymódosítás, ennek pedig felmérhetetlen következményei lettek volna. A kudarc visszavetette volna Románia euroatlanti integrációját, a romániai magyarság számára pedig egy időre bezárultak volna jogaik bővítésének lehetőségei. A részvételi arányt illetően nagy különbségek vannak a különböző megyék, akárcsak a városok és a falvak között – állapította meg Markó, aki szerint nagyon sokat számított, hogy kik és hogyan dolgoztak a kampány során, hogyan tájékoztatták a lakosságot az alkotmánymódosítás fontosságáról. Hargita megyében nagyon jó volt a szavazók aránya, csaknem elérte az 57 százalékot, vagyis meghaladta az országos átlagot. Kisebb, mindössze 46 százalékos volt a részvételi arány Kovásznában. Csak a későbbiekben, az adatok lebontása során lehet majd kideríteni, mi lehet e nagy különbség oka a két székely megye között – mondta, örömmel nyugtázva ugyanakkor, hogy Szatmár megyében is jó volt a megjelenési hányad az urnáknál. Az RMDSZ a kampány során arról igyekezett meggyőzni a romániai magyarokat, hogy nem az alkotmány egészéről kell állást foglalniuk (amelyet 1991-ben az RMDSZ nem szavazott meg a Románia nemzetállamként való meghatározása miatt), hanem csak a módosító törvényben foglalt szövegváltoztatásokról, illetve a kiegészítésekről. Ezt az értelmezést azonban elutasította az RMDSZ – Tőkés László királyhágómelléki református püspök nevével fémjelzett – belső ellenzéke, amely azt állította, hogy aki igent mond a módosításra, az az egész alkotmányra mond igent, vagyis szentesíti Románia nemzetállami jellegét. (m, t)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?