A szöuli kerületi bíróság hosszas tárgyalást követően adta ki az elfogatóparancsot. Jangot még a helyszínen letartóztatták.
Az egykori bíró ellen több mint 40 vádpontot hoztak fel a 260 oldalas vádiratban, amelyek nagy része hatalommal való visszaéléshez fűződik. Az egyik vádpont szerint Jang igyekezett akadályozni a Japán számára terhes, a második világháború idejére visszanyúló perek kivizsgálását, amikor Pak javítani akarta a kapcsolatokat Tokióval. Az ügyben végül öt év halogatás után, Jang távozását követően hozott a panaszosok számára kedvező, a korábbi ítéleteket megerősítő döntést a törvényszék, kényszermunka miatt jelentős kártérítésre kötelezve több japán vállalatot.
A jogász tagadta az ellene felhozott vádakat, amelyeket szerinte ellenfelei találtak ki, és arra kérte a dél-koreaiakat, hogy higgyenek a bírókban. Kim Mjong Szu, a legfelsőbb bíróság jelenlegi elnöke csütörtökön nyilvánosan kért bocsánatot elődje miatt.
Miközben a dél-koreai politikusok esetében nem szokatlanok a hasonló eljárások - az összes még életben lévő egykori elnök vagy börtönben van, vagy valamikor rács mögött ült -, ez az első alkalom, hogy egy magas rangú bírót letartóztattak. Kritikusok szerint az ügy kétségbe vonja az igazságszolgáltatás függetlenségét és a hatalmi ágak szétválasztásának sikerességét az ázsiai országban.
Jang ellen azt követően merültek fel az első vádak, hogy 2017-ben alkotmányos vádeljárással eltávolították hivatalából Pak Gun Hjét. A volt államfőt fellebbezést követően 25 éves börtönbüntetésre ítélték korrupció és hatalommal való visszaélés miatt.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.