Lengyelországban boldoggá avattak szovjet katonák által meggyilkolt tíz nővért

Marcello Semeraro bíboros, pápai legátus a wroclawi székesegyházban megtartott szertartáson elmondott homíliájában kitért az ukrajnai háborúra, és kiemelte: Paschalis Jahn nővér, valamint kilenc rendtársa mártíromsága a jelenlegi európai helyzetre emlékezteti őt. „Látván az erőszak, a kegyetlenség és az alaptalan gyűlölet jeleneteit, (...) vágyakozunk a szeretet (...) gesztusai által megvalósítható béke és a harmónia építésére” – mondta a bíboros.

Az általa bemutatott boldoggá avatási szentmisén körmenetben ereklyeként vitték azt a liturgikus kelyhet, amely a kongregációnak az alsó-sziléziai Nysában 1842-ben megalapított első rendházából származik. A nysai rendházban 1945 virágvasárnapján három nővért gyilkoltak meg a most boldoggá avatottak közül.

A liturgikus edényen lövések nyomai láthatók, történelmi források szerint ugyanis a szovjet katonák, betörve a rendházba, először megszentségtelenítették ennek kápolnáját, a kelyhet pedig étkezéshez használták, majd átlőtték.

A meggyilkolt nővérek tanúvallomások szerint a rendház lakóinak tisztaságát védve haltak mártírhalált, oltalmazni próbálták fiatalabb rendtársaikat és az általuk vezetett gyermekotthon leányait is.

A tíz apáca boldoggá avatása a Szent Erzsébet-kongregáció közleménye szerint azon civil nők és apácák - köztük több mint ezer Erzsébet-nővér - tragikus sorsára is emlékeztet, akiket a szovjet katonák a térségben 1945-ben meggyilkoltak.

Alsó-Szilézia a második világháború előtt Németországhoz tartozott, a lakosság identitása történelmi okok miatt vegyes volt, Nysa környékén például a nyelvjárás német, lengyel és cseh elemeket is tartalmazott. A háborút követően a térség nagyrészt Lengyelországhoz került.

Wroclaw története során először vált szombaton boldoggá avatási szertartás színhelyévé. A második világháború lengyel egyházi mártírjainak első, 108 fős csoportját II. János Pál pápa avatta boldoggá Varsóban az 1999-es lengyelországi zarándoklata keretében.