Lemondott államfői hivataláról Schmitt Pál

Schmitt Pál azt mondta: elnöki munkáját az alaptörvény és legjobb tudása szerint végezte, feladatának maradéktalanul eleget tett. De hozzátette, a jelenlegi helyzetben, plágiumügye miatt személye inkább megosztja a nemzetet, ezért befejezi a szolgálatát.

A Fidesz frakcióvezetője azzal számol, hogy még hétfőn dönt az Országgyűlés Schmitt Pál köztársasági elnök lemondásáról, és mihamarabb új államfője lesz az országnak. Lázár János hétfőn, napirend előtt a parlamentben közölte: mindennek előkészítésre két óra tárgyalási szünetet kér a házelnöktől, amit Kövér László elrendelt. Összeül délután a házbizottság is.

A kormánypárti frakcióvezető beszédében - Schmitt Pál lemondására reagálva - köszönetet mondott a köztársasági elnöknek a munkájáért. Mint mondta, "ez a tisztelet kijár az elnöknek, ez a tisztelet kijár az intézménynek, és kijár annak a munkának, amit az elmúlt két esztendőben végzett".

Lázár János felszólalása után Schmitt Pál parlamenti dolgozószobájába ment Kövér László házelnökkel együtt, ahol már Orbán Viktor miniszterelnök is ott van. Az államfői szobában volt Giró-Szász András kormányszóvivő és Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó is.

Napok óta arra a mondatra várt az egész ország, amit Schmitt Pál elmondott az Országgyűlésben - reagált az államfő lemondására hétfőn a parlamentben Mesterházy Attila. Az MSZP elnök-frakcióvezetője egyúttal viszont sajnálatosnak nevezte, hogy köztársasági elnök "távozása ugyanolyan lett, mint amilyen az érkezése volt".

A politikus, hangsúlyozta, azt is tisztázni kell, hogy az államfő minek a hatására döntött a lemondás mellett, kijelentette, hogy az "elmúlt napokban a becsületes és tisztességes embereknek a hangja le tudta győzni a becstelenséget". Végül megismételte korábbi felvetését, hogy a demokratikus pártok közösen jelöljenek új köztársasági elnököt. Egyúttal ismét javaslatot tett Sólyom László volt államfő személyére.

A Jobbik örül Schmitt Pál döntésének, ugyanakkor a köztársasági elnöki tisztség iránti bizalom helyreállítása érdekében közvetlen államfőválasztást javasol - kommentálta Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője hétfőn a parlamentben azt, hogy Schmitt Pál bejelentette, lemond megbízatásáról.

Vona Gábor azt mondta: elkerülhetetlen volt Schmitt Pál lemondása, ugyanakkor az államfői tisztség szerinte olyan mértékben erodálódott az utóbbi hetekben, hogy egy egyszerű politikai csere kevés.

Az ellenzéki politikus ezért a bizalom helyreállítása érdekében közvetlen köztársaságielnök-választást szorgalmazott.

Az LMP szerint elismeréssel tartoznak a köztársasági elnök lemondásáért, de a kormánypárti képviselők az erkölcs próbáján, a saját maguk által olyan sokat hangoztatott morál vizsgáján elbuktak.

Jávor Benedek az ellenzéki párt frakcióvezetője hétfőn az Országgyűlésben azt mondta: szomorú napja van ma a magyar demokráciának. Egy olyan ügybe keveredett Magyarország, amely nem Schmitt Pál köztársasági elnök magánügye. Ez az ügy a magyar demokrácia ügye, és annak a rendszernek az ügye, amely Schmitt Pált köztársasági elnöki székbe segítette. Ez az ügy a Fidesz személyzeti politikájának és működésének látlelete - közölte az ellenzéki politikus.

Schmitt fellebbez doktori címe megvonása ellen
Schmitt Pál köztársasági elnök fellebbez a Semmelweis Egyetem szenátusának döntése ellen, amellyel a testület megvonta doktori címét. Az államfő ezt parlamenti beszédében jelentette be hétfőn, azzal magyarázva, hogy oklevelét csak a bíróság vonhatta volna vissza.

A köztársasági elnök szerint az egyetem eljárása etikátlan és jogszerűtlen volt.

"Ha kell, bírói úton bizonyítom be igazamat" - szögezte le Schmitt Pál napirend előtt, mielőtt bejelentette lemondását.

Hogyan választanak új elnököt?

Hétfőn a parlamentben jelentette be Schmitt Pál, hogy lemond államfői megbízatásáról. A vonatkozó szabályok értelmében a lemondás érvényességéhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata szükséges. Az új köztársasági elnököt az elődje megbízatásának megszűnésétől számított harminc napon belül kell megválasztani, hivatalba lépéséig az államfői feladat- és hatásköröket az Országgyűlés elnöke gyakorolja.

Az alaptörvény értelmében a köztársasági elnök megbízatása megszűnik a megbízatási idejének lejártával, halálával, ha kilencven napot meghaladó időn át képtelen feladatköreinek ellátására, továbbá ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn, összeférhetetlenség kimondásával, a lemondásával vagy ha megfosztják a tisztségtől.

A köztársasági elnök jogállásáról szóló törvény szerint az államfő az Országgyűléshez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata szükséges. A parlament tizenöt napon belül kérheti a köztársasági elnököt, hogy elhatározását újból fontolja meg. Ha a köztársasági elnök az elhatározását írásbeli nyilatkozatával fenntartja, az Országgyűlés a lemondás tudomásulvételét nem tagadhatja meg.

A törvény kimondja azt is: "a köztársasági elnök megbízatása a lemondó nyilatkozatban megjelölt, a tizenötödik napnál nem korábbi időpontban, ennek hiányában az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata meghozatalának napján, elfogadó nyilatkozat hiányában az annak meghozatalára nyitva álló határidő eredménytelen elteltével szűnik meg". Ha az Országgyűlés a köztársasági elnököt a lemondás megfontolására kéri, az államfő megbízatása az elhatározását fenntartó nyilatkozatban megjelölt időpontban, ennek hiányában a fenntartó nyilatkozat benyújtásával szűnik meg.

Abban az esetben, ha a köztársasági elnök megbízatása megszűnik, az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig az államfői feladat- és hatásköröket az Országgyűlés elnöke gyakorolja. A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyűlés elnöke országgyűlési képviselői jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyűlés elnökének feladatait a Ház által kijelölt alelnök látja el.

Az alaptörvény rögzíti az államfő megválasztásának szabályait. A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja, államfővé megválasztható bármely magyar állampolgár, aki a harmincötödik életévét betöltötte. A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani. Az államfőt elődje megbízatásának lejárta előtt legalább harminc, legfeljebb hatvan nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított harminc napon belül kell megválasztani. A köztársasági elnök választását az Országgyűlés elnöke tűzi ki, a parlament az államfőt titkos szavazással választja meg.

A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg. Ennek érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgyűlés elnökéhez a szavazás elrendelése előtt kell benyújtani. Minden országgyűlési képviselő egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet javasol, mindegyik ajánlása érvénytelen.

Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát megkapta.

Ha az első szavazás eredménytelen volt, második szavazást kell tartani. Ennek során a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet voksolni. Ha az első szavazáskor az első helyen szavazategyenlőség alakul ki, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a legmagasabb számú támogató voksot kapták. Ha az első szavazáskor csak a második helyen áll elő szavazategyenlőség, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a két legmagasabb számú szavazatot kapták. A második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki – tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára – a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a második kör is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani.

A szavazási eljárást legfeljebb két egymást követő nap alatt be kell fejezni.

A megválasztott köztársasági elnök a korábbi államfő megbízatásának lejártakor, a megbízatás idő előtti megszűnése esetén a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba, ezt megelőzően pedig az Országgyűlés előtt esküt tesz.

A köztársasági elnök megbízatása megszűnésével és helyettesítésével kapcsolatos eljárási szabályok a hatályos házszabály szerint úgy szólnak, hogy a lemondó nyilatkozat feletti vitát és szavazást legkésőbb annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül kell megtartani; ha az Országgyűlés az említett időpontban nem ülésezik, rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést kell összehívni. Bármely képviselőcsoport vagy legalább tíz képviselő - legkésőbb az e napirendi pont tárgyalásának megkezdése előtti napon - írásban javasolhatja, hogy az Országgyűlés kérje a köztársasági elnöktől elhatározásának újbóli megfontolását; ilyen javaslat esetén először e javaslatról kell szavazni.

Az államfő megválasztása 2010-ben

A 2010. évi parlamenti választások (április 11. és április 25.) idején, már a két forduló között, április 15-én több sajtóértesülésben felmerült az elnöki szék várományosaként az akkor európai parlamenti képviselő Schmitt Pál neve. Az MTI kérdésére akkor így nyilatkozott: "A híreket én is láttam, ezt még egy embertől nem hallottam, ebben biztos voltam, Orbán Viktor. Ő engem hazahív, hogy készüljek arra, hogy a parlament elnöke leszek, így is készülök, tanulmányokat folytatok, konzultálok. Úgy érzem, hogy ha azt bízza rám a sors, akkor az lesz."

2010. május 14-én megalakult az új Országgyűlés. A frissen esküt tett képviselők 353 igen és 17 nem szavazattal megválasztották Schmitt Pált az Országgyűlés elnökének.

Június 9-én a Schmitt Pál házelnök június 29-re írta ki az elnökválasztást. Június közepén a napilapokban a jelölésről még ellentmondó hírek jelentek meg: a Magyar Nemzet szerint a Fidesz elnökségében még élénk vita folyt arról, hogy ki lehet a párt köztársaságielnök-jelöltje. A Népszabadság, majd a lapra hivatkozva a Magyar Hírlap, illetve a Népszava Schmitt Pált nevezte befutónak Sólyom László utódjaként.

Június 16-án értelmiségiek egy csoportja felhívást kívánt átadni a házelnöknek, szorgalmazva a hivatalban lévő Sólyom László újraválasztását. Schmitt Pál elfoglaltságra hivatkozva elhárította a megkeresést.

Június 23-án Orbán Viktor miniszterelnök levélben javasolta a Fidesz-KDNP-frakciószövetségnek, hogy Schmitt Pál házelnököt jelöljék, majd válasszák meg államfőnek. Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő közölte, hogy Orbán Viktor a döntés előtt konzultált a Fidesz országos elnökségével, megbeszélést folytatott a lehetséges jelöltekkel, és a Fidesz-KDNP-frakciószövetség elnökségével. (A Fidesz-frakció alapszabálya szerint a képviselőcsoport teljes ülése a párt elnökének javaslata alapján dönt az Országgyűlés által választott vezető közjogi tisztségek betöltőinek jelöléséről.)

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) parlamenti frakcióvezetője, Harrach Péter a jelölt dinamizmusát, egységteremtő képességét és kompromisszumkészségét emelte ki. Az MSZP-frakció meghívta Schmitt Pált az ülésére, azért, hogy beszámoljon köztársasági elnöki terveiről. Mesterházy Attila frakcióvezető úgy nyilatkozott, hogy nem meglepő a döntés, és megjegyezte: komikusnak tartja, hogy Orbán Viktor a bolgár tengerpartról küld levelet a saját frakciójának arról, kit szeretne köztársasági elnöknek jelölni. Mesterházy Attila felhívta a figyelmet arra, hogy Schmitt Pál az elmúlt években "jól tudott lavírozni", kevés konfliktust vállalt a karrierje során, hiszen a múlt rendszerben is fontos pozíciókat tudott betölteni.

Schiffer András frakcióvezető kijelentette, hogy az LMP választmánya és frakciója egyhangúlag támogatná Sólyom László újraválasztását, de kevés a képviselőjük ahhoz, hogy jelölhessék.

A Jobbik Morvai Krisztinát jelölte államfőnek.

Június 25-ig - a jelölési határidő lejártáig - három jelölés érkezett: a Fidesz-KDNP Schmitt Pált, az MSZP Balogh András thaiföldi nagykövetet, a Táncsics Alapítvány első elnökét, az LMP pedig Sólyom László hivatalban lévő államfőt javasolta legfőbb közjogi méltóságnak. Utóbbi, a szükséges számú aláírás hiányában, érvénytelen jelölés volt.

Június 28-án a Fidesz-KDNP parlamenti frakciója ellenszavazat nélkül támogatta Schmitt Pál jelölését. 29-én parlamenti bemutatkozó beszédében Schmitt csapatemberként jellemezte magát és hangsúlyozta, elnökként - a pártsemlegesség jegyében - nem lehet majd tekintettel arra, hogy melyik párt javaslatával kapcsolatban kell az alkotmány által biztosított elnöki jogkörét érvényesítenie.

Az Országgyűlés 2010. június 29-én tartotta a köztársaságielnök-választást. A képviselők közül 263-an Schmitt Pálra, 59-en Baka Andrásra szavaztak. Az érvénytelen szavazatok száma 44 volt. Schmitt Pál augusztus 6-án foglalta el a köztársasági elnöki széket.