Le Pen a választások előtt nem hajlandó vallomást tenni

A pártelnököt szerdán idézte be a Párizs közeli Nanterre-ben a korrupcióellenes hivatal kihallgatásra a kabinetfőnökével és a testőrével együtt, de utóbbiakkal ellentétben Marine Le Pen nem jelent meg a rendőrségen. Levélben tudatta a hatósággal, hogy az elnökválasztást követő június 11-én és 18-án esedékes nemzetgyűlési választások előtt semmilyen idézésre nem fog megjelenni. 

 "Az igazságszolgáltatás nem egy hatalom, hanem egy hatóság, amely nem zavarhatja meg (a választásokat) egy nyomozással, amelyet később is le lehet folytatni, és amelyet az elnökválasztási kampány előtt is le lehetett volna folytatni" - mondta még szerdán Marine Le Pen egy interjúban.

A Le Monde arra emlékeztetett: Marine Le Pen nem sokat kockáztatott azzal, hogy nem jelent meg a rendőrségen, hiszen európai parlamenti (EP-) képviselőként mentelmi jogot élvez, így nem indulhat ellene eljárás, ellentétben az alkalmazottaival.

A szerdai kihallgatást követően a kabinetfőnök, Catherine Griset ellen bizalommal való visszaélés gyanújával indított eljárást az ügyészség, a testőrt viszont szabadon engedték, nem folytatnak ellene eljárást.

Az Európai Parlament gyanúja szerint Marine Le Pen több év alatt 300 ezer eurót fizettetett ki Brüsszellel az asszisztensének, aki azonban nem a képviselői irodában, hanem az FN-nek dolgozott. Catherine Griset 2010 és 2016 között volt papíron a pártvezér brüsszeli munkatársa, valójában azonban ő Le Pen személyi asszisztense és kabinetfőnöke évtizedek óta.

A nyomozás azt vizsgálja, hogy megalapozott-e az Európai Parlamentnek az a gyanúja, miszerint az FN mintegy húsz alkalmazottját, uniós parlamenti asszisztensi szerződésekkel lefedve, brüsszeli pénzekből fizették ki.

Marine Le Pen szerdán egy vidéki látogatásán megismételte, hogy szerinte "üres" az ügy dossziéja. A Francois Fillon konzervatív jelölt családtagjainak állítólagos fiktív parlamenti állásai ügyében indult hasonló ügyészségi vizsgálatra utalva a pártelnök megjegyezte, hogy "a franciák különbséget tudnak tenni a valós ügyek és a politikai összeesküvések között". Szerinte ezzel magyarázható az is, hogy az elnökválasztási esélyeket mérő felmérések szerint - Fillonnal ellentétben - neki az ügy miatt nem csökkent a népszerűsége.

Ha most tartanák a francia elnökválasztást, az első fordulóban Marine Le Pen végezne az élen, s jóllehet a második fordulóban vesztésre áll, hátránya napról napra csökken a riválisával szemben.

Az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) még tavaly augusztus elején jelezte az Európai Parlamentnek, hogy közel 340 ezer eurót kell visszakövetelni Marine Le Pentől. A testülethez 2015 márciusában fordult az EP, miután kiderült, hogy az FN mintegy húsz olyan embert is foglalkoztat, akik az EP-ben asszisztensként kapnak fizetést, munkavégzésük helye viszont az FN központja, és nem az EP.

Az ügyben a párizsi ügyészség december 15-én indított előzetes eljárást hivatali visszaélés, bűnszövetkezetben elkövetett csalás, hamisítás és eltitkolt munka gyanújával

Marine Le Pen teljes egészében tagadja a vádakat, szerinte ugyanis "lehetetlen megkülönböztetni azt, hogy mi tartozik egy francia politikai személyiség melletti funkcióhoz, és mi a parlamenti asszisztensi munkához". "Minden olyan témát, amely érdekli a franciákat, megvitatnak az Európai Parlamentben" - mondta korábban a tavaszi francia elnökválasztás egyik nagy esélyese.