Krími tatár félelmek a népszavazás előtt

Ismeretlenek az utóbbi időben számos, tatárok által lakott házat megjelöltek az egyelőre Ukrajnához tartozó félszigeten. A falakra és kapukra festett "X"-ek kellemetlen emlékeket ébresztenek az idősek körében és félelemmel töltik el a népcsoport fiatalabb tagjait is. Sztálin a második világháború idején, 1944 májusában arra utasította a rendőrséget, hogy jelöljék meg a krími muzulmánok házait. Néhány nappal később a népcsoport közel kétszázezer tagját lakoltatták ki otthonából, rakták vonatra és deportálták a közép-ázsiai szovjet köztársaságokba azzal a váddal, hogy együttműködtek a náci Németországgal.

    A tatárok többsége csak a Szovjetunió 1991-es felbomlása után térhetett vissza a Krímbe. A deportálás túlélőinek hetven évvel a kitelepítésük után újra át kellett élniük azt, hogy megjelölik az otthonaikat. Bizonyos környékek lakói arról számoltak be, hogy botokkal felfegyverkezett férfiak járják az utcákat papírlappal a kezükben, amelyre a tatárok által lakott épületek címei vannak feljegyezve. "Éppen, mikor már azt gondoltuk, hogy végre van jövőnk... hogyan teheti ezt meg bárki is a 21. században?" - tette fel a kérdést egy idős tatár asszony.

    Az egyik érintett ki is hívta a rendőröket, akik végül nem indítottak eljárást az ügyben. "A rendőrség nem segít nekünk, azt mondták, a krími tatárok nem jelentenek prioritást számukra" - mondta, majd hozzátette: "persze, hogy nem jelentenek, azért büntetnek minket, mert nem akarjuk itt látni Putyint".

    Egy megjelölt épület melletti ház orosz nemzetiségű lakói azon véleményüknek adtak hangot, hogy a tatároknak semmi okuk az aggodalomra. "Akárki is tette ezt, csak viccelt. Jól kijövünk a szomszédjainkkal, de jó lenne, ha a krími tatárok felhagynának Kijev támogatásával" - mondta egyikük.

    Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal érvel, hogy országának kötelessége megvédenie a Krím többségi orosz lakosságát attól, amit ő a Kijev utcáin őrjöngő "nacionalisták, szélsőségesek és antiszemiták dühöngő orgiájának" nevezett. "Mit jelent ez számunkra? Minket ki fog megvédeni?" - kérdezte erre reagálva egy krími tatár.

    A félszigetet jelenleg a Szerhij Akszjonov vezette Moszkva-párti kormány irányítja, amelynek tagjai nem ismerik el az új kijevi vezetést. Az Ukrajnához tartozó, de orosz fegyveresek által megszállt Krími Autonóm Köztársaság parlamentje előző héten elvi döntést hozott arról, hogy a félsziget csatlakozzon Oroszországhoz, és arról is határozott, hogy március 16-án népszavazást tartanak az autonóm köztársaság státusáról, valamint az orosz föderációhoz történő esetleges csatlakozásról. Az Egyesült Államok és az Európai Unió eközben vízumkorlátozást rendelt el az Ukrajna területi egységét veszélyeztető oroszokkal és krímiekkel szemben.

    Bár a térségben élő mintegy háromszázezer tatár a kétmilliós lakosság mindössze 12-15 százalékát teszi ki, mégis jelentős politikai befolyással rendelkeznek. Ha nem támogatják a küszöbön álló referendumot, az jelentősen megnehezíti a félsziget annektálásának törvényesítését az oroszbarát kormány számára. A tatárok szerint pontosan emiatt fokozzák a nyomást rajtuk, hogy fordítsanak hátat Kijevnek.

    Egy újságíró elmondta, hogy miközben az orosz kormányt eddig egyáltalán nem érdekelték a krími tatárok, az előző héten Moszkva több delegációt is küldött, hogy egyeztessenek a népcsoport helyi vezetőivel. Többek között az Oroszországhoz tartozó, többségében muzulmánok lakta Tatárföld elnöke is találkozott a krími tatár parlament (medzslisz) képviselőivel.

    A félszigetre látogató orosz küldöttségek számos ígéretet tettek a krími tatárok megnyerése érdekében: helyet az új kormányban, pénzügyi segítséget, anyanyelvhasználati jogokat, mezőgazdaság-fejlesztési programokat. A népcsoport tagjai közül sokan csalódottak amiatt, hogy Kijev nem teljesítette számos korábbi ígéretét, nem hoztak létre krími tatár nyelvű iskolákat, és nem fogadtak el olyan törvényeket, amelyek elismerték volna a Sztálin által elrendelt deportálások áldozatait.

    "Kultúránk, nyelvünk és identitásunk elvesztésének a határán vagyunk. Számunkra egy európai Ukrajna az egyetlen mód arra, hogy népként túléljünk. Európai törvényekre van szükségünk az identitásunk védelmére, azután, ami történt 1944-ben, soha nem bízhatunk meg az oroszokban" - mondta egy tatár újságíró.

    A medzslisz egyik képviselője határozottan azt állította, hogy a közösségük egyöntetűen támogatja a kijevi kormányt, valamint, hogy bojkottálni fogják a népszavazást. A férfi mindazonáltal beismerte, retteg attól, mekkora árat kell majd fizetniük a Kreml visszautasításáért. "Az ukránok szintén sebezhetőek, de nekik legalább ott van Ukrajna. Mi hova fogunk menni? A Krím az egyetlen otthonunk" - mondta.

    A krími tatár parlament nemrégiben azzal a kéréssel fordult az ENSZ-hez, hogy küldjön békefenntartó kontingenst a Krími Autonóm Köztársaságba, a békefenntartók érkezésére azonban meglehetősen kicsi az esély, a krími tatárok pedig a legrosszabbra készülnek. A megkérdezett asszonyok egyike a dél-krímai Bahcsiszarajban arról beszélt, hogy férje vascsöveket helyezett el házuk minden szegletében, hogy szükség esetén felvehessék a harcot a betolakodókkal. A városnak ebben a negyedében éjszakánként tatár férfiak járőröznek, és van, aki már útlevelet kért ki gyerekei számára. Az egyik lakó közölte: "biztonságos helyre akarjuk szállítani a nőket és a gyerekeket, a férfiak maradnak".