Közvetítési kísérletek a folytatódó erőszak mellett

ÖSSZEFOGLALÓ

Még Moszkva is elítélte azt, hogy Tel-Aviv központjában egy merénylő tegnap felrobbantott egy autóbuszt. A szemtanúk szerint dél körül egy gyanús férfi szállt fel egy nagyobb tárggyal a 61-es járatra, majd csomagját hátrahagyva sietve leszállt. Távozása után az autóbusz felrobbant. A mentőszolgálat 17 sebesültet szállított kórházba, közülük ketten súlyosan sérültek.

Az izraeli hadsereg hajnalban több tucat célpont ellen hajtott végre támadásokat a Gázai övezetben. Légi csapást mértek az ott kormányzó radikális Hamász belügyminisztériumára és hírszerző hivatalára, lőtték a palesztin fegyveresek rakétakilövő állásait, csempészalagútjaikat és más létesítményeiket, sőt a Hamász-parancsnokságokat is.

A palesztinok szintén folytatták Izrael déli része elleni rakétatámadásaikat: a határ menti településekre lőttek rakétákat, valamint Askelont és Asdódot vették célba. Néhány településen megszólaltak a légiriadót jelző szirénák, de áldozatokról nem érkeztek hírek.

A tegnap Rámalláhban tárgyaló Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a rakétatámadások azonnali beszüntetésére szólította fel a palesztinokat. Előző nap Ban találkozott az izraeli vezetéssel is.

Hillary Clinton amerikai külügyminiszter még kedd éjszaka találkozott Benjámin Netanjahu miniszterelnökkel Jeruzsálemben. Olyan tartós megoldás mellett foglalt állást, amely garantálja Izrael biztonságát, és javítja a Gázai övezetben élő palesztin lakosság életfeltételeit. Clinton tegnap Rámalláhban Mahmúd Abbászt, a Palesztin Hatóság elnökét kereste fel, akit arra kért, hogy halasszák el a palesztin államiságot burkoltan elismerő kérelem benyújtását az ENSZ-hez. Abbász jelezte: reményei szerint még azelőtt megszületik a tűzszünet Izraellel, hogy Clinton befejezi térségbeli látogatását. Rámalláhból az amerikai külügyminiszter visszatért Izraelbe, ismét tárgyalt Netanjahuval, majd pedig a Kairóba utazott, hiszen az izraeliek és palesztinok között Egyiptom közvetít.

Ami a tűzszüneti tárgyalásokat illeti, a sajtó úgy tudja, a megállapodásban Izrael kötelezettséget vállalna a légi csapások beszüntetésére, és lemond a palesztin fegyveres szervezetek vezetőinek célzott likvidálásáról. A jövőben csakis akkor vehet célkeresztjébe palesztin fegyverest, ha „ketyegő bombáról” van szó, vagyis ezzel egy súlyos merényletet hárítana el. Izrael a tervezett egyezményben beleegyezik a Gázai övezet blokádjának az enyhítésébe.

A Hamász vállalná, hogy beszünteti mind az izraeli civilek, mind a katonák elleni támadásokat, és végrehajtatja a fegyverszünetet a többi palesztin szervezettel is. Ezen túlmenően beleegyezik egy ütközőzóna kialakításába a határ mentén, de nem világos, hogy annak melyik oldalán. Az egyezmény aláírását állítólag akadályozza, hogy Izrael annak végleges megtárgyalása és aláírása előtt egy 90 napos próbaidőszakot szeretne beiktatni. Az izraeli vezetés csak akkor kívánja aláírni a hivatalos tűzszüneti egyezményt, ha a 3 hónapos időszakban nem intéznek ellene rakétatámadásokat.

A legfrissebb összesítés szerint a Gázai övezetből induló rakétatámadások megállítását célzó hadművelet első hetében az izraeli oldalon öten haltak meg, és 79 a sebesültek száma. A palesztinoknál 132-en vesztették életüket, közülük 58 civil és 18 gyermek, valamint ezeregyszázan sebesültek meg.

Mindeközben Ali Laridzsáni, az iráni parlament elnöke sürgette az arab államokat, Irán példáját követve nyújtsanak katonai támogatást a palesztinoknak. Nyíltan beismerte, hogy fegyvereket szállít a Hamásznak, s tegnap Teheránban azt is kiszivárogtatták, hogy Irán átadta a palesztinoknak a hosszú hatótávolságú rakéták gyártási technológiáját. (MTI, TASR, ú)