Koszovói kormányfő: Pristina nem folytatja a párbeszédet Szerbiával, ha az EU nem törli el a vízumkényszert

A kormányfő és helyettese, Enver Hoxhaj pénteken a sajtónak azt mondta: nem tisztességes nyomást gyakorolni Pristinára a Belgráddal folytatott párbeszéd során, amíg a koszovói állampolgárok meg vannak fosztva attól a lehetőségtől, hogy szabadon mozoghassanak a schengeni határokon keresztül.

"Jó lenne, ha Hashim Thaci elnök feltenné magának a kérdést, hogy részt kell-e vennie ezeken a találkozókon, és elfogadja-e, hogy az ország minden terve egy szomszédos állam hangulatától függ" - fogalmazott Ramush Haradinaj.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Szerbia és Koszovó között 2013-ban kezdődött párbeszéd brüsszeli közvetítéssel a kapcsolat rendezéséről, komoly előrelépés azonban az utóbbi öt évben nem történt. Aleksandar Vucic szerb és Hashim Thaci koszovói államfő a legutóbb csütörtökön ült tárgyalóasztalhoz, ám a fennálló ellentétek miatt ismét nem történt előrelépés.

Aleksandar Vucic a sikertelen találkozót követően azt mondta, a szerbek addig nem vesznek részt a további tárgyalásokon, amíg Koszovó vissza nem vonja a "jogellenes" lépéseit. A szerb államfő ezzel arra utalt, hogy Pristina néhány napja tíz százalékkal megnövelte a Szerbiából érkező termékek vámját, valamint Ramush Haradinaj koszovói kormányfő bejelentette, hogy még november folyamán megalakul a koszovói hadsereg, és egyik alakulatát az északi, szerbek lakta részre vezénylik majd. Aleksandar Vucic rámutatott, hogy a védővám bevezetésével Koszovó felrúgta a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA), míg a hadsereg felállítása az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozatát sérti, amelynek alapján Koszovó területén csak nemzetközi haderő tartózkodhat.

Hashim Thaci szerint pedig a szerb küldöttség agresszív hangnemben akart tárgyalni, míg a koszovói delegáció megindokolta, hogy mit miért tett. Mint mondta: nem könnyű a szerb küldöttséggel tárgyalni, mert agresszívek és arrogánsak, és ultimátumokkal lehetetlenítik el a párbeszédet.

A vitás kérdések lezárása és a kapcsolat normalizálása mindkét ország érdeke, ugyanis a viszony rendezése a feltétele Szerbia és Koszovó európai integrációjának.