Korrupció minden szinten Görögországban

Az "ötszázak" listáján a politika és a közigazgatás minden szintje megtalálható: miniszterek, parlamenti képviselők, polgármesterek, megyei elöljárók, azok tanácsadói, helyi önkormányzatoknál dolgozó tisztviselők, pénztárnokok, hivatalvezetők. Csak éppen neveket nem tartalmaz a jegyzék.

Félreértés ne essék: nem a kormány kezdeményezte az eljárások megindítását. A legtöbb esetben lakossági bejelentés nyomán kezdtek vizsgálódni a nyomozati szervek. Amióta Akisz Cohacopulosz korábbi védelmi minisztert pénzmosás vádjával bíróság elé állították, a görögöknek derengeni kezd, milyen hihetetlen mértékben a saját zsebükre gazdálkodtak politikusaik évtizedeken át.

Cohacopulosz állítólag német hadiipari cégektől vett föl mesés kenőpénzeket (Görögország - a török fenyegetésre hivatkozva - éveken át a GDP aránytalanul nagy hányadát költötte fegyverekre és haditechnikára). Az "olajozás" megtette a hatását: Athén német tengeralattjárókkal szerelte föl haditengerészetét.

A kenőpénzből a miniszter igazi "édes életet" engedhetett meg magának és (második) fiatal feleségének. A főváros előkelő negyedében, Dionisziu Areopajituban álló villájuk berendezéséhez 700 ezer euró értékben találtak számlákat a nyomozók. Egyedül az étkezőszoba asztala 33 ezer euróba került. A gyerekszoba csillárjáért 1267, egy gyerekszékért 1428 eurót adott ki a miniszteri házaspár. Két bőrfotel ára összesen 30.800 euróra rúgott, a nappaliban elhelyezett két kanapé 34.900 euróba került.

Ilyen számok hallatán nem csoda, ha a görögök zsebében kinyílik a bicska, és a SDOE honlapjára százszámra érkeznek a feljelentések és lakossági bejelentések. Új a belpolitikában, hogy a hatóság újabban végre utánajár a bejelentéseknek. Első lépésként összehasonlítja a gyanúsítottak adóbevallását az általuk bejelentett ingatlan és ingó vagyonnal.

Ennek során az említett 500 esetben jelentős eltérésekre derült fény. A bevallott jövedelemből nem futhatta a feltüntetett vagyonra, vagyis az illető adófizetőnek nyilván más (eltitkolt) jövedelme is volt. Ekkor következik a második lépés: a bankszámlák ellenőrzése. Ehhez azonban hatósági engedélyre van szükség, amelyre azonban egyelőre hiába várnak a nyomozók. Ez az oka annak, hogy többnyire elkeseredetten nyilatkoznak a sajtónak, s úgy érzik, hogy a kormány cserben hagyja őket.

Már a gazdasági bűncselekményeket vizsgáló ügyosztály is mostohagyereknek számít. Noha létrehozásakor 1500 főre tervezték a létszámát, mai napig csupán ezer ember dolgozik itt. A korrupció és a gazdasági bűncselekmények elleni harc elvben a fő prioritások közé tartozna a szinte halálra korrumpált balkáni országban, ám a SDOE mindeddig csak ígéreteket kapott. A kormány hónapokkal ezelőtt azt ígérte, hogy 200 fővel feltölti a létszámot. Az erősítésre ma is hiába vár a SDOE.

Hogy mennyire korruptak a megyei és települési önkormányzatok, azt jól mutatja néhány nemrég napvilágra került ügy. Szaloniki kormányzója, Panajotisz Pszomiadisz (Új Demokrácia) állítólag 800 ezer eurót könyvelt el közmunkák elvégzésére - ám azok csak papíron valósultak meg. A korrupt kormányzót azzal gyanúsítják, hogy személyesen is köze van a helyi hitelmaffiához. Korábban ugyanis tanácsadóként foglalkoztatta Nikosz Kaszimatiszt, aki az év elején országos ismertségre tett szert. Neve az első között szerepelt a "szégyen listáján", amely a legnagyobb stílű adócsalókat sorolta fel. Kaszimatisz 952 millió euró adóhátralékot halmozott fel...