Korlátozzák a munkavállalást

Nem mindegy azonban, hová megyünk (magyarán: szükségünk lesz-e munkavállalási engedélyre), és az sem, hogy már az indulás előtt találunk-e állást, vagy csak a helyszínen kezdünk el keresgélni.

Egy biztos: különleges vízumot már egyetlen tagállamba sem kell kérnünk, nyugodtan útra kelhetünk tehát a pozsonyi nagykövetségek felkeresése nélkül. A hivatalos papírokat elég az adott országban intézni – ha semmilyen korlátozást nem vezettek be az újonnan csatlakozók munkavállalóival szemben, csupán tartózkodási engedélyt, ha viszont korlátoznak, akkor munkavállalási engedélyt is igényelnünk kell. S hogy ez utóbbit megkapjuk, senki sem garantálja.

Nagy-Britannia, ĺrország

Mindenfajta korlátozás nélkül csupán ez a két EU-tagállam nyitja meg a munkaerőpiacát 2004. május 1-jétől. Az új tagországok munkavállalóinak itt nem kell munkavállalási engedélyt kérniük, három hónap után azonban tartózkodási engedélyt kötelesek igényelni. (Ez nem hátrányos megkülönböztetés, hiszen ugyanez a teendője valamennyi EU-állampolgárnak.) A tegnap nyilvánosságra került tervek szerint azonban London korlátozná a szociális juttatásokat. Erről alsó cikkünkben olvashatnak.

Svédország

Stockholm a napokban bejelentette, a tíz újonnan csatlakozó ország állampolgárainak átmenetileg továbbra is munkavállalási engedélyre lesz szükségük, ha Svédországban akarnak dolgozni. A svédek is a liberalizáció hívei, ám a bővítés közeledtével felülvizsgálták nagyvonalú társadalombiztosítási rendszerüket. A fő cél – állítólag – a visszaélések elkerülése: ha eddig (például) Németországból átment valaki Svédországba dolgozni, nemcsak neki, hanem Németországban maradt családjának is jártak a svéd szociális juttatások. Ennek vége, de a szigorítások nemcsak az új EU-tagok munkavállalóit, hanem az unió valamennyi állampolgárát érintik.

Dánia

A dánok munkavállalási engedélyt csak akkor adnak, ha a kérelmező az állásajánlattal együtt a fizetési feltételeket is bemutatja. Ezzel valójában egy létező EU-jogszabályt igyekeznek szigorúbban betartatni, amely kimondja, hogy a bérekben sem lehet nemzetiség szerint diszkriminálni. A cél természetesen megakadályozni, hogy a keleti munkavállalók „leverjék” a dániai fizetéseket. Dánia a múlt év végén döntött egyes szociális kedvezmények korlátozásáról.

Hollandia

A hollandok óvatosan nem kvótáról, hanem határértékről beszélnek. E szerint évente legfeljebb huszonkétezren vállalhatnak munkát az új tagállamokból, és e határ elérése után a hágai kormány felülvizsgálhatja engedékeny álláspontját. A szakértők évi öt-tízezer munkavállalóra számítanak, így – feltéve, hogy igazuk van – nagyvonalú kvótáról beszélhetünk. A hollandok alapvetően lengyel „inváziótól” tartanak.

Olaszország, Görögország, Portugália, Luxemburg

Ahogy a diplomaták fogalmaznak, ezekből az országokból eddig „megerősítésre váró” nyilatkozatok érkeztek. Az olaszok és a görögök várhatóan fenntartják nemzeti szabályozásukat, és munkavállalási engedélyt kérnek, de nem tudni, mennyire szigorú feltételek mellett. A portugálok és a luxemburgiak ennél is szűkszavúbbak: eddig semmit sem közöltek, ami az EU-bővítés közelségét figyelembe véve különös.

Spanyolország

Az először teljes munkaerőpiac-nyitást ígérő spanyolok megváltoztatták álláspontjukat, mert rájöttek, hogy ez politikailag nehezen tartható. Marad tehát a munkavállalási engedélyek rendszere.

Franciaország

A franciák annyit ígértek, hogy megkönnyítik a diákok munkavállalását (ami nem túl nagy falat), és kedvező elbírálást helyeztek kilátásba akkor is, ha valaki „a francia ipar érdekeinek megfelelő képzettséggel” bír.

Belgium

A belgáknál is a munkavállalási engedély rendszerével kell megbirkózniuk az új tagok állampolgárainak – ráadásul tartományi szinten. A Flandriából és Vallóniából álló Belgiumban szövetségi álláspont e téren sincs. Mindazonáltal Belgium munkásokat toboroz, főleg a pékeknek, henteseknek, cukrászoknak van esélyük, hogy megkapják a munkavállalási engedélyt.

Finnország

Noha a finnek fenntartják nemzeti szabályozásukat, meglehetősen liberális rendszerről van szó. A statisztikák szerint eddig tízből nyolc munkavállalási engedélyt megadtak, és a visszautasított kérelmek főként a balti országok állampolgáraitól érkeztek.

Németország, Ausztria

A két németajkú ország szigorúan védi belső piacát, Németország és Ausztria hét évig fenntartja magának a jogot, hogy maga döntse el, beengedi-e a szlovákiai munkavállalókat vagy sem. Ebben a két országban tehát május elseje után is szükségünk lesz munkavállalási engedélyre. (NSZ, ú, e-o, p)