Kitűzték az elnökválasztást Ecuadorban

Az államfő döntése az ellenzék vezette törvényhozás feloszlatásáról akkor született, amikor a törvényhozók megpróbálták őt közjogilag felelősségre vonni (impeachment), és felmenteni tisztségéből, mert nem állította le az állami tulajdonú olajszállító vállalat és egy magán tartályhajó-társaság közötti ügyletet, amit Lasso tagadott.

A közgyűlés feloszlatásával az elnök először élt az alkotmányban számára biztosított lehetőséggel.

Lasso az állami tévében közvetített beszédében hangsúlyozta, hogy az ecuadori nemzetgyűlés „a kormány destabilizálására” összpontosított. Azt állította, hogy lépése demokratikus volt, megadta az embereknek a lehetőséget, hogy választáson maguk döntsenek az ország sorsáról.

„Választ kell adnom a politikai válságra. Ecuadornak új politikai és társadalmi szövetségre van szüksége” – hangsúlyozta.

Ha nem lesz egyértelmű győztese a választásnak, akkor októberben második fordulóra kerül sor.

Három hónapon belül választásokat kell kiírni a nemzetgyűlési helyekre is, ennek időpontját még nem tűzték ki.

Lasso választhat, hogy indul-e az elnökválasztáson. Addig is – legfeljebb fél évig – rendeleti úton kormányozhat.

Az ecuadori alkotmánybíróság csütörtökön elutasított több olyan beadványt, amely Lasso nemzetgyűlést feloszlató rendeletének érvénytelenítését célozta.

Ellenzéke azzal vádolja Lassót, hogy bár tudott erről, nem bontotta fel az állami tulajdonú Flota Petrolera Ecuatoriana (Flopec) olajszállító vállalatnak az Amazonas Tankers logisztikai magáncéggel kötött szerződését, amely szerintük hemzseg a szabálytalanságoktól, és milliós veszteségeket okoz a költségvetésnek. A bankárból lett politikus mindezt hamis állításként utasította vissza, mondván, semmiféle bizonyíték, de tanúvallomás sem támasztja alá ezeket a vádakat.

A 67 éves, jobboldali Lasso – korábbi bankár – 2021 májusában, az általános választások megnyerése után négy évre vette át a hatalmat.