Kínkeserves görög jóváhagyás

Athén. A görög parlament tegnap 222 szavazattal 64 ellenében 11 tartózkodással jóváhagyta a hároméves, 84–86 milliárd eurós európai pénzügyi mentőcsomagot és a hozzá kapcsolódó feltételeket. A kormányzó Sziriza párt több mint 40 képviselője, köztük Janisz Varufakisz volt pénzügyminiszter nem támogatta az előterjesztést.

A parlamenti vita több mint 11 órán át tartott, mert Zoé Konsztantopulu, a parlament elnöke, a Sziriza egyik keményvonalasa alkotmányellenesnek nevezte az előterjesztést, és ennek kapcsán eljárásrendi huzavona kezdődött. „Görögország minden szegletét, összes szépségét eladják (.....) a kormány odadobja kulcsokat a (hitelező) trojkának a nemzeti vagyonnal és szuverenitással együtt” – mondta Konsztantopulu. Alekszisz Ciprasz kormányfő viszont azzal érvelt, hogy a mentőcsomagra mindenképp szükség van a fizetőképesség megőrzéséhez, egy áthidaló kölcsön csak azt jelentené, hogy „a gazdaság visszazuhan a végtelen válságba”. A miniszterelnök bejelentette, hogy augusztus 20-át követően bizalmi szavazást kér, augusztus 20-ig kell törleszteni az Európai Központi Banknak 3,2 milliárd eurót. A legnagyobb ellenzéki párt, az Új Demokrácia máris jelezte, hogy nem fogja támogatni a kormányt, és Ciprasznak szembe kell néznie a Szirizán belüli zendüléssel is.

A görög állami vagyonkezelő társaság kihirdette az ország két legnagyobb kikötőjének, valamint az állami vasúti személyszállító cég és egy szerelvényjavító magánosításának időpontját. Az ügynökség azt közölte, hogy kötelező árajánlatot lehet tenni októberben a pireuszi és 2016 februárjában a thesszaloniki kikötőre, idén decemberben pedig a Train-OSE állami vasúti személyszállító társaságra és a ROSCO szerelvényjavító cégre. A magánosítás az egyik feltétele annak, hogy Görögország megkaphassa a három évre szóló, – jóváhagyásra váró – újabb segélycsomagot. Athén azt vállalta, hogy 2015 és 2017 között 6,4 milliárd eurónyi privatizációs bevételt mutat fel.

Tegnap délután az euróövezet pénzügyminisztereinek jóváhagyása következett, s ha minden jól megy, augusztus huszadika előtt megnyílhat a „segélycsap”, Görögországnak ugyanis eddig a határidőig kell kifizetnie egy 3,2 milliárd eurós tartozást az Európai Központi Banknak (EKB). A tervek szerint Görögországnak a GDP fél százalékát elérő elsődleges – vagyis az adósságszolgálat nélkül számított – többletet kell elérnie 2016-ban, a rá következő évben ennek 1,75 százalékra kell emelkednie, és idén is legfeljebb 0,25 százalékos deficittel zárhat a görög államháztartás. E mellett széles körű reformokat kell végrehajtania Görögországnak, liberalizálni kell a gázpiacot, és alapot hoznak létre a privatizációra szánt állami vagyon kezelésére, illetve keményebb adószabályozásokról is szólnak a hírek.