Ki tömje be a réseket?

A tegnapi brüsszeli tanácskozáson az EU 15 tagállamának és a tíz tagjelölt országnak a diplomáciai vezetői vettek részt. Az alkotmányról folytatott tegnapi rövid vita is érzékeltette az egyes államok közötti véleménykülönbségeket. Az elnöklő Olaszország, továbbá Németország, Franciaország és Belgium olyan formában hagyná jóvá az uniós alkotmányt, ahogyan azt a konvent megfogalmazta. A kis- és közepes országok nagy csoportja – Szlovákiát is beleértve – viszont jelentős módosításokat követel. Benita Ferrero-Waldner osztrák külügyminiszter asszony ezt úgy fogalmazta meg, hogy nem Pandora szelencéjét akarják kinyitni, hanem a keletkezett réseket kitölteni. Ő is követelte, hogy 2009 után minden tagállamnak teljes jogú biztosa legyen az Európai Bizottságban, vagyis összesen 25. Több külügyminiszter bírálta a kormányközi konferencia számára az olasz elnökség által megszabott „túl ambíciózus” időrendi tervet. Vagyis azt, hogy Róma a december 12–13-i brüsszeli csúcsértekezlettel zárná le a kormányközi konferenciát. Osztrák részről megjegyezték, hogy például Lengyelország csak a saját alkotmányán nyolc évig dolgozott.

Az EU-tagállamok ismételten kiálltak amellett, hogy az ENSZ kapjon kulcsszerepet az iraki rendezésben, és támogatásukról biztosították a világszervezet főtitkárának erre irányuló törekvéseit. A tagállamok és a csatlakozó országok külügyminiszterei által elfogadott következtetésekben az unió ismételten megerősítette, hogy kész érdemi szerepet vállalni az újjáépítési erőfeszítésekben. Az Európai Bizottság várhatóan holnap fogadja el azt a javaslatot, amely szerint az EU 200 millió eurót fog felajánlani a nemzetközi adományozók október végén Madridban tartandó konferenciáján. A tizenötök súlyt helyeznek arra, hogy az ilyen jellegű adományokat egy külön e célra létrehozandó nemzetközi alapítvány kezelje, az adományozók pedig ennek közbejöttével irányítsák a pénzek felhasználását. Állásfoglalásában a külügyminiszteri tanács erélyesen elítélte az utóbbi hetekben Irakban végrehajtott terrorista merényleteket. A miniszterek kiemelték az iraki szuverenitás helyreállításának és egy demokratikus választások alapján létrejövő kormány megalakításának a fontosságát. Állásfoglalásuk szerint a politikai hatalmat „megvalósítható menetrend” alapján kell visszajuttatni az iraki népnek. A tanács különlegesen nagy jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy Irakban nemzeti párbeszéd kezdődjön az országon belüli politikai megosztottságok felszámolása érdekében. Megígérték, hogy ehhez a nemzetközi közösséggel együtt az EU is igyekszik hozzájárulni.

Az EU-tagállamok tegnap megadták az elvi hozzájárulást ahhoz, hogy decembertől mintegy 200 fős uniós rendőri erő teljesíthessen szolgálatot Macedóniában. A külügyminiszteri tanács ülésén született döntés szerint december 15-re mindennek készen kell állnia a Proxima névre keresztelt művelet megkezdéséhez. Forma szerint ugyanebben az időpontban járna le a volt jugoszláv köztársaságba vezényelt uniós katonai erő mandátuma is, a két misszió között azonban nincs közvetlen kapcsolat. Uniós illetékesek tájékoztatása szerint akár át is fedhetik egymást, ha ugyanis Szkopje a Concordia nevű katonai művelet meghosszabbítását kérné, az EU kész lenne hozzájárulni ehhez. (TASR, MTI)