<p>John Kerry amerikai külügyminiszter első ízben ismerte el csütörtökön, hogy az Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) "túl messzire ment" a titkos adatgyűjtésben, és - mint fogalmazott - néha "robotpilóta" üzemmódban működött, s nem a kormány teljes felügyelete alatt.</p>
Kerry elismerte: az NSA "robotpilóta" üzemmódban túl messzire ment
Washington |
"Elismerem az elnökhöz hasonlóan, hogy néha egyes akciók túl messzire mentek, és szavatolni fogjuk, hogy ez a jövőben ne történjék meg" - mondta Kerry video-összeköttetésben felszólalva a Nyílt Kormányzati Együttműködés 2013 (Open Government Partnership, OGP) program londoni konferenciájának résztvevői előtt. Kerry felszólalásából idézett a Sky News hírtelevízió és a The Guardian című brit napilap. Az amerikai külügyminiszter közölte, csak nemrégiben értesült róla, hogy milyen tevékenységet végez az NSA, holott az ügynökség egyes kémprogramjai már egy jó ideje működnek. "Kétségtelen, hogy az elnök és én, és mások a kormányban, most szereztünk tudomást egyes dolgokról, amelyek sok tekintetben robotpilóta üzemmódban működtek, mert már egy jó ideje van hozzá technológia és képesség is (az NSA-ban)" - hangoztatta Kerry. Barack Obama a közelmúltban azt ígérte, hogy kormánya felülvizsgálja az NSA titkos adatgyűjtés gyakorlatát, de még sosem ismerte el, hogy az ügynökség "túl messzire ment". Egyes vélemények szerint az NSA kémkedése miatt felfokozott európai indulatok közepette Kerry elismerése bizonyos szempontból a megbánásra való kísérletként fog hatni. Vezető francia, spanyol és német politikusokat is felbőszítette az, hogy országaikat behálózta az amerikai adatgyűjtő ügynökség. A legnagyobb felháborodást Angela Merkel telefonjának a lehallgatása keltette. A német kancellár Washingtonba küldte tanácsadóit, hogy magyarázatot kérjenek a Fehér Háztól. Az amerikai szenátus hírszerzést felügyelő bizottság helyi idő szerint csütörtökön olyan jogszabályt hagyott jóvá, amely szigorítaná az ellenőrzést a titkos adatgyűjtés felett, de nem tiltaná le az effajta programokat. A jogszabály szerint öt évig tarthatók meg a titkosan beszerzett információk. A londoni nemzetközi rendezvényen részt vett William Haque brit külügyminiszter is. A OGP-programot azért hívták életre, hogy a benne résztvevő országokban erősödjék az elkötelezettség az átláthatóbb és elszámoltathatóbb állami működés iránt. Az OGP-programot 2011-ben indította útjára nyolc ország, és ma már 61 tagországot számlál. Két éve csatlakozott hozzá Magyarország is.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.