<p>„Vigyázzanak, ne nyúljanak semmihez kesztyű nélkül” – figyelmeztetett az idegenvezető, amikor a tudósító és társai beléptek az óvodába, és a Geiger-Müller számláló, mint egy dühös csörgőkígyó sziszegni kezdett.</p>
Katasztrófaturisták Csernobil mellett
A padlón és a polcokon negyedszázados fehér por lepte műanyag kockák, plüssmackók, gyermekkönyvek, közöttük gyermekekre méretezett gázálarcok.
A csöppségek valami szörnyűség elől menekültek ártatlan zugukból. Otthonuk, a valaha mintavárosnak számító Pripjaty a valóságban játszódó apokaliptikus film színhelye lett.
A néhány kilométerrel arrébb fekvő Csernobilből fúvó szelek útjában fekvő Pripjaty a világtörténelem legsúlyosabb atombalesetének csillagászati költségeit jelképezi. Sorsa a fukusimai atomerőmű-balesettel küzdő Japánban is dermesztő gondolatokat ébreszt.
A csernobili atomerőmű személyzetének egykori lakóhelye, Pripjaty teljes, közel 50 ezer fős lakosságát kimenekítették, miután 1986. április 26-án a csernobili atomerőmű 4. számú reaktora felrobbant.
„Valaha Pripjatyot tekintették a Szovjetunió az egyik legkellemesebb városának” – mondta Mikola Fomin, a látogatókat az erőművet övező 30 kilométeres tiltott övezetben kísérő ukrán fiatal. „Jók voltak a lakások és az iskolák, és a boltokban olyan dolgokat lehetett kapni, amit másutt sehol” – tette hozzá.
A városban ma fák nőnek az elhanyagolt aszfaltos utak kátyúiban, fű a macskakövek közötti réseken. Sehol egy lélek.
„Minden új, modern volt” – mondta Fomin. „Pripjaty 16 éves volt, amikor meghalt”.
A városi uszodában törött üveg és cserép ropogása hallatszik a lábak alatt. A piactéren a soha nem használt, 1986. május 1-jén felavatni szánt óriáskerék sárga gondolái himbálóznak a szélben. A főtéren rozsdás sarló és kalapács díszíti a kultúrházat. Egy hátsó helyiségben Lenin és más szovjet vezetők odakészített képei várják – azóta is hiába – a május elsejei felvonulást.
Pripjaty és a többi, a tiltott övezetben fekvő település lakóinak kitelepítése, a megsérült reaktor elszigetelése, az erőmű megtisztítása, a szennyezett régiók monitoringja – mindez szinte felmérhetetlen költségeket jelent Ukrajna számára.
Még ma is a csernobili atombaleset károsultjainak kifizetett összegekre megy el az éves ukrán költségvetés mintegy 5 százaléka. Ezek között van az a népnyelven csak „gyászpénzként” emlegetett szerény segély, amelyet a sugárszennyezett területeken élők kapnak egészséges élelmiszer vásárlására.
Az erőműbaleset súlyosan érintette Fehéroroszországot és Oroszországot is. A három országban összesen több mint 330 ezer embert kellett kitelepíteni.
A három érintett országot, hét ENSZ-szervezetet és a Világbankot tömörítő Csernobil Fórum 2005. évi jelentése szerint 2005-ig a közvetlen és közvetett költségek „több százmilliárd dollárt” tettek ki.
Malcolm Grimston, a brit Királyi Külügyi Intézet (Chatham House) atomszakértője szerint az emberveszteség és a sugárszennyezés tekintetében egyelőre nem lehet Fukusimát Csernobilhoz hasonlítani. Nem tudni azonban, mennyi ideig kell fenntartani Fukusima körül az evakuációs övezetet és az erőmű megtisztítása minden bizonnyal évtizedekig eltart.
A katasztrófa pénzügyi mérlege Japán számára valószínűleg hasonló lesz a csernobiliéhez, tekintettel az üzleti életben okozott károkra és a Szovjetunióénál költségesebb tisztítási szabványokra – tette hozzá Grimston.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.