Kárpátaljai kormányzó: egységesen kell szembeszállni a fenyegetéssel

Luncsenko, akit vasárnap nevezett ki Kárpátalja kormányzójává Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán elnök, a Facebook-oldalán közzétett kiáltványában leszögezte: "Ukrajna történetében először fordul elő, hogy államunkat külföldi agresszió éri. Gyakorlatilag mindannyian az Orosz Föderációval vívandó, nyílt és totális háború szélére kerültünk. Megpróbálnak bennünket megfélemlíteni, egymással szembeállítani, függetlenségünk önkéntes feladására kényszeríteni."    "Országunk e nehéz órájában minden erőfeszítést meg kell tennünk, és készen kell állnunk, hogy megvédjük hazánkat. Összehangoltan kell cselekednünk és végrehajtanunk az állam vezetése által jóváhagyott döntéseket. Tartózkodnunk kell a meggondolatlan cselekedetektől, meg kell őriznünk józan gondolkodásunkat és higgadtságunkat" – áll a felhívásban.    A kormányzó hitet tett amellett, hogy a kárpátaljaiak az Ukrajna szabadságáért életüket áldozó hősök emlékéhez méltó választ adnak "az orosz agresszornak", és nem engedik meg, hogy az megsemmisítse eddig elért vívmányaikat.    A jelenleg Kijevben tartózkodó Luncsenko egységre, bölcsességre és állhatatosságának megőrzésére szólította fel a megye lakosságát.    Kárpátalja huszti születésű új kormányzója egy tavalyi sajtónyilatkozatában elmondta magáról, hogy huszti magyar az édesanyja, Nyíregyházán végzett főiskolát, és amikor otthon tartózkodik, a huszti katolikus templomba jár. A múlt évben a kezdeményezésére állítottak emléktáblát Kölcsey Ferencnek Huszton, a várhegy lábánál. Orosz szakértő: az orosz katonaság vérontás nélkül eléri célját a KrímbenAz orosz katonaság vérontás nélkül fogja elérni célját a Krím félszigeten, mert az ukrán hadsereg szétesett - vélte egy orosz katonai szakértő a Vedomosztyi című orosz napilapnak nyilatkozva, amely a Kreml krími katonai beavatkozását bíráló kommentárokat is közölt hétfőn.      Mihail Barabanov, a Moscow Defense Brief című lap szerkesztője a Vedomosztyinak azt mondta, hogy szerinte az ukrán hadsereg nem harcképes, az orosz államfőnek pedig nem célja a Krím félsziget jogi értelemben vett elszakítása Ukrajnától, mert az "túlságosan nehézkes lenne nemzetközi szempontból". Inkább arról lehet szó, hogy a terület de facto átkerülne Oroszország protektorátusa alá. A katonai szakíró szerint Moszkva most azt is elérheti, hogy az orosz fekete-tengeri hadiflotta krími tartózkodásának ne szabjanak időhatárt és ne korlátozzák a flotta ottani ténykedését.    A háború nemcsak a nemzetközi egyezmények megsértését jelenti, hanem annak az elismerését, hogy a fegyvereken kívül nincs más eszköze az érvelésre egy országnak - figyelmeztetett a Vedomosztyi kommentárja. A szerkesztőségi vélemény szerint "ha nem is lesznek közvetlen összecsapások, a háború provokálása - és a jelzés nélküli egyenruhát viselő katonák bevitele a szomszédos szuverén ország területére provokáció - szégyenletes és szükségtelen eszköz".     A Vedomosztyi - amely az amerikai The Wall Street Journal és a brit Financial Times című lapok közös oroszországi kiadványa - arra is rámutat: miközben Oroszország kapcsolatai feszültté válnak más államokkal, az orosz állami sajtó és propagandagépezet fő feladata az, hogy meggyőzze az ország lakosságát és a világot, jogszerű az erőszak alkalmazása, és egyebek közt történelmi okokkal és az orosz lakosság fenyegetettségével igazolja a lehetséges katonai lépéseket. A lapban megjelent "Tévedések háborúja" című kommentár szerint mindez az 1930-as évek náci és a sztálinista diplomáciájának érvelésére emlékeztet.    A tekintélyes orosz üzleti-politikai napilap vezércikke arra figyelmeztet, a konfliktus kiterjedése a Krím félszigeten és Ukrajnában azzal fenyeget, hogy lefékezi az orosz gazdaságot. Az újságnak a kormány pénzügyi-gazdasági blokkjának képviselői név nélkül elmondták, "nyilvánvaló, hogy az ukrajnai szembenállás és a katonaság bevetése (Ukrajnában) csak ront az orosz gazdaság amúgy sem egyszerű helyzetén. A kormány két munkatársa elárulta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem egyeztetett a kormánnyal, mielőtt hozzájárulást kért a parlament felsőházától a fegyveres erők ukrajnai alkalmazásához. Martonyi: elkötelezettek vagyunk Ukrajna területi egysége mellettTeljes mértékben elkötelezettek vagyunk Ukrajna szuverenitása, függetlensége és területi egysége mellett, amelynek megsértését elítéljük - jelentette ki Brüsszelben a külügyminiszterek rendkívüli tanácskozására érkezve Martonyi János. A magyar diplomácia vezetője újságírók kérdéseire úgy nyilatkozott, nem tudja megerősíteni, hogy a külügyi tanács kilátásba helyez-e majd uniós szankciókat Oroszországgal szemben, vagy tárgyalnak-e egyáltalán ilyesmiről. Ezt mind alaposan és mélységében meg kell vitatni délután - fogalmazott Martonyi János.    A politikus külön felhívta a figyelmet az 1994-ben Budapesten az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország által aláírt, biztonsági garanciákat tartalmazó memorandumra, amelyben Oroszország is vállalta, hogy nem alkalmaz erőt Ukrajnával szemben és nem fenyegeti erőszakkal Ukrajnát azért cserébe, hogy Kijev lemondott a birtokában lévő nukleáris fegyverekről és csatlakozott az atomsorompó egyezményhez. A külügyminiszter felhívta a figyelmet, hogy a memorandum hatodik pontja azonnali konzultációt ír elő az aláírók között abban az esetben, ha az abban foglalt kötelezettségeket érintő kérdés merülne fel.    "Minden félnek tisztában kell lennie a helyzet súlyosságával" - hangsúlyozta Martonyi János, emlékeztetve, hogy a visegrádi országoknak "különleges történelmükből" fakadóan saját tapasztalataik vannak '56-ból, '68-ból és '81-ből. Éppen ezért a lehető legnagyobb óvatosságra int, és úgy véli, hogy a provokáció minden formáját kerülni kell, továbbá nyílt, őszinte párbeszédre van szükség "A nemzetközi jog alapvető elveihez kell ragaszkodnunk" - jelentette ki Martonyi János. Az ukrán néppel való szolidaritásra szólítanak fel ukrajnai egyházakUkrajnával és az ukrán néppel való szolidaritásra szólított fel "minden jóakaratú embert" több ukrajnai egyház. "Felszólítjuk az orosz kormányzatot, térjen észre, állítsa le az Ukrajna elleni agressziót, és azonnal vonja ki a csapatait ukrán földről" - áll az Interfax-Ukraina által hétfőre virradóra ismertetett felhívásban, amelynek aláírói szerint "az erőszak további kiszélesedéséért az orosz vezetőket terheli a felelősség".    "Országunkban nincsenek fenntartások a más nyelvű, nemzetiségű vagy felekezetű csoportokkal szemben. Ezért tanúsítjuk, hogy az ukrajnai eseményeket +fasiszta puccsnak+ és +a szélsőségesek győzelmének+ beállítani igyekvő orosz propaganda egyáltalán nem felel meg a valóságnak" - áll a nyilatkozatban.    A dokumentumot mások mellett kézjegyével látta el a kijevi központú ukrán ortodox egyház, a görög katolikus egyház és több protestáns egyház feje, valamint az ukrajnai főrabbi. Mindannyian olyan egyházi vezetők, akik korábban támogatásukról biztosították a kijevi Majdan tüntetőinek követeléseit.    Nem szerepel viszont az aláírók között a Moszkvai Patriarkátus fennhatóságát elismerő Ukrán Ortodox Egyház vezetője.    Az aláírók arra kérik a nemzetközi közösséget, az Ukrajna biztonságát szerződésben garantáló nyugati államokat - az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát -, valamint az Európai Uniót, az ENSZ-t és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ), hogy "állítsák le az ukrajnai inváziót és az ukrán belügyekbe való beavatkozást".  Barroso: rövidesen rendkívüli EU-csúcsot tartanak"Nagyon rövid időn belül" rendkívüli EU-csúcsot tartanak Ukrajna ügyében - közölte hétfőn José Manuel Barroso, az Európai Bizottság Berlinben tartózkodó elnöke. Brüsszelben ismertetett nyilatkozata szerint a helyzet nem javult, ezért a tagállamok állam-, illetve kormányfőinek össze kell ülniük, hogy "közös választ" adjanak a fejleményekre, és "rendkívüli intézkedéseket" hozzanak. Barroso közölte, hogy eközben az unió a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) együtt dolgozik az Ukrajna megsegítését célzó csomagon.    A brüsszeli bizottság elnökének kijelentése előtt uniós diplomáciai források már közölték, hogy ismét felmerült az - a hét végén félretett - elképzelés, hogy az EU-országok állam-, illetve kormányfői rendkívüli tanácskozáson vitassák meg az Ukrajna körül kialakult helyzetet.    Vasárnap a NATO legfőbb politikai és döntéshozó szerve, az Észak-atlanti Tanács nagyköveti szinten, Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár elnökletével tartott megbeszélést Brüsszelben. Hétfőn az EU-országok külügyminiszterei üléseznek ugyanott, Catherine Ashtonnak, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének az elnökletével.     Egy uniós diplomata azt mondta az MTI-nek: egyelőre nem tudni, hogy az ukrán külügyi tárca képviselője is megjelenik-e az EU székhelyén. Közlése szerint a hét végén felmerült a rendkívüli EU-csúcs gondolata, de azt egyelőre félretették. Hétfőn viszont egy másik uniós forrás arról számolt be, hogy "valamikor a hét folyamán" mégis elképzelhető a rendkívüli EU-csúcs tető alá hozása.    Diplomáciai vélekedések szerint a hétfői EU-külügyminiszteri tanácskozástól a vasárnap esti NATO-nyilatkozathoz hasonló állásfoglalás várható, vagyis minden bizonnyal elítélik az orosz katonai fellépést, követelik annak beszüntetését, Ukrajna szuverenitásának és területi épségének a tiszteletben tartását. Oroszország elleni szankciós intézkedésekhez azonban állítólag nincs meg a szükséges támogatottság az EU-tagállamok között.     A hétfői rendkívüli EU-külügyminiszteri megbeszélésen Magyarországot Martonyi János külügyminiszter képviseli. Jacenyuk: Ukrajna nem mond le a KrímrőlArszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy országa soha nem fog lemondani a Krím félszigetről. A Reuters tudósítása szerint az orosz csapatok az utóbbi napokban gyakorlatilag átvették az ellenőrzést a többségében orosz ajkú, fekete-tengeri félszigeten.     "Senki nem adja át a Krím félszigetet. Oroszország próbálkozása, hogy megszerezze a területet, nem fog sikerrel járni. Csak időre van szükségünk" - mondta az ukrán kormányfő a Kijevben tartózkodó William Hague brit külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón.     Jacenyuk hozzátette, hogy katonai opciót pillanatnyilag nem fontolgatnak.    Ukrajnának sürgősen gazdasági és politikai támogatásra van szüksége - hangsúlyozta. "Valódi, kézzelfogható támogatásra. Hiszünk abban, hogy nyugati partnereink biztosítani fogják ezt a támogatást" - mondta az ukrán kormányfő. Nincs jogi akadálya, hogy Timosenko induljon az elnökválasztásonOlekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán államfő hétfőn aláírta az utóbbi években elítéltek rehabilitálásáról szóló új törvényt, így lehetővé válik, hogy Julija Timosenko volt miniszterelnök és Jurij Lucenko korábbi belügyminiszter induljon a május 25-i elnökválasztáson. A törvény szerint, amelyet február 28-án fogadott el az ukrán parlament, rehabilitáltnak számítanak azok a személyek, akiket a 2010. február 1. és 2014. március 1. közötti időszakban ítéltek el, és akikkel kapcsolatban a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a benyújtott panaszok alapján megállapította, hogy ügyükben megsértették az emberi jogok európai egyezményét.    A törvény hétfői hatályba lépésével ezek az emberek visszanyerik elvesztett jogaikat.    Timosenko nyilvánosan még nem nyilatkozott arról, hogy indulni kíván-e az elnökválasztáson. Az államfői tisztségre pályázó Vitalij Klicsko, az Ütés (UDAR) párt vezetője néhány napja azonban azt mondta, hogy a volt miniszterelnök maga mondta neki egy beszélgetés alkalmával, hogy versenybe száll az államfői posztért.    Julija Timosenkót az ukrán parlament döntése alapján február 22-án helyezték szabadlábra. A volt kormányfő hétéves  börtönbüntetését töltötte, amelyre 2011 októberében ítélték hivatali  hatalommal való visszaélés vádjával. Kiszabadulása után nem sokkal Timosenko gyógykezelésre Németországba utazott. Jelentősen emelkedett a búza ára EurópábanTöbb mint négy százalékkal drágult, három hónapja legmagasabb szintre emelkedett  a búza ára hétfőn délelőtt Európában a krími válság miatt, ami a szállítások leállásával járhat a Fekete-tenger térségéből. A párizsi székhelyű Euronext piacon a májusi jegyzésű malmi búza tonnánkénti ára december eleje óta legmagasabb, 205,50 euró volt 11 óra körül, ami 4,6 százalék drágulás a pénteki záróárhoz képest.    Eközben a chicagói terménytőzsdén a májusi búza ára több mint 5 százalékkal, a kukoricáé több mint 3 százalékkal emelkedett.        Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabonatermelője és -exportálója. Az országban tavaly rekordszintű 60 millió tonna gabonát takarítottak be az egy évvel korábbi 46,2 millió tonna után.    Ukrajna az idén csaknem 33 millió tonna gabona exportját tervezi. Moszkva: ukránok tízezrei kérnek menedéket OroszországbanUkrajnából érkezők egyre gyakrabban kérnek menedéket Oroszországban - közölte hétfőn Konsztantyin Romodanovszkij, az orosz Szövetségi Migrációs Szolgálat vezetője. A tisztségviselővel interjút készítő Interfax orosz hírügynökség egy másik jelentése szerint csak február második felében 143 ezren fordultak menedékkérelemmel az orosz hatóságokhoz. Romodanovszkij azt hangoztatta, nincs kétség afelől, hogy nem gazdasági menekültekről van szó. Értékelése szerint a fejlemény "az ukrajnai eseményekből következett", s már érződnek az egyre közeledő humanitárius katasztrófa tünetei.    Az orosz határőrség központi hivatalában közben azt közölték, hogy a korábbiakhoz képest meduplázódott az elmúlt napokban az orosz-ukrán határ közúti átkelőhelyein átlépő járművek száma. A közlés nem részletezte, hogy melyik irányban intenzívebb a forgalom.    Kész krími menekülteket befogadni és minden lehető segítséget megadni az ukrán népnek a dél-oroszországi Sztavropol - jelentette be hétfőn Vlagyimir Vlagyimirov, a regionális kormányzat ügyvezető kormányzója. Hangoztatta, hogy "Sztavropol sem vonhatja ki magát (a történésekből), hiszen a területen sokan ukrán gyökerekkel rendelkeznek, és most készek vagyunk fogadni a kényszerből ide áttelepülőket".    Hasonló segítséget ajánlott fel az ukrajnai lakosoknak, elsősorban a dél-ukrajnai Krímben élő oroszoknak a Nyizsnyij Novgorod-i terület. Valerij Sancev kormányzó egyúttal közölte, hogy a terület kormányzatának tagjai egyhavi fizetésüket ajánlották fel a Krím félszigeti kormánynak.    A csecsen biztonsági szolgálatok közölték hétfőn: vizsgálják azt az értesülést, amelyek szerint kapcsolat lehet a kaukázusi terrorista vezetők és az ukrán nacionalista irányultságú vezetők, így a nacionalista és szélsőjobboldali szervezetekből verbuválódott ukrán tömörülés, a Jobboldali Szektor között. Az ITAR-TASZSZ által idézett Ramzan Kadirov csecsenföldi elnök hangoztatta, hogy köztársasága rendvédelmi szervei ellenőrzik az értesülést, és amennyiben azok helytállónak bizonyulnak, akkor szigorú és igazságos választ adnak. "Mindenkit felelősségre vonnak az orosz törvények szerint" - tette hozzá.    A kaukázusi biztonsági szolgálatok egy névtelenül nyilatkozó tagja az orosz hírügynökségnek azt mondta, adataik vannak arról, hogy az ukrán nacionalisták harcolnak a szélsőségesek oldalán, pénzügyi és más jellegű segélyeket nyújtanak nekik, és az elmúlt 10-12 évben is támogatták őket.    Vlagyimir Markin, az orosz Szövetségi Nyomozó Bizottság szóvivője hétfőn jelentette be, hogy büntetőeljárást indítottak Oroszországban Dmitro Jaros, a Jobboldali Szektor nevű ukrán radikális szervezet vezetője ellen, szélsőséges cselekményekre és terrorizmusra való nyilvános felszólítás gyanújával. A büntetőeljárást arra alapozzák, hogy a VKontaktye nevű orosz közösségi portálon, a Jobboldali Szektor vezetőjének oldalán szombaton megjelent egy Doku Umarov csecsen hadúrhoz intézett felhívás, hogy a több oroszországi terrorakciót is magára vállaló kaukázusi lázadóvezér támogassa Ukrajnát, és hívei fokozzák tevékenységüket Oroszország ellen.