Juncker: a terroristák "közülünk valók"

A luxemburgi kereszténydemokrata politikus egy-egy belga, francia, német, olasz és spanyol, valamint egy német és egy francia nyelvű svájci lapnak közösen adott interjúban kiemelte, hogy a keddi brüsszeli merényletek ugyan lesújtották, de a belvárosban kedd este tartott spontán megemlékezés bizakodással töltötte el. Azt mondta: "tele vagyok optimizmussal" annak láttán, hogy a fiatalok nem hagyják magukat legyűrni, és a gyűlölettel fűtött akciókra "a szeretet világos üzenetével" válaszolnak. Mindennek hatására "ugyan szomorú vagyok, de nem elkeseredett" - mondta Jean-Claude Juncker.

A támadások lehetséges okairól szólva kiemelte, "újra és újra eszembe jut egy jelenség, amelyet alig merek megfogalmazni: Európa különböző országaiban a hatvanas évektől a kilencvenes évekig is voltak terrortámadások, és úgy érzem, azok a merényletek kevésbé rázták meg Európa népeit, mint mindaz, ami most történik", holott akkor az áldozatok száma is nagyobb volt.
    
Arra a felvetésre, hogy talán a vallási alkotóelem magyarázza a jelenséget, elmondta, hogy éppen ezen töri a fejét. Az akkori terroristák "a mieink voltak", a mostaniak pedig vallási fanatikusok, akik idegen hangzású nevet viselnek, és ezért úgy tűnik, mintha Európa importálta volna a terrorizmust, pedig "akik ezeket a tetteket elkövették, valójában itt születtek, gyakran még a szüleik is. Végigjárták iskolarendszerünket és aktívan részt vettek társadalmi életünkben. Olyan, mintha máshonnan jöttek volna, holott idevalósiak" - mutatott rá Jean-Claude Juncker.
    
Arra a kérdésre, hogy mindebből azt a következtetést vonja le, hogy az integráció kudarcba fulladt, és az iszlám csak kis adagokban fér össze az európai társadalommal, az EB elnöke elmondta, hogy nem tud egyértelmű választ adni, és nem akar engedni annak az "egyszerű reflexnek", amely vallási kérdésnek vagy a kudarcos integráció következményének nyilvánítja a történteket.
    
Az viszont igaz, hogy egyetlen uniós tagország sem "különösebben sikeres" a társadalmi integráció ügyeiben. "Ez a mi bűnünk, és mindazok bűne, akik állandóan ellenállnak a nemzeti erőfeszítéseknek és megtagadják az integrációt azoktól, akik ugyan máshonnan jönnek, de már régen nálunk vannak" - mondta az EB elnöke.
    
Hozzátette, hogy nem szabad túl sokat várni a politikusoktól, az európai társadalmak jövőjét pedig azokra a fiatalokra lehet építeni, akik "nemet mondanak arra a világra, amely éppen most formálódik".
    
Arra a felvetésre, hogy a maguk módján az öngyilkos merénylő fiatalemberek is nemet mondtak erre a világra, azt mondta, hogy nem kívánja megérteni a másoknak szenvedést okozó emberek motivációját, de az okokat meg kell vizsgálni. "Semmivel sem lehet igazolni ezeket a barbár tetteket, de hajlandó vagyok beszélni mindenkivel, aki nem érzi jól magát társadalmainkban" - jelentette ki Jean-Claude Juncker.
    
Azzal kapcsolatban, hogy Nicolas Sarkozy volt francia államfő szerint a korábban tervezett európai alkotmányt erőteljesebben kellett volna a  keresztény értékekre építeni, Jean-Claude Juncker azt mondta, hogy ugyan kereszténydemokrata, de nem szívesen hivatkozik a vallásra. 
    
"Vonakodom attól, hogy azt gondoljam, hogy az alapvető értékeket tekintve másmilyen az iszlám világ, mint a mi zsidó-keresztény ihletésű világunk" - emelte ki az EB elnöke. Hozzátette, hogy sok muzulmán, ateista és keresztény barátja van, és amikor az élet igazán fontos dolgairól van szó, nem tapasztal eltérést megközelítéseik között.
    
Hangsúlyozta: "veszélyes leegyszerűsítés" azt állítani, hogy "nem ragaszkodunk eléggé keresztény értékeinkhez, mert ez kiprovokálja a többség kritikus viszonyulását azokkal szemben, akik másmilyenek, mint mi vagyunk".
    
"Sokkal szívesebben vagyok naiv, mint ellenséges másokkal szemben" - mondta arra a felvetésre, hogy sokan naivnak tartják az ilyen vélekedést. Hozzátette: úgy véli, Európa joggal ragaszkodik értékeihez, de nem hajlandó úgy felfogni a világot, mintha csak "erkölcsös keresztényekből" és "pogányokból" állna.
    
Az interjú a vezető európai napilapok szövetsége (Lena) nevű együttműködés keretében készült a belga Le Soir, a francia Le Figaro, a német Die Welt, az olasz La Repubblica, a spanyol El País, valamint a La Tribune de Geneve és a Der Tagesanzeiger című svájci lap részvételével.