Juncker a Lisszaboni Szerződésről

A reformszerződés a 2010-es év elején - esetleg éppen január elsején - léphet életbe - vélte a tekintélyes Európa-politikus. Ahhoz, hogy a 2009 júniusi választásokra már hatályban legyen a szerződés, az összes tagországnak legkésőbb februárban ratifikálnia kellene - jegyezte meg.
Írország polgárai idén júniusban népszavazáson vetették el a reformszerződést. Az EU októberi csúcstalálkozóján az íreknek be kell számolniuk arról, miben látják a kudarc okait, és milyen lehetséges megoldást tartanak elképzelhetőnek.
Uniós források szerint Brüsszel nagyon nem hajlik arra, hogy az írek kedvéért újratárgyalják és egyes pontokon módosítsák a szerződést. Ha azonban azt sem akarják, hogy Írország kimaradjon az integráció további elmélyítéséből, akkor előbb-utóbb újra népszavazásra kellene bocsátani a kérdést Írországban - úgy, hogy az unió előzőleg valamilyen módon, a szerződésszöveg hivatalos módosítása nélkül, "megnyugtatná" az íreket, igyekezne eloszlatni a szerződéssel szembeni aggályaikat. Ennek megtörténte után jövő őszre esetleg ki lehetne írni az újabb ír referendumot - vélekednek uniós berkekben.
Addig is - hírlik Brüsszelben - az "egy ország, egy biztos" elvének fenntartásával is megpróbálhatnak "kedveskedni" Dublinnak. Ezt az elvet, amelynek értelmében minden tagállamnak van egy biztosi posztja az EU "kormányában", az Európai Bizottságban, a jelenleg hatályban levő nizzai szerződés 2009 novembertől elvben "halálra ítéli", a lisszaboni szerződés azonban 2014-ig fenntartaná. Paradox helyzet, hogy az írek, amikor elutasították a lisszaboni szerződést, egyben az általuk felettébb kedvelt elv átmeneti megőrzésére is nemet mondtak.(MTI)