Josep Borrell: Európának meg kell szervezni védelmét, ki kell építenie saját stratégiai kapacitásait

Hangsúlyozta: az uniós tagországok feladata egyebek között a lőszergyártás, a NATO-é pedig Európa védelmének megszervezése. de Európának az atlanti szövetségen belül ki kell építenie egy európai pillért. 

Emlékeztetett arra, hogy az EU példátlan mértékű támogatást nyújt Ukrajnának, növelve védelmi kapacitásait az Európai Békekereten és a tagállamokon keresztül. Az európai katonai kiadások 30 százalékkal magasabbak, mint a háború kezdete előtt, és tavaly 326 milliárd euróra nőttek. Ez folyamatosan emelkedik, mivel az ukránok támogatása elengedhetetlen – emelte ki. Hozzátette, hogy az EU elindította minden idők legambiciózusabb kiképzési misszióját, amelynek keretében több mint 65 ezer ukrán katonát képeztek ki, akik azonnal életveszélybe kerültek volna a csataterén, ha nem sajátítják el a modern hadviselést. A főképviselő szerint ugyancsak nagy lépés volt az úgynevezett stratégiai iránytű jóváhagyása, amely az európai védelem irányvonalát és a katonai kapacitások növelését célozza. Itt azon van a hangsúly, hogy a védelem nem csupán a lőszer előállításáról szól, hanem ipari kapacitások kiépítéséről is – jegyezte meg. 

Mint mondta, pontosan 1000 napja kezdődött az Ukrajna elleni orosz háború, annak ellenére, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök eredetileg kéthetesre tervezte a hadműveletet. Az ukránok továbbra is sikerrel ellenállnak az Európai Unió nagymértékű támogatásával – húzta alá. 

Ami az uniós tagállamok védelmi befektetéseit illeti, Borrell szerint a legutóbbi felmérés azt mutatja, hogy együttesen majdnem eléri a kétszázalékos szintet, de az egyes országok között nagy különbségek vannak. 

„Néhány tagállam 4 százalék felett van, mások még mindig 1,5 százalék alatt. Ezeket az erőfeszítéseket össze kell hangolni. Az EU nemcsak gazdasági, hanem politikai közösség is, és a NATO részeként a védelem területén politikai felelősséggel bír, de saját kapacitások kellenek, mert enélkül nem leszünk képesek szembenézni a világ kihívásaival” – hívta fel a figyelmet. 

Üdvözölte az amerikai kormány döntését, amely lehetővé teszi a nagy hatótávolságú fegyverek használatát 300 kilométeres távolságig orosz területen belül. Rámutatott, hogy az engedélyezés Európában nemzeti hatáskör, és bár egyes tagállamok már jóváhagyták, mások még nem reagáltak, de várható, hogy követni fogják az Egyesült Államok példáját. 

Véleménye szerint „az európaiak nem lehetnek reaktív üzemmódban, nem várhatják meg, hogy mit fognak tenni az amerikaiak, mit dönt majd az új amerikai elnök, Donald Trump, mert Ukrajnának nyújtott támogatásunknak folytatódnia kell”. 

Boris Pistorius német védelmi miniszter a tanácskozásra érkezve úgy nyilatkozott: Ukrajna továbbra is számíthat az Európai Unió és az európai NATO-partnerek támogatására. 

Rámutatott, hogy Ukrajna immáron majdnem annyi tüzérségi lőszerrel rendelkezik, mint Oroszország, és a lőszerek beszerzési költségeinek több mint egyharmadát Németország fedezte. 

Hangsúlyozta, hogy az európai védelmi helyzetet az Oroszország által jelentett fenyegetettséghez kell igazítani, amely nem csak katonai, hanem hibrid fenyegetettség is, és ez megköveteli a védelem teljes egészének fejlesztését, nemcsak katonai oldalról. 

Kitért Pistorius arra is, hogy hétfőn meghibásodás lépett fel a Finnországot Németországgal összekötő, a tengerfenéken futó Cinia C-Lion1 vezetéken, ami miatt az optikai szálas kábelen keresztül lebonyolított távközlési kapcsolatok megszakadtak. Az üzemeltető vállalat szerint a kábel külső behatásra, például egy tengerfenéken végigszántó horgony vagy halászháló miatt szakadt meg. A német védelmi miniszter szerint azonban ez az incidens „világosan jelzi, hogy valami történik”. „Senki sem hiszi, hogy ezeket a kábeleket véletlenül vágták el. Tehát anélkül, hogy pontosan tudnánk, ki tette, arra kell következtetnünk, hogy szabotázsakció történt” – jelentette ki.