Jeruzsálem/Kairó. Izrael szeptember közepére teszi teljessé a Gázai övezetből való kivonulást. Rögtön a 21 gázai és a 4 ciszjordániai telep kiürítése után, még kedd este megkezdődött az épületek teljes lerombolásához, vagyis már nemcsak erőgépeket alkalmaznak, hanem robbanóanyagot is.
Izrael újabb palesztin területet sajátított ki
Saul Mofaz védelmi miniszter azzal indokolta a szeptember közepi időpontot, hogy a házak lerombolása mellett el kell végezni a törmelékek eltakarítását, a katonai létesítmények felszámolását és végül a katonai egységek kivonását.
Érdekes hír: izraeli környezetvédők tegnap megkezdték a kiürült telepek fáinak kiásását azzal a céllal, hogy átadják eredeti tulajdonosaiknak, akik új lakóhelyükön ismét elültethetik őket .
Mofaz azt is megerősítette, Izrael és Egyiptom megállapodott arról, hogy egy 750 fős egyiptomi katonai egység átveszi az izraeli erőktől a határőri feladatokat Egyiptom és a Gázai övezet határvonalán, az úgynevezett Philadelphi úton. A megállapodást Izrael azért szorgalmazta, mert attól tart, az izraeli csapatok távozása után megélénkülne a Gázai övezetbe irányuló fegyver- és robbanóanyag-csempészet. Az egyezmény előirányozza azt is, a gázai övezeti parti vizeken egyiptomi hajók járőröznek majd. Mofaz az interjúban felvetette, szünetet kellene tartani, mielőtt hozzálátnak további, illegális ciszjordániai települések felszámolásához, amire Izrael több ízben kötelezettséget vállalt az USA nyomására. Emlékeztetett arra, hogy amikor a kormány előterjesztette a kiürítés tervét, leszögezték: ezt a műveletet nem szabad összekötni az illegális kolóniák ügyével. Az izraeli kabinet március elején döntött úgy, hogy felszámol 24 olyan, illegális ciszjordániai zsidó telepet, amelyeket Ariel Saron 2001. márciusi beiktatása óta hoztak létre. A korábban kialakított 81 engedély nélküli település sorsáról később döntenek. A ciszjordániai kiürítések folytatása azonban erősen függ az izraeli belpolitikai helyzet alakulásától.
Ezt támasztja alá az a tegnapi bejelentés, miszerint az izraeli kormány újabb palesztin terület kisajátítását rendelte el a ciszjordániai biztonsági kerítés új szakaszának építéséhez. Ez a szakasz venné körül a legnagyobb ciszjordániai zsidó települést, Maale Adumimot. Az izraeli igazságügy-minisztérium a bejelentésen túl részleteket nem közölt a tervről, de a Háárec úgy tudja, hogy a sok vitát kiváltott kerítés 14 kilométerre hatol be Ciszjordániába, és összesen 162 hektárnyi területet vesz el a palesztinoktól. A tárca nem kommentálta a lapértesülést. A mintegy 30 ezer lakosú Maale Adumím körüli kerítés része annak az összesen 680 kilométeresre tervezett, betonfalból, árkokból, szögesdrótokból és elektromos kerítésekből álló védelmi vonalnak, amellyel Izrael távol akarja tartani területétől a palesztin öngyilkos merénylőket. A palesztinok viszont úgy vélekednek, hogy a kerítés építésének valódi célja izraeli ellenőrzés alá vonni a ciszjordániai vitatott területeket.
Mahmúd Abbász palesztin elnök tegnap Kairóban tárgyalt Hoszni Mubarak egyiptomi államfővel. Röviddel egyiptomi útja előtt Abbász jelképes gesztust tett elsősorban saját tekintélyének erősítése érdekében, s meghívta az arab országok vezetőit, hogy következő csúcsértekezletüket Gázában tartsák. A tárgyalásokon a Palesztin Hatóságnak nyújtandó segítség volt a fő téma. (MTI, SITA, TASR)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.