Ismét fontos színhely a Capitolium

Az Európai Unió most aláírandó alkotmányos szerződésének legnagyobb érdeme, hogy az uniós alapszerződéseket összefoglalta, nagymértékben továbbfejlesztette, és az uniós együttműködést több vonatkozásban magasabb szintre emelte – jelentette ki Balázs Péter, aki az alkotmányt kidolgozó konventben a magyar kormány küldötte volt.

A mai körülmények között közel jár az EU az integráció maximális szintjéhez - vélte Balázs Péter. Az unió már az egységes pénz megteremtésével teljesítményének csúcsa közelébe került, miközben bizonyos kérdésekben, például a közös kül- és biztonságpolitikában még nem érett meg az idő a teljes egységre.

Az alkotmány legfontosabb erényei közé tartozik az eddigi szerződéseknek, illetve az unió működésének a jelentős leegyszerűsítése, az EU markánsabb nemzetközi fellépését lehetővé tévő közös külpolitika és egy erőteljesebb védelmi politika feltételeinek a megteremtése, a bel- és igazságügyi együttműködés magasabb szintre emelése, valamint a döntéshozatal demokratikus jellegének erősítése. Balázs Péter úgy ítélte meg, az elfogadott szerződés szükséges, de nem elégséges lépés azon az úton, amelyen haladva az uniót tovább kell fejleszteni. A végleges változat szerinte a föderalista és a kormányközi áramlatok felezőpontja körül helyezkedik el.

A szerződés jóváhagyásának esélyeivel kapcsolatban Balázs Péter úgy vélte, egy ennyire bonyolult szerződésnél, mint az alkotmány, eleve kockázatos a népszavazás, amelyet inkább olyan kérdésekben írnak ki, amelyekre egyetlen nem vagy igen lehet a válasz. „A 350 oldalas alkotmány szinte minden bekezdésére külön népszavazást lehetne kiírni”, és az sem csoda, hogy a sok lehetőség között megoszlanak a vélemények – fejtette ki.

Az alkotmányt elvben mind a huszonöt EU-tagállamnak ratifikálnia kell. Az alkotmány szövegéhez csatolt egyik nyilatkozat eleve úgy rendelkezik, hogy ha az aláírástól számított két év elteltével a tagállamok négyötöde megerősítette a szerződést, egy vagy több tagállam azonban „a megerősítési folyamat során nehézségekkel küzd”, az ügyet az Európai Tanács (EU-csúcs) elé kell utalni.

A magyar és uniós szakértő azt is elmondta: az alkotmány elfogadásától függetlenül valószínűnek látszik, hogy a tagországok bizonyos területeken kisebb csoportokban szorosabb együtt-működést valósítanak majd meg. Emlékeztetett arra, hogy a szorosabb együtt haladásra volt már példa eddig is, a példák közül a határok szabad átjárhatóságát biztosító schengeni egyezményt és az euroövezet működtetését emelte ki.

Az alkotmányos szerződés Európa jelenlegi hatalmi realitásait tükrözi, három dimenzióban is: a hatásköröknek a tagállamok és az unió közötti megosztásában, az egyes uniós intézmények közötti hatalommegosztásban, valamint tagállami szinten, főleg a kisebb és a nagyobb tagállamok közötti erőviszonyokban. Az alkotmányról létrejött megállapodásban ezeket kellett kiegyensúlyozni és egymáshoz igazítani – állapította meg Balázs Péter.

Az EU mindazonáltal már ma is „példa nélküli, kiváló szerveződés, amely megalakulása után 50 évvel is képes önálló tartalommal működni és folyamatosan megújulni. Az unió az államok közötti érdekharmonizálás mindeddig egyedülálló példája is” – hangoztatta.

Kifejtette: az unió három alapértékből épül fel, ezek a jog, az intézmények és a nemzetek. Megjeleníti ugyanis az európai nemzeteket, terjedelmes jogszabályrendszert dolgozott ki, és egymást jól kiegészítő intézményekre épül. Helyenként hatékonyabb rendszerről van szó, mint az Egyesült Államoké, ahol például a jogrendszer kevésbé szerteágazó – emelt ki. Vigyázni kellene mindazonáltal, hogy a három közül egyik építőelem szerepét se túlozzák el – jelenleg Balázs szerint már mutatkoznak a túlhangsúlyozás jelei: esetenként túl sok a jogszabály, soknak tűnik az intézmények száma, és túlzott az uniós érdekek hangsúlyozása.

Balázs Péter külön méltatta az alkotmány és az azt előkészítő konvent szerepét az új EU-tagállamok integrációjában. Rámutatott arra a kettősségre, hogy a konvetről némileg elvonta a figyelmet, hogy munkája egy időben zajlott a bővítéssel. „Az új tagállamok számára ugyanakkor ez roppant jelentős fórum volt, mert ez volt az első, amelyen teljes joggal vehettek részt a korábbi tagállamok mellett” – hangoztatta az ép leköszönő magyar EU-biztos.

Huszonkilenc ország vezetői Rómában

Pénteken Rómában a szerződést és a záródokumentumot az Európai Unió 25 tagállama írja alá. A három tagjelölt ország – Törökország, Bulgária és Románia – képviselői a záródokumentumot látják el kézjegyükkel, míg Horvátország egyelőre csak meghívott vendégként jelenik meg az eseményen. Az alkotmányos szerződés aláírását követően megkezdődik a két évig tartó ratifikálási folyamat, amelyben az Európai Parlament az első kíván lenni, a tervek szerint még az idén megerősítve a szerződést.