Iraki gyorsnaszád kuvaiti hajókat lőtt

A KUNA hírügynökség szerint az iraki gyorsnaszád lövései a Kuvaithoz tartozó Varba sziget közelében érték a két hajót. Ez a sziget Kuvait északkeleti partja előtt fekszik, közel iraki területhez. Kuvait mint az USA egyik legfontosabb közel-keleti szövetségese hetek óta riadókészültségben él. Vezetői feszülten várják az Irak elleni esetleges amerikai katonai támadást. Kuvait és Irak között az 1991-es Öböl-háború óta nincsenek diplomáciai kapcsolatok, a közös határ 11 éve zárva van, s azt ENSZ-katonák ellenőrzik. Irak 1990 augusztusában lerohanta kicsiny szomszédját, arra hivatkozva, hogy annak területét Irakéból szakították ki a korábbi gyarmatosítók. Az invázió után pár héttel Irak saját 19. tartományának nyilvánította Kuvaitot, ahonnan csak az USA vezette nyugati és arab koalíció 1991 februárjában indított átfogó támadása szorította ki.

Irak december 7-én átadja tiltott fegyverkezési programjairól szóló jelentését az ENSZ fegyverzetellenőreinek, ez azonban nem fog szükségszerűen olyan beismerést tartalmazni, hogy az országnak tömegpusztító eszközei is lennének – közölte tegnap az ENSZ-szakértők és az iraki vezetés közötti összeköttetést biztosító iraki csoport vezetője, Hoszam Amin tábornok.

Előzőleg George Bush amerikai elnök azt mondta, jelentős fordulópontnak tekinti december 8-át, amikor Iraknak teljes feltáró nyilatkozatot kell tennie tömegpusztító fegyvereiről. Bush kétségének adott hangot, hogy Szaddám Huszein teljesíteni fogja az BT határozatát. Az elnök szerint az USA azt fogja megítélni, hogy Szaddám Huszein megváltoztatta-e az utóbbi 11 évben tanúsított magatartását, hajlandó-e együttműködni és maradéktalanul teljesíteni vállalt kötelezettségeit. „A jelek nem túl bíztatóak” – tette hozzá, mielőtt aláírta a jövő évi 355,5 milliárd dolláros védelmi költségvetésről szóló törvényt, amely 20 év óta a katonai kiadások legnagyobb mértékű növelését irányozza elő. Bush megismételte: az iraki egyedülállóan veszélyes rezsim, mivel tömegpusztító fegyverekkel rendelkezik, már használta e fegyvereket és terrorhálózatoknak adhat belőlük, hiszen régóta kapcsolatokat ápol terroristákkal.

Amerikai és brit gépek 240 ezer arab nyelvű röplapot szórtak le Dél-Irakban, arra szólítva fel a lakosságot, ne állítsa helyre a brit–amerikai bombázásoktól tönkretett iraki légtérvédelmi hírközlő hálózatot. A röplapokat hétfőn azokban a térségekben dobták le, ahol vasárnap bombázásokat hajtottak végre – tudatta az amerikai hadsereg tampai (floridai) parancsnokságának közleménye. Bagdadi állítás szerint ezek a támadások polgári célpontokban is kárt tettek, négy ember meghalt, 27 pedig megsérült.

Amerika azt kéri Törökországtól, hogy egy Irak elleni katonai csapás esetén működjön közre a csapatok ellátásában, és nyissa meg repülőtereit, valamint kikötőit az amerikai hadsereg előtt. Török lapjelentések szerint e kéréseket nemrég ismertették Törökország washingtoni nagykövetével. A hétoldalas dokumentumban az amerikai kormány egyebek között azt kérte, hogy Ankara engedélyezze egy százezer fős katonai kontingens állomásoztatását közvetlenül az iraki–török határ mentén. Washington azt is felvetette, hogy Törökország 35 000 ezer fővel járuljon hozzá a százezer fős egység feltöltéséhez.

John Howard vihart kavart

Canberra. John Howard ausztrál miniszterelnök tegnap megerősítette: a megelőző csapást a nemzetközi terrorizmus elleni fellépés törvényes eszközének tekinti. Howard vasárnapi szavai, miszerint az államok vezetőinek joguk van megelőző akciókra a terrorizmus fenyegetésével szembeni hatékony fellépés érdekében, igen éles tiltakozásokat váltottak ki több ázsiai ország, köztük Malajzia, a Fülöp-szigetek, Indonézia és Thaiföld kormánya részéről. A Fülöp-szigetek kormánya bizarrnak és arrogánsnak minősítette Howard kijelentését, Mahathir Mohamad malajziai miniszterelnök pedig közölte, hogy egy ilyen csapást háborús cselekménynek tekintene. Az USA-ban az ausztrál kormányfő nyilatkozata helyeslésre talált. Howard nézetei, a várakozásokkal ellentétben, nem váltottak ki komolyabb belpolitikai vihart a kontinensnyi országban. Az egyik tekintélyes helyi lap megfogalmazása szerint a „miniszterelnöknek nagy vonalakban igaza van abban, hogy bizonyos helyzetekben szükség van a megelőző akciókra, a jelenlegi kényes biztonsági helyzetben azonban nem volt bölcs dolog erről nyíltan beszélni.“ (MTI)