Horvát elnökválasztás – Zoran Milanović győzött

A horvát választási bizottság majdnem végleges adatai alapján Milanović a szavazatok 52,7 százalékát, Kolinda Grabar-Kitarović leköszönő államfő, a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) jelöltje pedig 47,30 százalékát szerezte meg.

Két héttel ezelőtt, az elnökválasztás első fordulójában is Milanović győzött: akkor a voksok 29,55 százalékát gyűjtötte be, míg Grabar-Kitarović 26,65 százalékkal került a második helyre.

A második fordulóban a szavazásra jogosultak 54,97 százaléka, mintegy 2 millió 29 ezer ember járult az urnák elé, a részvétel így több mint 3 százalékkal magasabb volt, mint az első fordulóban (51,6 százalék).

Győzelmi beszédében Zoran Milanović megköszönte a választópolgároknak, hogy elmentek szavazni. Azoknak is, akit ők támogatták, és azoknak is, akik nem.

„A kampány nehéz volt és hosszú, nem mindig korrekt, de ez így van, a politika szenvedélyes munka, sok szeretetet van benne, néha ellenségeskedés és türelmetlenség, én teljesen magamat adtam”

– hangsúlyozta.

Mint mondta, tőle nem hallanak majd megható történeteket az összetartozásról, mert az emberek különbözőek. Ugyanakkor hozzátette: törekedni fog arra, hogy államfőként a füle és feje lehessen mindenkinek, kevésbé egy váll, amelyen sírhatnak.

„Tudatos párbeszédet kell folytatni arról, hogy eltérőek vagyunk, más világnézettel és előítéletekkel rendelkezünk, amelyekre én sem vagyok immunis, mert hétköznapi ember vagyok”

– mondta.

Grabar-Kitarović távozó államfő elismerte a vereségét, és gratulált ellenfelének.

Úgy vélte, ennek a választásnak az volt az üzenete, hogy többet kell az emberek között lenni, és jobban meghallani a mondanivalójukat.

„Megértettük, Horvátország döntött, Zoran Milanović lesz Horvátország elnöke öt évig, én pedig minden jót kívánok neki tisztsége betöltésében”

– mondta Grabar-Kitarović.

Az 54 éves, jogi végzettségű Zoran Milanović a belgiumi Flamand egyetemen tudományos fokozatot szerzett, Brüsszelben pedig posztgraduális diplomát európai és összehasonlító jogból. A kilencvenes évek elején a zágrábi kereskedelmi bíróságon, majd később a horvát külügyminisztériumban dolgozott. 1996-tól az ország NATO-missziójának tanácsadója volt Brüsszelben. 1999-ben tagja lett a Szociáldemokrata Pártnak (SDP), 2007-től pedig megválasztották a párt elnökének. Pártjával az első parlamenti választásokat elveszítette, de megőrizte pozícióját. 2011-ben ugyanakkor a Kukurikú-koalíciónak nevezett balközép-liberális koalícióval megnyerte a választásokat, 2016-ig Horvátország miniszterelnöke volt.

Kormányfői karrierjét összetűzések jellemezték egyebek közt a katolikus egyházzal, a migrációs válság alatt pedig összeveszett az összes szomszédos országgal. Összetűzésbe került az Európai Bizottsággal is, miután megpróbálta megakadályozni Josip Perković volt jugoszláv, majd horvát titkosszolgálati vezető németországi kiadatását. 2014-ben az SDP elveszítette az európai parlamenti választásokat, 2016-ban pedig a horvát parlamenti választásokat is. Ezt követően lemondott a pártelnöki tisztségéről, és tanácsadói vállalkozást indított: konzulensi szolgáltatásokat nyújtott nyugat-balkáni országoknak. 2019-ben jelent meg újra a horvát közéletben, miután bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson.