Hillary Clinton elviszi a balhét, hogy segítsen Obamának

ÖSSZEFOGLALÓ

Washington/Lima. Egy nappal az amerikai elnökjelöltek tegnap esti – közép-eruópai idő szerint ma hajnali – második vitája előtt Hillary Clinton külügyminiszter kijelentette, ő a felelős a kelet-líbiai Bengáziban működő amerikai konzulátus biztonsági helyzetéért. A konzulátust a múlt hónapban radikális iszlamisták megtámadták, az amerikai nagykövet és három másik amerikai meghalt.

Clinton ezt helyi idő szerint hétfőn mondta Peruban, visszautasítva a republikánusok bírálatát, miszerint Barack Obama elnök hibázott, a kormány nem tett meg mindent azért, hogy megvédje a konzulátust. „Én vagyok a felelős a külügyi állomány biztonságáért – több mint 60 ezer emberért szerte a világon –, nem a Fehér Ház” – szögezte le.

A távolléti szavazás lehetőségével élve Michelle Obama már le is adta voksát az USA következő elnökére, a jövő héten maga Obama is szavaz. Bár a választás napja csak november 6-a, az elnöki pár arra biztatta a szavazókat, hogy kövessék példájukat. A first lady a Twitteren tett közzé egy képet, amelyen távolléti szavazólapját tartja a kezében.

Maga Obama az első tévévitában tanúsítottnál agresszívabb, energikusabb fellépést ígért a második összecsapásra, hiszen az október 3-i első szópárbajban republikánus kihívója, Mitt Romney fölényesen legyőzte őt. A New York állambeli Hempsteadben, a Hofstra Egyetemen megrendezendő vita menete eltér az előzőtől: a Fehér Házért vetélkedő két politikus a közönség kérdéseire fog válaszolni, amelyeket a moderátor, a Cindy Crawley, a CNN vezető politikai tudósítója is kiegészít. A hírek szerint az elnök a korábbinál komolyabban vette a felkészülést és a tanácsadóival egy háromnapos, hosszú hétvégére a virginiai Williamsburgbe vonult vissza. Itt a gyakorlástól a The New York Times szerint nem csábította el sem a gyarmati múltat felidéző történelmi skanzen, sem a három golfpálya, sem pedig a városban megrendezett Ferrari-találkozó.

Pár hete alig akadt olyan billegő vagy csatatérállam, amelyben ne Obama vezetett volna a közvélemény-kutatások szerint. Mára viszont, három héttel az elnökválasztás előtt, Romney kiélezte a versenyt, sőt, több államban meg is előzte riválisát. A pártok kampánystratégái a következetesen a demokratákra vagy a republikánusokra szavazó államokat bevehetetlen erődnek tekintik, ezért a választások sorsát inkább az egy vagy másik irányba kibillenthető csatatérállamokban próbálják meg eldönteni. A kétlépcsős amerikai választási rendszerben ugyanis nem az a jelölt nyer, aki országos szinten a legtöbb szavazatot kapja, hanem az, amelyik a választások eredménye alapján több hívét tudja bejuttatni az elektori testületbe.

A USA Today a csatatérállamok számát 12-ben határozta meg, és azt állítja, hogy ezekben Romney 4 százalékpontos előnyre tett szert. A The Wall Street Journal szerint viszont továbbra is Obama vezet a legtöbb elhódítható területen, de előnye minimálisra csökkent, mi több, a két legfontosabb vitatott államban, Floridában és Ohióban kiéleződött a küzdelem. Ez aligha megnyugtató a hivatalban lévő elnök számára.

Elemzők szerint a végeredményre az gyakorolja majd a legnagyobb hatást, hogy milyen irányban dől el a harc Floridában (29 elektor), Ohióban (18) és Virginiában (13). Noha a két elnökjelölt a Politico szerint háromszor annyi kampányidőt töltött itt, mint az összes többi csatatérállamban, választási gépezetük pedig negyedmilliárd dollárt költött az itteni televíziós reklámkampányokra, sem Obama, sem Romney nem állíthatja, hogy szilárdan a markában tartja a 60 elektort jelentő nagy hármas bármelyikét. (MTI, TASR, ú)