Hiába várták az új görög javaslatot

A tegnap délutáni megbeszélések előtt a pénzügyminiszterek nem tudták, hogy a görögöknek nincsenek új elképzeléseik. Az euróövezeti országok pénzügyminiszteri testületének ülése előtt annak vezetője, Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy a hitelezők és Athén eddig eredménytelen egyeztetésének ügyében a görög kormányra nehezedik a nagyobb nyomás, hiszen az országban súlyos a helyzet, a bankok zárva tartanak. „Úgy sejtem, a görög kormány érdekelt abban, hogy rövid időn belül komoly és hiteles megoldással álljon elő” – reménykedett a találkozó előtt Dijsselbloem.

A holland pénzügyi tárca irányítója úgy vélekedett: az elmúlt hónapokban megmutatkozott, hogy az általa vezetett testület egységes hozzáállást tanúsított a görög adósságprobléma ügyében, és minden tőle telhetőt megtett az eurózóna erősítése, de legalább egybentartása érdekében. Hangsúlyozta ugyanakkor: az euróövezet egységének megőrzése mellett az is fontos, hogy elkerüljék az olyan végkifejletet, amely ront az eurózóna szavahihetőségén.

Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság euróért felelős alelnöke szerint olyan megállapodást kell elérni, amelynek révén elkerülhető a grexit, Görögország távozása az euróövezetből. Ha azonban a bizalmat nem sikerül helyreállítani, és nem állítanak össze hiteles görög reformcsomagot, akkor a grexit sem zárható ki.

Juncker harcol Athénért

El kell kerülni, hogy Görögország távozzon az euróövezetből – ezt mondta tegnap Strasbourgban az Európai Parlament plenáris ülésén Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Hangsúlyozta, hogy most „a görög kormány térfelén pattog a labda”, Athénnak kell előállnia új javaslatokkal az adósságválság megoldása érdekében. Juncker szembeszállt azokkal a vélekedésekkel – amelyek meglehetősen elterjedtek a jómódúbb eurózónabeli országokban –, miszerint az lenne a legjobb, ha a hatalmas adósságteherrel sújtott, ugyanakkor viszont a kemény megszorító intézkedéseket vállalni nem akaró görögök kikerülnének a közös pénzt, az eurót használó, jelenleg 19 országot átfogó övezetből. Az unió javaslattevő-végrehajtó intézményének az elnöke – aki korábban másfél évtizednél hosszabb ideig állt a luxemburgi kormány élén, valamint hosszú éveken át vezette az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek a testületét, az Eurócsoportot is – arról beszélt, hogy élettapasztalata azt súgja neki, a leegyszerűsített válaszok tévútra visznek.

Engedékeny Európa

A görög adósság egy részének elengedésében kompromisszumra késznek mutatkoztak egyes euróövezeti politikusok. „Luxemburg számára nem tabu az adósságelengedés kérdése, mindenről készek vagyunk tárgyalni” – fogalmazott a pénzügyminiszter. „Egy megállapodás a görög adósság rendezéséről éppen úgy létfontosságú Görögország számára, mint az euróövezeti koherencia megőrzése szempontjából” – fejtette ki Manuel Valls francia kormányfő. „Fontos megérteni, hogy döntő pillanathoz érkeztünk az Európai Unió történetében” – hangsúlyozta. Paolo Gentiloni olasz külügyminiszter is annak a véleményének adott hangot, hogy egy fenntartható reformprogram életbe léptetésével és az adósság részleges elengedésével lehet elkerülni Görögország euróövezeti kilépését.

Az igazság pillanata

Görögország számára most – amennyiben a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank továbbra is fenntartja a görög bankok minimálisan szükséges készpénzellátását – a július 20-i dátum tekinthető „az igazság pillanatának”, mert akkor jelentős összegű törlesztési kötelezettsége válik esedékessé, ezúttal már nem az amerikai dominanciájú, egyelőre türelmet tanúsító Nemzetközi Valutaalappal (az IMF-fel), hanem immár a „lélegeztető készüléket” biztosító Európai Központi Bankkal szemben.

Castro gratulált

Fidel Castro szerint a görög kormányfő briliáns győzelmet aratott a népszavazáson. Castro azt állítja, tévén nézte a görög népszavazást, és levélben gratulált a nemek győzelméhez a görög miniszterelnöknek. A Cubadebate című kormányzati portálon közzétett levelében Fidel Castro azt írta, a latin-amerikai és a karibi lakosság csodálattal nézte, ahogy Görögország „identitását és kultúráját” megvédte a külső fenyegetésektől.