Három ellenfél, egy platform

Brüsszel. Az iraki konfliktus rettenetes fordulóponthoz érkezett. Amerika immár nem polgárháborúval, hanem vallásháborúval néz szembe – írta tegnap a The Wall Street Journal amerikai napilap európai kiadása (WSJE).

Az USA immár három különböző ellenféllel áll szemben, s ezek mindegyike vallási nézetei alapján azonosítja magát. Irak középső részén ott vannak a szunniták, délen a síiták, s végül, az árnyékban meghúzódva azok a külföldről érkezett iszlám fundamentalisták, akik szent háborút hirdettek az amerikaiak ellen. Az Irakot megosztó ellentétek miatt ezek a frakciók akár egymás ellen is harcolhatnának, de most mégis az amerikaiak váltak a közös célponttá, s ennek hátterét a vallás adja. A lap szerint ez a fordulat, a vallási feszültségek éleződése Irakban beleilleszkedik abba a folyamatba, amelynek során a vallás általában is egyre nagyobb szerepet játszik a világban. Ez egyben szakadékot okoz Amerika, az iszlám világ és Európa között. Az USA-ban a vallás egyre fontosabb – vagy legalábbis egyre láthatóbb – részévé válik a politikai életnek. Bush elnök újjászületett keresztényként írja le magát, s a vallásról immár nyíltan beszélnek a politikai kampányokban is. Márpedig mindez csak még inkább elmélyíti azt a közel-keleti paranoiát, hogy Amerika keresztes háborút vív Irakban. Az iszlám világban még jobban tetten érhető, hogy a vallás miként válik egyre fokozódó politikai erővé. Immár azokat a kormányokat is iszlám felhangok jellemzik, amelyek egykoron saját világi jellegükkel büszkélkedtek. Eközben Európa egy másik irányba halad: távolodik a vallástól és a szekularizmus felé tart. A lap végül megállapítja: a politikai konfliktusok sokkal bonyolultabbá válnak, ha vallási jelleget öltenek.