Haiderék a dekrétumok ellen

Prága/Bécs. Miloš Zeman cseh kormányfő megismételte azt az állítását, hogy a szudétanémetek a II. világháború idején elárulták Csehszlovákiát és Hitler ötödik hadoszlopa voltak. Ugyanakkor leszögezte, hogy kijelentéseivel nem kívánta kollektív módon elítélni a szudétanémeteket. Zeman – akinek a szudétanémetekről elhangzott korábbi megnyilatkozásai megzavarták Prága és Berlin viszonyát – állításai alátámasztására elmondta: 1938-ban a szudétanémetek 90 százaléka voksolt Konrad Heinlein Szudétanémet Pártjára. Második érvként pedig arra emlékeztetett, hogy 1942-ben Heinlein Bécsben nyilvánosan kijelentette: a szudétanémetek Berlinnel egyetértésben minden tőlük telhetőt megtettek Csehszlovákia szétveréséért, s a nemzeti szocialista eszme győzelméért. Zeman szerint azonban még ez sem jelenti azt, hogy a szudétanémetek kollektív módon vétkeztek volna. „Az említett 90 százalék is jelzi, hogy a szudétanémetek legalább 10 százaléka náciellenes volt. Egyébként én mindig is elutasítottan a kollektív bűn elvét” – jelentette ki.

Susanne Riess-Passer alkancellár, a koalíciós jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke Csehország EU-csatlakozásáról kijelentette: a „Beneš-dekrétumoknak már nem szabad létezniük, amikor Prága az Unió tagja akar lenni“. Karl Schweitzer, az FPÖ főtitkára a dekrétumokról elmondta, ezek összeurópai problémát jelentenek: „Ellentétesek az EU jogrendszerével és az általános emberi jogokkal”.