Hága: az évszázad pere

Jogi szakértők egybehangzóan mérföldkőnek tartják a pert, nemcsak a folyamatosan növekvő tekintélyű hágai törvényszék, hanem a nemzetközi humanitárius jog érvényesítésének szempontjából is. A második világháború utáni nürnbergi és tokiói perek óta első ízben fordul elő, hogy egy volt állami csúcsvezető a hivatali ideje alatt elkövetett cselekmények miatt áll nemzetközi bíróság elé. Milosevic ellen három vádiratot nyújtott be a törvényszék ügyészsége, amelyek az 1998-99-es koszovói, az 1991-95-ös horvátországi és az 1992-95-ös bosznia-hercegovinai konfliktussal kapcsolatos felelősségét vetik fel. Del Ponte kezdeményezésére a három ügyet összevonták és egyetlen per keretében tárgyalják. A tavaly június óta hágai őrizetben lévő Milosevics mindeddig következetesen tartotta magát ahhoz az álláspontjához, hogy nem ismeri el a törvényszék illetékességét, ezért semmilyen együttműködésre nem hajlandó vele. Ennek megfelelően nem jelölt ki ügyvédeket, és egyetlen vádponttal kapcsolatban sem válaszolt arra a kérdésre, hogy bűnösnek tartja-e magát.

A törvényszék szabályzata szerint Milosevics először a vád nyilatkozatainak elhangzása után, tehát feltehetően ma kaphat szót. Az eljárás első szakaszában, amely júliusig is eltarthat, a vádiratok benyújtásának sorrendjét követve a koszovói konfliktussal kapcsolatos vádakat tárgyalják. Ezt követően kerül sorra a horvátországi, majd a bosznia-hercegovinai háborúk ügye. Ez utóbbival kapcsolatban Milosevicset népirtással is vádolják, amely a hágai törvényszék által emelhető legsúlyosabb – és egyben a legnehezebben bizonyítható – vádpont. Carla Del Ponte a napokban közölte: csak a koszovói konfliktus ügyében mintegy 300 tanút kíván felvonultatni – köztük az atrocitások áldozatait, de olyan „bennfenteseket” is, akik közvetlen kapcsolatban álltak a szerb hatalom legfelső köreivel. A tanúk kilétét azonban biztonsági okok miatt szigorú titokban tartja a törvényszék. Milosevics – azzal együtt, hogy nem ismeri el a törvényszék illetékességét – belgrádi ügyvédei szerint kezdeményezni kívánja a nemzetközi politika több korábbi és jelenlegi élvonalbeli személyiségének a meghallgatását. Eddig Bill Clinton volt amerikai elnök, Madeleine Albright volt amerikai külügyminiszter, Tony Blair brit kormányfő és a boszniai háborút lezáró daytoni megállapodások kulcsszereplőjeként számon tartott Richard Holbrooke nagykövet neve került szóba a leggyakrabban.

Goran Szvilanovics jugoszláv külügyminiszter szerint Belgrád azt várja a Milosevics-pertől, hogy jobban megismerjék, mi történt pontosan a háború alatt. „Nagyon fontos számunkra, mekkora része volt Milosevicsnek az országunkban elkövetett bűncselekményekben. Ugyanakkora figyelemmel kísérjük a pert, mint amekkorával más országok más állampolgárainak pereit is követtük” – nyilatkozta.