Gyorsan kell cselekednie az Orbán-kormánynak

Szimbolikus gesztusokkal kezdheti működését az új Országgyűlés. Ezek közé tartozik a határon túli magyaroknak adandó kettős állampolgárság kérdése és a képviselők számának felezése. Elemzők szerint várhatóan ilyen intézkedésekkel próbálja meg Orbán Viktor és csapata a következő hetekben fenntartani a lelkesedést és a tömeges támogatást. A neheze csak ezután jön.

Elemzők szerint az új többség minél hamarabb elfogadja az Országgyűlésben az alkotmánytörvényi módosításokat is. Ilyen jellegű a kettős állampolgárságon és az önkormányzati reformokon kívül a médiatörvény és a választójogi reform. A kétharmados törvények minél gyorsabb elfogadtatásának van egy nagyon praktikus oka is: a 263 képviselő csak öttel több, mint az alkotmánymódosításokhoz szükséges minimum. Egy-két évvel a választások előtt már nem olyan biztos, hogy a Fidesz minden egyes képviselőjét rá tudná venni az akár őket is negatívan érintő gyökeres változások megszavazására.

Az érdemi gazdasági lépések legkorábban nyár közepén várhatók. Pedig ezekben az ügyekben kell igazán sietnie a kormánynak, amelyre a következő hónapokban kemény tárgyalások várnak a Nemzetközi Valutaalappal. Az alap mentőhitelei nélkül az ország gazdasága már tavaly összeomlott volna. Elemzők szerint a budapesti önkormányzati rend átalakítása lehet az első, a hétköznapokat tényleg megváltoztató törvény. Az eddig kiszivárgott elképzelések szerint a főváros kerületeinek számát csökkentenék és növelnék a főpolgármester és hivatalának erejét.

Sólyom jó volt, de nem kell
Az Országgyűlésnek viszonylag gyorsan – még nyár elejéig – új köztársasági elnököt is kell választania. Sólyom László öt éve a Fidesz támogatásával lett államfő, de nem valószínű, hogy újabb öt évet kap. Sólyom megválasztása annak idején – 2005-ben, még ellenzékben – egy vállalható kompromisszum volt Orbánék részéről. Saját, erősen fideszes párt- vagy pártvezér-kötődésű jelöltet az akkori parlament nem választott volna meg, az akkori ellenzék (a Fidesz és az MDF) a kormányzó szocialisták és liberálisok feszült viszonyát kihasználva nyerte meg az államfőválasztást. A koalíciós pártok ugyanis nem tudtak megegyezni közös jelöltben, az MSZP erősen baloldali elnököt akart, így végül az SZDSZ-es képviselők egy része is az előzetesen teljesen esélytelennek tartott Sólyomot támogatta.

A politikai értelemben véve öntörvényű Sólyom viszont az új felállásban már nem felel meg a Fidesznek. Ezt tegnap a párt egyik prominense, Pokorni Zoltán nyíltan ki is jelentette. „Magyarország sokat köszönhet Sólyom László köztársasági elnöknek és magam is nagyra tartom őt. De ha azt kérdezi, hogy két-három év múlva is ő lesz-e a köztársasági elnök, nemmel kell felelnem” – jelentette ki a Fidesz alelnöke a TV2 Mokka című műsorában. Pokorni szerint jelölt szép számmal akad, de nevek említését még korainak tartotta. Elemzők szerint a Fidesz méltán tarthat attól, hogy Sólyom nem fogja szó nélkül aláírni az új többség által megszavazott törvényeket, ha pedig szükségét érezné, bátran kritizálná Orbánt is. Egy ilyen államfő nem lenne a Fidesz ínyére.

Korábban a párt háza tájáról érkező információk szerint Martonyi János leendő külügyminiszter volt az egyik fő esélyes az államfői tisztségre – erre viszont most kevés esély mutatkozik. 2011 első félévében Magyarország lesz az Európai Unió soros elnöke, ennek előkészítése is Martonyira vár. Az új államfőt viszont két hónapon belül meg kell választani. Schmitt Pált is esélyesnek tartották a bennfentesek, ám ő várhatóan az Országgyűlés elnöki tisztjét fogja betölteni májustól. Így könnyen lehet, hogy a harmadik, leggyakrabban elhangzó név lesz a befutó, Vizy E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnöke lehet az új magyar államfő.

Most jön a neheze
A gazdasági és szerkezeti reformok átültetése lesz az Orbán-kormány legkeményebb feladata. Ezek nélkül ugyanis hosszú távon nem állítható az ország növekedési pályára. A Fidesz még viszonylag keveset árult el ezirányú terveiről, az elmúlt években pedig mindenfajta, a gazdasági egyensúlyt biztosítani hivatott nadrágszíj-összehúzó programot élesen támadott. Elemzők szerint a Jobbik egyik nagy esélye pont abban rejlik, ha a következő években ugyanazt a szerepet játssza el, mint korábban a Fidesz. Orbánék helyzete annyival nehezebb, hogy egyrészt az ország rosszabb helyzetben van, mint három vagy négy éve, másrészt pedig nem beszélhetik ki magukat a „politikai akarat” hiányára, a koalíciós partnerek berzenkedésére vagy a szűk parlamenti többségre. Kétharmados teljhatalom mellett ugyanis nincs olyan törvény, amit ne változtathatnának meg.

Politikai elemzők szerint kulcsfontosságú, hogy a kormány hogyan kezdi működését, ez akár több éven keresztül is befolyásolhatja népszerűségét és az ország hangulatát. Török Gábor politológus szerint ebben a tekintetben 1998 és 2006 számít két végpontnak. „Előbbi esetben a Fidesz a dinamikus és népszerű lépéseivel villámrajtot vett, előnye meglehetősen sokáig ki is tartott” – véli a szakember. Ezzel szemben 2006-ban a második Gyurcsány-kormány azzal kezdte működését, hogy egy hónapon keresztül csak a nehézségeket sorolta, s mielőtt egyetlen fájdalmas intézkedése hatni kezdett volna, a kormány népszerűsége már régen leszállóágba került. „Mindez persze nem jelenti azt, hogy később ne lehetne hibázni, vagy ne fordulhatnának a trendek” – figyelmeztet Török Gábor a blogján megjelent bejegyzésében.

Állampolgárság, nemzeti ügyek
Az új parlament egyik első döntése – kétharmados döntése – lehet a magyar állampolgárság megadása a határon túli magyaroknak – várhatóan szavazati jog nélkül. Pontosabban: a választói jog gyakorlása továbbra is csak azokat a magyar állampolgárokat fogja megilletni, akik állandó magyarországi lakhellyel bírnak. Így a leendő ellenzéknek nem kell attól tartania, hogy a határon túliak befolyásolhatnák a következő országgyűlési választások végeredményét, ugyanis aligha lesz olyan kisebbségi magyar, aki csak azért vesz magyarországi ingatlant, hogy részt vehessen az ottani választásokon.

A nemzetpolitika keretében a kormány a fontosabb lépésekről nemzeti konzultációt szervez – ennek formáját még homály fedi. Orbán stratégiai szövetséget kíván kötni a lengyelekkel és a románokkal. Ez egyben azt jelentené, hogy Magyarországnak középtávon továbbra is Szlovákiával lenne a legtöbb konfliktusa – ez persze nagyrészt a szlovákiai belpolitikától és a magyarkártya itteni kijátszásától függ majd. A stratégiai szövetségkötést Martonyi János leendő külügyminiszter fogja koordinálni. A határon túli magyarok ügyében várhatóan Németh Zsoltnak lesz döntő szava, de fontos ember lehet a jövőben ezen a téren Semjén Zsolt, a KDNP elnöke is. Miniszterelnök-helyettesként valószínűleg ő fogja koordinálni a nemzetstratégiai ügyeket.


Hetek óta üléseznek?
Az index.hu hírportál szerint a nyilvánosság teljes kizárásával több alkalommal is informális ülést tartott már Orbán vezetésével az új kormány. A hírek szerint a Fidesz miniszterelnök-jelöltje keddenként tartott egyeztető üléseket a nyolc, csúcsminiszternek nevezett kabinettaggal. A mesterségesen fenntartott, a párt belső köreit is jellemző információhiány ellenére Orbán szűkebb kormányzati csapatával már hosszabb ideje készül a kormányzás átvételére. Az informális kormányüléseken a hírportál értesülései szerint a jövendő miniszterek mellett a régi és az új frakcióvezetők is részt vettek.