Gyóntatószékben az uniós vezetők

ÖSSZEFOGLALÓ

Brüsszel. Már a kezdet is rendhagyó volt. A hivatalosan tegnap este megnyílt csúcstalálkozó előtt Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke mind a 27 tagország állam-, illetve kormányfőjét külön-külön is fogadta. A tét nagy, ezen a rendkívüli EU-csúcson kellene dönteni kb. ezer millárd euróról, vagyis az unió 2014 és 2020 közötti keretköltségvetéséről (MFF).

Az álláspontok annyira eltérőek, a viták annyira élesek voltak az utóbbi hetekben, hogy tegnap minden bennfentes a csúcstalálkozó elhúzódására számított. Bár ma kellene véget érnie, a delegációk – diplomáciai források szerint – kivétel nélkül vasárnapig foglaltak szállást maguknak, a tanácsnak otthont adó Justus Lipsius-épület vendéglátó egységeit pedig arra kérték, álljanak készen arra, hogy szombaton is dolgozniuk kell. Ha nem születik megállapodás – ami egyáltalán nem kizárt – annak uniós diplomaták szerint az volna az üzenete, hogy az egyébként is súlyos válságban lévő Európa vezetői nem képesek döntést hozni, aminek azonnali negatív pénzpiaci következményei lennének.

Ami Rompuy rendhagyó kezdeményezését illeti: a német média által gyóntatószéki beszélgetéseknek elnevezett bilaterális találkozókon az elnök azt kívánja feltérképezni, mennyi rugalmasság várható az egyes országoktól, nyílik-e esély kompromisszumos megállapodásra. Az alapvető megosztottság a nettó befizetők és a nettó kedvezményezettek között van: az előbbiek, mivel kevesebbet kapnak vissza a közös büdzséből, mint amennyit abba beadnak, a válságra hivatkozva vissza akarják fogni a kiadásokat.

Különösen mélyek az ellentétek a kohéziós vagy felzárkóztatási, valamint a mezőgazdasági támogatási források jövőjét illetően. A kohéziós alappal kapcsolatban az egyik kiemelt politikai probléma Magyarországot érinti: a jelenlegi tervezet szerint az ország közel harminc százalékkal kevesebb pénzhez juthat ezen a jogcímen 2014 és 2020 között, mint a mostani hétéves ciklusban.

Az uniós büdzsé jellegzetessége, hogy az mindig nullszaldós: a tervezett kiadásoknak megfelelő fedezet a tagállami költségvetések mintegy egy százalékából jön össze. A 2014 és 2020 közötti hétéves ciklusra az Európai Bizottság ezer milliárd euró fölötti keretet javasolt, de a nettó befizetők követelésére ez az újabb tervezetekben 900 és ezer milliárd közé süllyedt. A briteknek – eddigi nyilatkozataik alapján – ez sem kielégítő, ők 900 milliárd alá akarnak menni.

Ezen a csúcson tehát David Cameron brit kormányfő a fekete bárány, ő volt az első, akit Van Rompuy fogadott. Senki sem jósolt sikert, hiszen Cameron olyan belpolitikai nyomás alatt van, hogy nem vehető biztosra a brit vétó elkerülése. Egyelőre úgy tűnik, csak taktikai húzás volt a napokban megszellőztetett lehetőség, hogy a tagállamok London nélkül egyezzenek meg. (MTI, ú)