<p>Gúnyosan reagált Avigdor Liberman izraeli külügyminiszter Catherine Ashtonnak, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének szavaira, amelyekkel a zsidó állam telepespolitikáját bírálta - adta hírül a Haarec című izraeli napilap szombaton.</p>
Gúnyosan reagált az izraeli külügyminiszter Catherine Asthon szavaira
Ashton korábban egy közleményben elítélte a ciszjordániai Hebron közelében elkövetett, egy magas rangú izraeli rendőrtiszt halálát okozó hétfői fegyveres merényletet, és egyben aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a kormány további földek eltulajdonítását és a palesztin területeken létrehozott zsidó telepek bővítését is tervezi.
"Miközben az egész világ az ukrán válság megoldásán fáradozik, míg Szíriában nap mint nap ártatlan embereket gyilkolnak meg, Irakban pedig folytatódnak a pokolgépes merényletek, az EU külügyminisztere, Catherine Ashton sikeresen rámutatott a világbékét fenyegető valódi veszélyre" - írta Liberman a Facebook-oldalán.
A külügyminiszter ezzel Ashton közleményére reagált, amelyben az EU-s politikus felszólította Izraelt, hagyjon fel a palesztinok elleni műveleteivel, miután Jeruzsálem a Gus-Ezión teleptömbben csaknem 1000 dunamnyi (mintegy 240 hektárnyi) földet állami tulajdonná nyilvánított, és Hebronban visszaengedte a zsidó telepeseket a "Béke Házába".
Ez utóbbi épületbe - amely az ellenzék körében a "Viszály Házaként" ismert - nemrég költözhetett vissza három zsidó család, miután a legfelsőbb bíróság úgy ítélte meg, hogy a telepesek jogszerűen vásárolták meg az ingatlant. A város peremén épült négyemeletes házat állítólag a század elején Hebronban élő zsidó közösség egyik leszármazottja vásárolta meg a palesztin tulajdonosoktól. Mindazonáltal az ingatlanvásárlás vitatott körülményei miatt az ügy a legfelsőbb bírósághoz került. Az eredeti tulajdonosok azt állítják, hogy ők nem a zsidó családoknak adták el a házat, hanem egy palesztinnak, aki - mint az később kiderült - valójában a telepesek érdekeiben járt el.
A tranzakció körül egyéb rendellenességek is felmerültek, ezért a bíróság elrendelte a telepesek kilakoltatását, akiket végül 2008 decemberében az izraeli rendőrség erőszakkal távolított el az épületből. Miután idén március 11-én egy újabb bírósági határozat az adásvételi szerződést mégis jogszerűnek minősítette, Móse Jaalon védelmi miniszter engedélyezte, hogy a zsidó családok ismét beköltözzenek.
"Szerencsére - zárja le gondolatmenetét Liberman - az EU tudja, hogyan azonosítsa a világ valós problémáit, és azok villámgyors kezeléséhez és megoldásához is ért". A szókimondó politikust gyakran érik bírálatok amiatt is, hogy külügyminiszterként az ország nemzetközileg elismert határain kívül, az egyik ciszjordániai zsidó településen, Nokdimban él családjával.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.