Guantanamói csecsenek

Hamid Karzai szombaton 350 tálib foglyot amnesztiában részesített. Afganisztán ideiglenes kormányfője Kabulban az elnöki palota előtt tartott nagygyűlésen jelentette be az amnesztiát. A gyűlésen már ott voltak a kiszabaduló foglyok is. Karzai kijelentette: ártatlannak tartja ezeket a tálibokat és ezért került sor szabadon bocsátásukra. Egyúttal azonban figyelmeztette a tálibokat, hogy még egyszer nem szabad fegyvert fogniuk.

Az Egyesült Államok hivatalosan kötelezettséget vállalt arra, hogy nem állít fel állandó katonai támaszpontokat Közép-Ázsiában. Ez derült ki abból a közleményből, amelyet pénteken adtak ki Washingtonban az Afganisztánról folytatott orosz-amerikai egyeztetésről. Az egynapos eszmecserén részt vevő küldöttségeket Richard Armitage amerikai, illetve Vjacseszlav Trubnyikov orosz külügyminiszter-helyettes vezette. A felek egyetértettek abban, hogy folytatják az együttműködést a terrorizmus elleni háborúban és az afganisztáni segélyprogramok összehangolásában, és továbbra is kicserélik egymással információikat. Trubnyikov szerint Moszkva számára hivatalossá vált, hogy csecsen foglyok is vannak a kubai Guantanamo amerikai támaszponton őrzött tálibok és al-Kaida tagok között. Egyelőre nincs döntés arról, hogy Moszkva kérvényezi-e a foglyok kiadatását. Az orosz titkosszolgálat szerint az elmúlt években több száz csecsen fegyverest képeztek ki Afganisztánban, az Oszama bin Laden által fenntartott táborokban. Volt közöttük, aki a kiképzés után visszatért a csecsenföldi konfliktus helyszínére, többen viszont az al-Kaida terrorszervezet soraiba álltak.

Önként feladta magát az egykor Afganisztánt kormányzó tálib rendszer külügyminisztere. Vakil Ahmed Muttavakil molla pénteken Kandahárban az afgán hatóságoknak adta meg magát, de a helyi illetékesek azonnal átszállították a város repülőterén felállított amerikai katonai támaszpontra.

A Jogászok Nemzetközi Bizottsága (CIJ) szerint jogilag hibás George Bush amerikai elnök azon csütörtöki döntése, hogy az Egyesült Államok az afganisztáni konfliktusra vonatkozóan alkalmazza a harmadik genfi egyezményt, de a „guantánamói” foglyoktól megtagadja a hadifogolystátust. A tálib harcosoknak, „mint valamely fegyveres erő tagjainak”, joga van a hadifogolystátushoz, függetlenül attól, hogy a tálibok hatalmát (a nemzetközi közösség) nem ismerte el Afganisztán törvényes kormányaként. Azt pedig csakis egy illetékes bíróság döntheti el, hogy az al-Kaida terrorszervezet elfogott tagjainak joga van-e ehhez a jogálláshoz – véli a testület.

A guantánamói amerikai fogolytábor vezetése jelezte: nehezen tudnak azonnal eleget tenni annak a követelménynek, amely Bush elnök döntéséből fakad, azaz, hogy a tálib fegyvereseket hadifogolyként kell kezelni, vagyis alkalmazni kell rájuk a genfi egyezményt. Közben Hadzsi Mohamed Mohakkek miniszterelnök-helyettes, a hazara népcsoport vezetője szombaton felajánlotta, hogy közvetít az Afganisztánban egymással rivalizáló csoportok között. Az ország északi részén Mazar-i-Sarifban a napokban lezajlott véres összecsapás robbant ki és mintegy negyvenen vesztették életüket. A héten várhatóan ismét megnyílik Afganisztán pakisztáni nagykövetsége. Ezt a nagykövetség első titkára közölte és hozzátette, hogy amíg Karzai kormányfő nem nevez ki új nagykövetet, a képviselet munkáját egy miniszteri tanácsos irányítja.

Elfogták az újságírók afgán gyilkosait

Kabul. Elfogták a tavaly Dzsalalabad közelében kivégzett európai újságírók két gyilkosát Kabulban. Állítólag a letartóztatottakat már kihallgatták és a gyanúsítottak vallomást is tettek. A kabuli hatóságok abban reménykednek, hogy ezek alapján a többi elkövető nyomára bukkannak. November 18-án a Reuters két munkatársát, a spanyol El Mundo napilap riporterét és az olasz Corriere della Sera újságírónőjét gyilkolták meg. 2001-ben 37 újságíró halt meg foglalkozásának gyakorlása közben. (is)