Grúz kivonulás után egyoldalú tűzszünet

ÖSSZEFOGLALÓ

Grúzia másik szakadár területén, Abháziában eközben teljes mozgósítást rendeltek el. Tbilisziben azt közölték, hogy az oroszok hadműveletet indítottak Abháziában a Kodori-szoros elfoglalására, a lakosságot evakuálják. Az abház szeparatisták már szombaton offenzívába kezdtek, hogy kiszorítsák a grúz egységeket a stratégiai fontosságú szorosból, Abházia egyetlen grúz ellenőrzés alatt álló részéből. A völgyben grúz rendőrök állomásoznak, akik a szakadár kormánnyal párhuzamosan működő, Tbiliszihez hű abház kormányt védik.

Az orosz légierő már szombaton, kétszer is légi támadást indított a szoros ellen, és a grúz belügy szerint tegnap is folytatódott a bombázás. A minisztérium közölte: Moszkva felszólította az ENSZ-t, hogy vonja ki az Abházia és a nyugat-grúziai Zugdidi között állomásozó megfigyelőit. Szergej Bagaps, a szakadár abház rezsim elnöke vasárnap kijelentette: az abház légi és szárazföldi támadások addig folytatódnak, amíg a grúz csapatok ki nem vonulnak a Kotori-szorosból.

Tengeri blokád

Moszkvában közölték, az orosz hadihajók azért érkeztek tegnap Grúzia parti vizeihez, hogy megakadályozzák fegyverszállítmányok bejutását a Fekete-tengeren a kaukázusi államba. Az Interfax szerint Moszkva korábban azzal vádolta meg a Nyugatot és az egykori szovjetköztársaságot, Ukrajnát, hogy fegyvert szállított Grúziának. „A térségbe vezényelték az orosz fekete-tengeri flotta Moszkva nevű rakétacirkálóját, a Szmetlivíj kísérőhajót, továbbá három partraszállító, és egy utánpótlást szállító hajót. Egy orosz vezérkari forrás elmondta: a partraszállító hajóknak az a feladatuk, hogy segítséget nyújtsanak a menekülteknek.

Ukrán fenyegetés

Ukrajna közben tegnap bejelentette, fenntartja magának a jogot, hogy kitiltsa területéről azokat a hadihajókat és más hajókat, amelyek részt vehetnek (a Grúziával folyó) harcokban, amíg a konfliktus meg nem oldódik. Az ukrán külügy internetes oldalán azzal indokolta a lépést, hogy az orosz hajók vezénylése a grúz partokhoz belekeverheti Ukrajnát a konfliktusba. Egy ilyen helyzetben Ukrajna a nemzetközi jog és az ukrán törvények alapján megtilthatja a hadműveletekben részt vevő hajók visszatérését. Az orosz fekete-tengeri flotta bázisa az Ukrajnától bérelt szevasztopoli kikötőben van.

Rendkívüli EU-ülés

Bár Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter rendkívüli uniós csúcstalálkozó összehívását javasolta, brüsszeli források szerint az unió francia elnöksége külügyminiszteri tanácskozást kezdeményezett a Grúzia és Oroszország közti konfliktusról, s az ülést minden bizonnyal szerdán tartják meg Brüsszelben. Bernard Kouchner francia külügyminiszter, a külügyi EU-tanács soros elnöke Grúziában és Oroszországban tett látogatása után fog egyeztetni kollégáival. Kouchner tegnap utazott a térségbe. Angela Merkel német kancellár is sürgette, a szemben állók vonják vissza katonáikat és fegyverzetüket a harcok kitörését megelőző állásokba. Merkel Nicolas Sarkozy francia elnökkel folytatott telefonbeszélgetést, és kifejezte aggodalmát, hogy a harcoknak milyen drámai következményei vannak a szenvedő civil lakosságra nézve. A kancellár asszony szerint tiszteletben kell tartani Grúzia területi integritását, haladéktalanul be kell szüntetni a grúz területek elleni orosz légitámadásokat.

Amerikai figyelmeztetés

A washingtoni Fehér Ház figyelmeztette Oroszországot: állítsa le Grúzia elleni támadásait, különben jelentős és tartós károkat szenvednek az USA-hoz fűződő kapcsolatai. Jim Jeffrey, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadójának helyettese közölte: Amerika világossá tette, ha a konfliktus orosz részről történő aránytalan és veszélyes mértékű kiterjesztése folytatódik, akkor ennek hosszú távú kihatása lesz az amerikai–orosz kapcsolatokra. „Ebből a szempontból fontos, hogy Oroszország hogyan reagál a grúz erők Dél-Oszétiából való kivonulására. Ez a reakció lesz Moszkva szándékának próbája. Ezenfelül az USA-t nagyon-nagyon aggasztaná, ha (Oroszország) magában Grúziában – tehát nem Abháziában vagy Dél-Oszétiában – szárazföldi akciót indítana.” Arra a kérdésre, az USA nyújt-e valamilyen katonai segítséget szövetségesének, Grúziának a konfliktusban, Jeffrey azt válaszolta: az amerikai kormány egyelőre a válság diplomáciai megoldására helyezi a hangsúlyt. Megismételte azt az amerikai felszólítást, hogy a felek kössenek tűzszüneti megállapodást, és térjenek vissza a harcok kezdete előtti állásaikba.

Kardcsörtető Putyin

Vlagyimir Putyin orosz kormányfő szerint Grúzia dél-oszétiai fellépésével végzetes csapást mért saját államiságára és területi épségére, mert kizárt, hogy a történtek után rá lehetne bírni Dél-Oszétiát, hogy térjen vissza Grúzia kebelébe. Közölte: Oroszország segítséget nyújt (a 3900 négyzetméter kiterjedésű, 70 ezer lakosú) Dél-Oszétiának a grúz katonai akció okozta pusztítás helyreállításában, s erre első lépésben 10 milliárd rubelt különít el. Hangsúlyozta, hogy az összeg növelhető, de előbb alaposan elemezni kell a szükségleteket. Putyin szerint a déloszét „fővárosban”, Chinvaliban és környékén gyakorlatilag nem maradt ép lakás. Putyin a Dmitrij Medvegyev államfővel tartott megbeszélésen a menekültek beszámolóira hivatkozva arról beszélt, hogy ami Dél-Oszétiában folyik, az „messze túlmegy a katonai akció fogalmának keretein, és az oszét nép elleni népirtás jegyeit viseli magán”. Sürgette, hogy Medvegyev utasítsa az orosz katonai ügyészséget a népirtás elemeinek dokumentálására, annál is inkább, mivel az érintettek többség orosz állampolgár (is). Medvegyev kijelentette, hogy a munkának egészen az elkövetők felelősségre vonásáig kell terjednie. (MTI, s, ú)