Görög tragédia: keresik a jó megoldást

ÖSSZEFOGLALÓ

Brüsszelben tanácskoznak az uniós tagállamok állam-, valamint kormányfői. Az ülés központi témája a migráció, elsősorban az áttelepítési, letelepítési és kiutasítási politika mellett az afrikai származási és tranzitországokkal közösen tartandó vallettai konferencia előkészületeiről tárgyalnak. Várhatóan három építőelemre koncentrálnak majd, ezek a szolidaritás, a migrációs teher megosztása, a migránsok hazatérésének segítése és az együttműködés partnerországokkal. Számos tagállam jelezte már, hogy ellenzik az Európai Bizottság által javasolt kötelező kvótarendszert. A napirenden kiemelt helyen szerepelnek az EU előtt álló biztonsági kihívások, megvitatják az európai biztonsági stratégia felülvizsgálatát, áttekintik a terrorizmus elleni küzdelem terén folytatott munka eredményeit, továbbá megvizsgálják, hogyan halad a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerséggel (TTIP) és az Európai Stratégiai Beruházási Alappal kapcsolatos munka.

Az uniós csúcsvezetők azonban tegnap sem tudták minden figyelmüket a migráció problémájára fordítani, mivel nem közeledtek az álláspontok a görög adósságrendezésről az érintett felek részvételével tartott tegnap délelőtti brüsszeli egyeztetésen, ezért a hitelezők a saját javaslatukat terjesztették az euróövezeti pénzügyminiszterek fóruma elé. A pénzügyminiszterek legutóbb szerda este tartottak rendkívüli ülést Görögországról, de a tanácskozás alig több mint egy óra után félbeszakadt. Több tárgyalási forduló után az Európai Unió egyik illetékese arról beszélt, hogy a nemzetközi hitelezők csalódottak a nyugdíjrendszer, az áfa és a társasági adórendszer átalakítására tett görög javaslatok miatt. A hitelezők ezután ellenjavaslatot tettek, amelyek az áfa megemelésére és a költségvetési kiadások csökkentésére vonatkoztak. Ezt az ellenjavaslatot a görög fél állítólag elutasította.

Az EU-csúcsra érkező Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök azt mondta: meg van győződve róla, hogy sikerül egyezségre jutni a hitelezőkkel. Korábban Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szintén optimistán nyilatkozott. „A munka folyik, de még órákig eltarthat. Úgy sejtem azonban, hogy a szofoklészi tragédiáktól eltérően ez a történet heppienddel végződik” – mondta. „Nem vagyok optimista, de azért lehetnek csodák” – kommentálta a fejleményeket Peter Kažimír szlovák pénzügyminiszter. Néhány területen mutatkozik kompromisszum: Athén eredetileg 2037-ben emelte volna 67 évre a nyugdíjkorhatárt a mostani 62 évről, a hitelezők viszont 2022-t javasoltak – állítólag a két fél megegyezett 2025-ben. A Ciprasz-kormány talán hajlandó abba belemenni, hogy ne 29%-ra, hanem csak 28%-ra emelje a társasági adót – a hitelezők attól tartanak, hogy a túl magas adó megfojtja a vállalkozásokat.

Tegnap végül az eurózóna pénzügyminiszterei nem találtak megoldást, a tárgyalások a hét végén folytatódnak. Athént hallatlanul sürgeti az idő, hiszen az államkasszája üres, másrészt június 30-án 1,6 milliárd eurót kell kifizetnie a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF). Viszont ha egyezség híján nem jut a nemzetközi mentőcsomag utolsó, 7,2 milliárd eurós részletéhez, akkor erre képtelen lesz, ami gyakorlatilag az államcsőd kezdetét jelentené. (MTI, SITA, shz)