Az unió büntetné Magyarországot, máris esik a forint

Az szerepel a dokumentumban, hogy az EU szabotálni fogja Magyarország gazdaságát, ha Budapest nem szavaz a többségnek megfelelően. Ezt a Budapestnek járó uniós források visszatartásával érné el, ami az anyag szerint elbizonytalanítaná a magyar gazdaság iránt érdeklődő pénzügyi befektetőket és nemzetközi vállalatokat, és egy ilyen büntetés a magyar állampapírhozamok további emelkedését és a forint gyengülését okozná. A tervezetben az áll, hogy ha Orbán nem enged, az EU vezetőinek nyilvánosan ki kell állniuk a Magyarországnak járó összes uniós támogatás végleges megvonása mellett. A kiszivárgott dokumentumban, amelyet a brit pénzügyi lap szerint az Európai Tanács egyik tisztviselője jegyez, sorra veszik a magyar gazdaság gyenge pontjait, így a magas államháztartási hiányt, a magas inflációt, a gyenge nemzeti valutát és az uniós szinten a GDP-hez viszonyított legmagasabb adósságszintet. A munkahelyteremtés és a növekedés nagyban függ a tengerentúli hitelezőktől, ám ez a fajta finanszírozás az uniós pénzeken nyugszik – olvasható a jelentésben. Három uniós diplomata az lapnak elmondta, hogy számos ország támogatja a tervet. „A hangulat egyre keményebb” – mondta az egyikük, megjegyezve, hogy miféle unió a miénk, ha megengedjük ezt a fajta viselkedést? A forintot máris hullámvasútra küldte a Financial Times brüsszeli értesülése. Az euró jegyzése reggel 388,5-ig futott fel, több mint 3 havi mélyponton van a magyar fizetőeszköz árfolyama, zuhant az OTP, a Mol részvényeinek árfolyama is.

Magyarország nem enged a zsarolásnak – írta az európai uniós ügyekért felelős miniszter a Facebook-oldalán. Bóka János kifejtette: sajtóértesülések szerint ha nem születik döntés Ukrajna finanszírozásáról a február elsejei EU-csúcson, a tagállamok nyilvánosan kijelentik, hogy a magyar miniszterelnök nem konstruktív viselkedése miatt nem tudják elképzelni, hogy Magyarország valaha is a neki járó forrásokat megkapná, illetve azt is felvetik, hogy teljes mértékben meg kell vonni a Magyarországnak járó forrásokat. Ez megerősíti azt, amit a magyar kormány hosszú idő óta állít: Brüsszel az uniós forrásokhoz való hozzáférést politikai nyomásgyakorlásra használja – tette hozzá. „Ukrajna támogatása és az uniós forrásokhoz való hozzáférés között Magyarország nem teremt kapcsolatot, és visszautasítja azt, hogy mások ezt tegyék. Magyarország eddig is és ezután is konstruktívan vesz részt az egyeztetésekben, de a zsarolásnak nem enged” – fogalmazott a tárcavezető. „Most már kristálytiszta: ez zsarolás, és semmi köze a jogállamisághoz. És most már meg sem próbálják titkolni!” – reagált Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója.

Hétfőn folytatódott a forint múlt hét közepén kezdődött tartós gyengülése az euróval és a dollárral szemben, és 12 óra után mindkét deviza ára több hónapos csúcsra emelkedett. A kereskedést 388,2 forintos szinten kezdő euró ára 390,2 forintra drágult, tehát néhány órán belül több mint fél százalékkal gyengült az euróhoz képest a forint. Az árfolyamváltozás azonban hosszabb kitekintésben jelentős: legutóbb tavaly szeptember végén, tehát négy hónapja volt az euróár 390 fölött. Az euróval január elején még 377-378 forinton kereskedtek, a január 8-i 377,6-os idei forintcsúcs óta máig csaknem 3,5 százalékot gyengült a forint. A múlt heti gyengülés még Nagy Márton gazdasági miniszter ötletelése miatt történt, majd ezeket a hatásokat erősítette fel az a vasárnap éjjel megjelent Financial Times-értesülés, hogy a magyar gazdaság gyenge pontjait veheti tűz alá az Európai Unió, ha a csütörtöki uniós csúcson Orbán Viktor továbbra is gátolja Ukrajna uniós támogatását. És bár Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója szerint ez szimpla zsarolás, úgy tűnik, hogy a befektetők kezdenek komolyan aggódni a forint miatt. 

(Portf. 444, MTI, VG, ú)