Függetlenedik a Krím, mozgolódik a NATO

MTI-ÖSSZEFOGLALÓ

Politikai és katonai segítséget kért az ukrán parlament tegnap elfogadott határozatában az ország biztonságát szavatoló országoktól, valamint felszólította Oroszországot, hogy haladéktalanul vonja ki csapatait a Krímből, hagyjon fel az ukrán állam elleni agresszióval, továbbá garantálja az ország területi egységét és függetlenségét. A határozatban a képviselők leszögezték, hogy „Nagy-Britannia, Észak-Írország és az USA, mint az 1994-es budapesti memorandum aláírói teljesítsék vállalt kötelezettségeiket, és tegyenek meg minden politikai, diplomáciai, gazdasági és katonai lépést az Ukrajna elleni agresszió azonnali megfékezése, valamint az ország függetlensége, szuverenitása és jelenlegi határainak megőrzése érdekében”. Olekszandr Turcsinov ideiglenes elnök bejelentette a parlamentben, hogy Ukrajna a biztonságát szavatoló országokhoz fordul katonai-műszaki segítségért. Közölte azt is, hogy az ukrán erőket teljes készültségbe helyezték, hadgyakorlatot tartottak. „Kezdjük helyreállítani a hadsereget” – fogalmazott Turcsinov. Bejelentette továbbá, hogy a Nemzeti Gárda felállításáról, és az önkéntesek részleges mozgósításáról hozott döntést az ukrán nemzetbiztonsági tanács.

A Krímben szolgáló ukrán katonák arra panaszkodnak, Kijev sorsukra hagyta őket, és eddig nem kaptak világos parancsokat arra, miképpen reagáljanak az orosz megszállásra. Az ukrán hírügynökség a Szabadság Rádiót idézve beszámolt a krími Jevpatorijában körülzárt ukrán egység katonáinak panaszairól. „Alakulatunkat és más laktanyákat is körbezárták az azonosító jelzés nélküli egyenruhát viselő orosz katonák” – mondta egy ukrán tiszt.

Függetlenségi nyilatkozat

A Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol város függetlenségéről fogadott el nyilatkozatot a dél-ukrajnai terület törvényhozása és a városi képviselőtestület ülésén. Egy nyilatkozó illetékes kifejtette: „A dokumentumra a népszavazás megtartásához, valamint ezt követően a Krím Oroszországhoz történő lehetséges csatlakozásához van szükség”. A nyilatkozatot az orosz külügyi tárca jogszerűnek tartja. Volodimir Konsztantinov, Krím Legfelső Tanácsának elnöke azt hangoztatta: kizárt, hogy a terület a jövőben visszatérjen Ukrajnához. Leszögezte, a Krím elismeri ugyan Viktor Janukovicsot Ukrajna elnökének, de a maga útját fogja járni – egyben elismerik a krími tatárok nemzetiségi önkormányzati testületeit. A krími parlament határozatot fogadott el arról, hogy létrehozzák a rendőrséget segítő polgárőrséget.

A Krím félsziget lezárta légterét a kereskedelmi légi járatok előtt, csupán az Oroszországból érkező járatokat engedték be tegnap, öt nappal a népszavazás előtt, amelyet az oroszbarát hatóságok szerveztek meg, hogy a lakosság döntsön a fekete-tengeri régió Oroszországhoz való csatlakozásáról.

Most 35 ezer orosz katona állomásozik a Krímben. 55 ezer kell ahhoz, hogy megindulhasson a többségében orosz ajkú Herszon és Odessza irányába – állítja Igor Kabanyenko. Az ukrán vezérkari főnök korábbi helyettese szerint óráról órára nő az orosz erők száma a félszigeten. A krími vezetés korábban úgy nyilatkozott, hogy ez a két város is csatlakozna a Krímhez, ha a félsziget Oroszországhoz csatlakozna a március 16-i népszavazás nyomán.

Janukovics újra beszélt

Viktor Janukovics leváltott ukrán államfő tegnap bejelentette Rosztov na Donuban, hogy továbbra is Ukrajna legitim elnökének és a fegyveres erők főparancsnokának tartja magát, a május végére kitűzött ukrán elnökválasztást pedig törvénytelennek nevezte. Janukovics azzal vádolta a kijevi vezetést, hogy polgárháborút próbál kirobbantani Ukrajnában, és a nacionalista erőket be akarja vonni a hadseregbe. A politikus közölte, „az állítólagos törvényes (ukrán) kormány védőernyője alatt az országban szélsőséges nacionalisták és újfasiszták bandája ténykedik, akik már az elnöki posztot is megcélozzák”.

Amerikai hadgyakorlat

Repülést hajtott végre tegnap Románia légterében a NATO egyik AWACS típusú, légtérfigyelő és -ellenőrző repülőgépe. A repülésre a NATO Észak-atlanti Tanácsa által jóváhagyott útvonalon került sor. A NATO hétfőn közölte, AWACS típusú, légtérfigyelő és -ellenőrző repülőgépeket küld Lengyelország és Románia térségébe az ukrajnai konfliktus nyomon követése érdekében.

Közös hadgyakorlatot kezdett az USA és Lengyelország kedden, amivel megfigyelők szerint Washington azt akarja jelezni, hogy elkötelezett a krími orosz katonai beavatkozás miatt aggódó keleti partnerének védelme mellett. Washington szerint a hadgyakorlat megtartásáról még az ukrán válság előtt döntöttek, de azt elismerték, hogy az amerikai haderő Varsó kérésére a tervezettnél nagyobb erőkkel vesz részt azon. A Lengyelország középső részén fekvő Lask légi támaszpontjára csütörtökig legalább 12 darab amerikai F-16-os vadászgép és 300 amerikai katona érkezik majd a gyakorlat keretein belül.