Franciaország ünnepel

Francois Hollande-dal 17 év után tér vissza a francia baloldal a hatalom élére. Hollande az V. köztársaság hetedik köztársasági elnöke és a második baloldali államfője Francois Mitterrand (1981-1995) után.

A mintegy 46 millió francia állampolgár 81,14 százaléka adta le szavazatát vasárnap este 8 óráig, 16,5 millióan szavaztak Hollande-ra, egymillióan kevesebben Sarkozyre, s kétmillióan érvénytelen szavazatot adtak le.

A franciák 1958 óta kilencedik alkalommal választották meg közvetlen szavazással a köztársasági elnököt, akinek mandátumát 2000-ben népszavazással hétről öt évre csökkentették.

A konzervatív Nicolas Sarkozy 1981 óta az első francia elnök, akit nem választottak újra, egyben 2009 óta az eurózóna tizenkettedik állami vezetője, akit leváltottak.

Hollande győzelme nem okozott meglepetést, hónapok óta ő számított a választás nagy esélyesének, az első fordulót a szavazatok 28,6 százalékával nyerte meg, a 27,1 százalékot elérő Sarkozyvel szemben.

Gérard Grunberg politológus szerint "az egyértelmű győzelemmel" megnyílt az út ahhoz, hogy a június 10-17-i nemzetgyűlési választásokon a baloldal elsöprő győzelmet szerezzen a parlament alsóházában is. A szenátusban tavaly ősz óta már ők alkotják a többséget.

A francia elitképzőn, az ENA-n végzett 57 éves Hollande 11 éven át irányította a Szocialista Pártot (PS), Correze megyében többször is képviselőnek választották, de kormánytag soha nem volt. Államfőként a rekordméreteket öltő, több mint tíz százalékos munkanélküliség, a deficit és az államadósság lefaragása lesz a legfőbb feladata, valamint kezelnie kell a franciáknak a Brüsszel által megkívánt strukturális reformokkal és megszorításokkal szembeni, egyre növekedő elégedetlenségét is.

"A franciák ezen a május 6-án a változásra szavaztak azzal, hogy engem választottak meg köztársasági elnöknek" - mondta Hollande a választási székhelyének számító Tulle városában. Hozzátette: "Azoknak a választóknak, akik nem nekem adták szavazatukat, azt üzenem, hogy én mindenki elnöke leszek".

"A hazánk jövőjéért felelős politikusként azt is érzékelem, hogy most Európa minket néz" - fogalmazott az új francia elnök, aki "biztos abban, hogy az európai országokban megválasztása megkönnyebbülést és azt a reményt jelenti, hogy a megszorítás nem lehet többé végzetszerűség". Hozzátette: "Az én küldetésem mostantól az, hogy a növekedés, a munkahelyteremtés, a prosperitás, röviden a jövő dimenzióját adjuk meg az európai építkezésnek".

Ezzel egy időben a német kormány szoros együttműködést ígért az új francia elnöknek.

A német kancellár telefonon gratulált az új szocialista francia elnöknek és meghívta Berlinbe. "Angela Merkel felhívta telefonon és gratulált a megválasztásához. Megvolt az első megbeszélés, és megegyeztek abban, hogy Európa érdekében együtt fognak dolgozni a francia-német kapcsolat erősítésén" - közölte Pierre Moscovici, aki Hollande kampányfőnöke volt. Hozzátette: "Merkel meghívta az elnököt Berlinbe, s ő beiktatása után gyorsan el is fog utazni hozzá".

Hollande már korábban jelezte, hogy első útja Berlinbe vezeti annak érdekében, hogy meggyőzze a német kancellárt a márciusban elfogadott európai stabilitási paktum módosításáról. Erre a várhatóan legkésőbb május 15-én tartandó elnöki beiktatás után kerülhet sor. A szocialista politikus a fiskális paktumot kiegészítené egy, a gazdasági növekedést elősegítő passzussal.

David Cameron brit miniszterelnök és más európai vezetők mellett az Európai Bizottság elnöke is üdvözölte a franciaországi elnökválasztás győztesét, s meggyőződését fejezte ki, hogy számíthat a szocialista politikusra az európai integráció előmozdításában és Európa gazdasági növekedésének újraindításában.

José Manuel Barroso közleményében hangsúlyozta, hogy az európai gazdaság fellendítését tekinti közös célnak, hogy beindítsák a szilárd alapokon nyugvó és új munkahelyek forrásul szolgáló tartós növekedést. Barroso jelezte: osztja a francia politikusnak azt a meggyőződését, hogy a növekedésbe és a nagy infrastrukturális hálózatokba kell beruházni, fenntartva ezzel együtt a költségvetési konszolidáció és az adósságcsökkentés irányát.

Barroso méltatta a távozó francia államfőt, Nicolas Sarkozyt, aki "az euró egyik szenvedélyes védelmezője és partnereinek, köztük az EU-bizottságnak a támogatásával az új európai gazdasági kormányzás egyik építője volt".

A 2007-ben elsöprő győzelemmel megválasztott Sarkozy öt év alatt minden idők legnépszerűtlenebb köztársasági elnökévé vált. Az 57 éves politikus vasárnap este harminc éves politikai karrierje legnagyobb vereségét szenvedte el.

"Ez óriási kudarc egy kormányzati tapasztalatokkal nem rendelkező jelölttel szemben" - mondta Stéphane Rozes politológus. Hozzátette, hogy "(Sarkozynek) nem a politikáját büntették meg a választók, hanem azt, ahogyan politizált". Sarkozy esélyeit rontotta, hogy az első fordulóban kiesett jelöltek közül egyik sem támogatta, és saját táborában is teljesen elszigetelődött.

A leköszönő államfő arról biztosította a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniójának vezetőségét, hogy nem ő fogja vezetni a nemzetgyűlési választások előtt a párt kampányát. Később, hívei előtt tartott beszédében utalást tett arra, hogy a jövőben "másfajta feladat" várja, de azt nem mondta ki egyértelműen, hogy visszavonul a politikától.

A teljes francia sajtó üdvözölte Hollande győzelmét

A teljes francia sajtó, még a jobboldali is üdvözölte hétfőn a szocialista Francois Hollande előző napi elnökválasztási győzelmét.

A Le Figaro, amely a kampányban nyíltan támogatta a jobboldali Nicolas Sarkozyt, címlapján a megválasztott államfő fotójával, rajta "Francois Hollande az elnök" felirattal jelent meg. A konzervatív lapnak Változás című szerkesztőségi írása szerint a "franciák választottak, Francois Hollande az V. köztársaság második szocialista elnöke. Mostantól tehát minden francia elnöke. Így kívánja meg a demokrácia. A többség akaratának kifejezéseként üdvözöljük ezt a választást. Üdvözöljük tehát, Elnök úr!" - írta a Le Figaro. A lap ugyanakkor üdvözölte a leköszönő elnök által elindított "fontos reformokat" is, és úgy vélte, hogy Sarkozy "büszkén megtartotta Franciaország nemzetközi szinten betöltött helyét és döntő szerepet játszott az euró és Európa megmentésében".

A szintén jobbra sorolt Atlantico hírportál nyitólapján is az olvasható: "Sok sikert, Elnök úr!".

A Libération címlapján csak annyi olvasható: "Normális". A baloldali újság Végre című szerkesztőségi írása szerint "hatalmas az öröm", amiért végre bezárul az a zárójel, amely azt feltételezte, hogy Francois Mitterrand elnöksége után többé nem lehet baloldali elnöke Franciaországnak. Francois Hollande győzelme a lap szerint annak a bizonyítéka, hogy a franciák a reményt választották ahelyett, hogy "elbarikádozták volna magukat fantazmagórikus határok mögé" a múltjukon nosztalgiázva.

A Le Monde újságírói által alapított Mediapart.fr hírportál - amely nyolc nappal ezelőtt közzétett egy volt líbiai főhivatalnoknak tulajdonított dokumentumot, amely szerint Tripoli beegyezett, hogy 50 millió euró értékben finanszírozza Nicolas Sarkozy 2007-es kampányát - megkönnyebbülését fejezte ki a jobboldali elnök távozása miatt. "Végre felszabadultunk! A sarkozyzmus veresége megszabadítja az országot a populista és idegengyűlölő kilengéseitől!" - írták az oknyomozó újságírók.

Hasonló tartalmú, de szolidabb stílusú szerkesztőségi írásban üdvözölte a Libération című napilap egykori újságírói által létrehozott rue89.fr a konzervatív elnök távozását: "Hollande elnök, csaó Sarko!".

Más lapok azonban az új francia elnökre váró feladatokra figyelmeztettek. A katolikus La Croix szerint Hollande-nak lélegzetvételnyi ideje sem lesz az intenzív kampányt követően, olyan sok feladat vár rá. A Les Échos szerint pedig a franciák kevés "kegyelmi időt" fognak adni Hollande-nak. "Növekedés, versenyképesség, adóssághalom, munkanélküliség. Az új elnökség előtt álló kihívások száma végtelen" - írta a vezető gazdasági napilap, amely szerint az unió fiskális paktumának újratárgyalása lesz Hollande számára az első próbatétel a nemzetközi színtéren.

Obama is gratulált Hollande-nak és meghívta a Fehér Házba

Barack Obama amerikai elnök is gratulált a franciaországi elnökválasztás győztesének, a szocialista Francois Hollande-nak és kétoldalúra találkozóra hívta a Fehér Házba a két hét múlva esedékes G8- és NATO-csúcstalálkozó előtt - közölte vasárnap este az amerikai adminisztráció.

"Obama elnök felhívta az elnökké választott Francois Holland-ot és gratulált neki a mai francia választási eredményhez" - tájékoztatott Jay Carney szóvivő. Hozzátette, hogy Obama elnök szeretne szorosan együtt dolgozni Hollande-dal és kormányával a nehéz gazdasági és biztonsági kérdéseken.

Azonkívül, hogy Obama és Hollande május 18-19-én találkozik a Washington melletti Camp Davidben a G8-csoport csúcstalálkozóján, illetve május 20-21-én pedig a NATO-csúcstalálkozón Chicagóban is mindketten képviselik hazájukat, az amerikai elnök azt javasolta, hogy még ezeket megelőzően folytassanak kétoldalú megbeszélést a Fehér Házban - derül ki a washingtoni közleményből.

Telefonos megbeszélésük során "Obama elnök és a megválasztott francia elnök mindketten emlékeztettek az amerikaiak és a franciák közötti fontos és tartós szövetségre" - írta a szóvivő.

Londoni elemzők: megszorítást ellenző politikusok térnyerése zajlik Európában

A további költségvetési megszorításokat ellenző politikusok térnyerése zajlik szerte Európában, ami rövid távon jót tehet a valutauniós növekedési kilátásoknak, ám veszélyes fordulatot is eredményezhet az euróövezeti adósságválságban - vélekedtek londoni pénzügyi elemzők a francia elnökválasztás eredményét kommentálva.

Douglas McWilliams, az egyik tekintélyes londoni gazdasági-pénzügyi kutatóközpont, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) vezérigazgatója hétfő hajnali értékelésében azt jósolta, hogy az Európai Központi Bank (EKB) más vezető központi bankokkal együtt határozottan fellépne és újabb hitelinjekcióban részesítené az euróövezeti bankokat, ha a francia - és a görög - választási eredményeket komolyabb piaci megingás követné.

McWilliams szerint "megfelelő mértékű tűzerő bevetése" a piacokat kezdetben valószínűleg meg is nyugtatná, azonban egyre messzebb kerülnek az eurótagállamok lakosságának elvárásai attól, amit a politikusok teljesíteni tudnak, és e folyamat eredményeként végül már nehéz lesz fenntartani az euró jelentette kötött árfolyamrendszert.

A CEBR vezetője szerint a rugalmas árfolyamrendszer kínálja a költségvetési szigor messze legkönnyebb módját, egyebek mellett azért, mert ilyen árfolyamrendszer mellett jóval kevesebb tényleges megszorító intézkedést kell alkalmazni, mint a kötött árfolyam fenntarthatósága érdekében. Elképzelhető azonban, hogy a bajban lévő valutauniós országok csak akkor adják fel az eurót, ha az EKB már "kifogyott a munícióból", és Németország úgy dönt, hogy nem hajlandó többet hitelezni ezeknek az országoknak.

Bizonytalan, hogy ez mikor következik be, de egyre valószínűbbnek tűnik, hogy be fog következni - vélekedett a CEBR vezető londoni elemzője.

McWilliams azt jósolta, hogy a megválasztott francia elnök, Francois Hollande mérsékelni fogja a választási kampány során hangoztatott költségvetési kiadásnövelő terveit, és majd arra fog hivatkozni, hogy "amikor betekintett a könyvekbe, rosszabb gazdasági helyzetet talált, mint amilyenre számított".

A CEBR vezérigazgatója szerint ugyanakkor Hollande-nak már nehezebb lesz visszalépnie attól a tervétől, hogy az évi egymillió eurónál többet keresőkre 75 százalékos személyi jövedelemadót vet ki.

A szigorító intézkedések ellen forduló európai közhangulat kockázataira más nagy londoni házak is felhívták már a figyelmet.

Jonathan Loynes, a Capital Economics - az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcég - európai főközgazdásza már Hollande első fordulóbeli győzelme után adott értékelésében kiemelte azt a véleményét, hogy a franciaországi választási eredmény - csakúgy, mint a holland kormány összeomlása - mutatja az erősödő ellenállást a tagállami költségvetések egyre feszesebbre húzásának stratégiájával szemben.

Loynes szerint ez a folyamat ugyan javíthatja az euróövezet növekedési kilátásait, viszont több módon is mélyítheti az euróövezeti adósságválságot. Például negatív piaci reakció lehetséges, ha a piaci szereplők úgy érzékelik, hogy bármilyen mértékben gyengül az euróövezeti kormányok elkötelezettsége a költségvetési konszolidáció mellett, és az ennek nyomán emelkedő hitelköltségek semlegesíthetik az enyhébb megszorítások kedvező növekedési hatásait.

A Capital Economics vezető londoni elemzője szerint mindemellett a megszorításokkal szembeni erősödő ellenállás miatt a "lázadó" országok összeütközésbe kerülhetnek Németországgal, és ez tovább gyengítheti Németország "máris lanyhuló" készségét az eladósodott valutauniós országok további támogatására.

A ház európai főközgazdásza szerint ráadásul a franciaországi és hollandiai fejleményekből következtethetően már nem csupán néhány kis perifériális eurógazdaság vonakodik a költségvetési fegyelem betartásától, és az, hogy már a központi eurógazdaságokban is erősödik az ellenállás a szigorral szemben, növeli az euróövezet "nagyobb méretű" felbomlásának veszélyét.

A Capital Economics londoni stratégáinak eddig az volt az alapeseti előrejelzésük, hogy az euróövezet "korlátozott formájú" felbomlása várható a következő két évben, és a folyamat esetleg már az idén megkezdődik Görögország távozásával.

Hollande győzelmét egy európai mozgalom kezdeteként értékelte

Egy európai és "talán világmozgalom" kezdeteként értékelte Francois Hollande megválasztott francia elnök választási győzelmét hétfő hajnalban a párizsi Bastille téren több tízezer híve előtt tartott rövid beszédében.

"Többek vagytok, mint egy nép, amely változást akar. Ti már egy mozgalom vagytok, amely mindenhol ébredezik Európában és talán a világon is a mi értékrendünkkel, vágyainkkal és a változás iránti követeléseinkkel. Köszönet, köszönet, köszönet" - mondta Hollande, akire órákon át türelmesen várt a hatalmas ünneplő tömeg. A szocialista jelölt ugyanis az ország közepén található választási székhelyén, Tulle városában várta meg a választás eredményét, ahol szintén hatalmas tömeg ünnepelte. Ott tartott beszéde után repülővel indult a fővárosba.

"Emlékezzetek majd egész életetekben erre a Bastille téri összefogásra, amely kedvet kell, hogy adjon más népeknek is Európában a változáshoz" - fogalmazott a megválasztott francia államfő. Megismételte, hogy az európai vezetőkön kívül szerinte más európai népek is azt remélik, hogy a franciaországi változásokkal véget érnek a megszorítások Európában.

A Bastille téri spontán ünnepségen megjelent a Szocialista Párt teljes vezetősége, amelynek tagjai Hollande érkezéséig beszédeket tartottak. A helyszín szimbolikus: ugyanitt gyülekeztek 31 évvel ezelőtt a baloldali választók, amikor Francois Mitterrand személyében a háború után először választottak meg baloldali politikust államfőnek Franciaországban.

Hollande arra kérte a baloldali tömeget, hogy maradjon aktív a következő hetekben is, és "adjon parlamenti többséget a köztársasági elnöknek".

A nemzetgyűlési választásokat június 10-17-én tartják Franciaországban. A vasárnap nyilvánosságra hozott első két felmérés szerint azon a szocialisták, a szélsőbaloldal és a Zöldek együttesen a szavazatok 44-45 százalékára, a jobbközép tábor 31-32 százalékra, míg a szélsőjobboldali Nemzeti Front 15-18 százalékra számíthat. A szenátusban tavaly ősz óta már a baloldal alkotja a többséget.

Merkollande, a sikerre ítélt új francia-német páros

Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande megválasztott francia elnök még soha nem találkozott, s Merkel sokáig nem is titkolta, hogy nem is kíváncsi a szocialista jelöltre, aki pedig szeretett volna neki "bemutatkozni" a kampány alatt. Vasárnap estére azonban olyannyira megváltoztak az erőviszonyok és az álláspontok, hogy a két vezető személyiségét jól ismerő elemzők szerint a Merkollande, az új német-francia érdekházasság akár harmonikusabb tandemet is formálhat a Merkel-Sarkozy párosnál.

Amikor Hollande januárban bejelentette, hogy megválasztása esetén szeretné az uniós fiskális paktumot újratárgyalni, Németország teljesen ellene fordult. Merkel nyíltan a konzervatív Nicolas Sarkozy mögé állt, a német sajtó pedig populistának minősítette a francia szocialista politikust a gazdasági növekedés élénkítésére vonatkozó javaslatai miatt, amely az európai megszorító politika megkérdőjelezését jelentette a német vezetés számára. Diplomaták szerint Hollande nyilatkozatát - miszerint nem új paktumot szeretne, hanem csak ahhoz egy kiegészítő passzust - félreértették Európában. Azóta azonban Hollande-nak Berlinben sikerült helyreállítani szociáldemokrata és meggyőződéses európai imázsát, s eloszlatni a személye által keltett félelmeket.

Ha a kezdeti nehéz epizód még nincs is teljesen lezárva, elemzők abban egyetértenek, hogy a francia-német párosnak nincs más választása, mint az együttműködés és a gyors kompromisszum, hiszen Németország és Franciaország is a pénzpiacok és az európai partnerek nyomása alatt áll. A német kancellár vasárnap este telefonon gratulált is a megválasztott szocialista francia elnöknek és meghívta Berlinbe. Hollande már korábban jelezte, hogy első útja Berlinbe vezeti annak érdekében, hogy meggyőzze a német kancellárt a márciusban elfogadott európai stabilitási paktum módosításáról. Erre a várhatóan legkésőbb május 15-én tartandó elnöki beiktatás után kerülhet sor. A szocialista politikus a fiskális paktumot kiegészítené egy, a gazdasági növekedést elősegítő passzussal.

A német kormány Guido Westerwelle külügyminiszter nyilatkozatával az este folyamán "szoros együttműködést" ígért az új francia elnöknek. Westerwelle szerint Németország és Franciaország együtt fog dolgozni az adósságválság leküzdése érdekében. Az Európai Unió már rendelkezik egy stabilitási paktummal. Ezt most a nagyobb versenyképesség érdekében egy növekedési paktummal kívánjuk kiegészíteni - hangoztatta a német külügyminiszter, aki ezzel a kijelentésével elemzők szerint Hollande álláspontjához közeledett. Azt azért hozzátette a berlini francia nagykövetségen tett nyilatkozatában, hogy a növekedést a strukturális reformokon és nem a kiadások növelésén keresztül képzeli el Németország.

A konszenzuskeresés az egyik legjellemzőbb tulajdonsága Merkelnek és Hollande-nak is. "Hasonló módon készítik elő a döntéseket hosszú tárgyalásokkal, ami miatt mindkettőjüket gyakran vádolják döntésképtelenséggel" - hangsúlyozza egy francia diplomata. Szerinte Hollande és a kormányfői poszt várományosa, Jean-Marc Ayrault-nak, a nemzetgyűlés szocialista frakciója vezetőjének személyisége is inkább illik Merkel munkastílusához, mint Nicolas Sarkozyé. Hollande nem fogja meglepni Merkelt hirtelen ötletekkel, ahogy azt Sarkozy tette. A francia és a német sajtó sem titkolta soha, hogy a leköszönő francia elnök nehezen értett szót az egészen más stílusú német kancellárral.

"A kancellárnak személyesen semmi baja nincs Hollande-dal. Sarkozy újraválasztását elsősorban belpolitikai okok miatt szerette volna" - hangsúlyozza egy német diplomata, hiszen a francia szocialisták győzelme lendületet adhat a német szociáldemokratáknak a május 13-i kulcsfontosságú észak-rajna-vesztfáliai és a másfél év múlva esedékes parlamenti választások előtt.