Folytatódott az iráni ellenzékiek tüntetők pere

Az iráni rohamrendőrség a teheráni forradalmi bíróság előtt szétoszlatta a vádlottak hozzátartozóinak tiltakozó megmozdulását a Mosarekat helyi honlap jelentése szerint.
    Brit részről "teljességgel elfogadhatatlannak" minősítették, hogy a korábban őrizetbe vett, majd júliusban szabadlábra helyezett követségi alkalmazottat, Husszein Rasszamot bíróság elé állítsák kémkedés vádjával. Őt és a francia követségi alkalmazottat, Clotilde Reiss egyetemi lektort azzal is vádolják, hogy "bátorították a zavargásokat". A tárgyaláson nő - akit az iráni nemzetbiztonság elleni cselekményekkel is vádolnak - azt vallotta, hogy jelen volt a zavargásokon Iszfahánban, és ezért bocsánatot kért. Azt is mondta, hogy a megmozdulásról készített jelentését a követség kulturális részlegének adta tovább.
    Bernard Kouchner francia külügyminiszter korábban azt mondta, hogy a 23 éves nőt, aki francia lektorként dolgozott egy iráni egyetemen Iszfáhánban, július elsején az iráni hatóságok kémkedés vádjával vették őrizetbe a teheráni repülőtéren.
    A teheráni brit nagykövetség alkalmazottja azt vallotta, hogy a diplomaták kapcsolatot tartottak az ellenzéki elnökjelöltekkel, beavatkoztak a zavargások idején. Rasszam bocsánatot kért a bíróság előtt "hibáiért" és kegyelmet kért az IRNA hivatalos iráni hírügynökség jelentése szerint
     Az egy héttel ezelőtt, augusztus elsején kezdődött teheráni bírósági eljárás során azok a "felkelők" - egyes források szerint csaknem százan - felelnek tetteikért, akik a június 12-én rendezett elnökválasztás tisztaságát kétségbe vonva vonultak az utcákra.
    Az iráni sajtó szerint az érintettek felkelésben vettek részt, a vádpontok alapján nemzetbiztonsági érdekek ellen cselekedtek, zavart keltettek a közrendben, és vandál cselekedetekre ragadtatták magukat. A vádak között szerepel az is, hogy törvényellenes módon tűzfegyverek és gránátok voltak a birtokukban, megtámadták a rendfenntartó erőket, valamint a demonstrációkról képeket juttattak el az ellenséges médiának.
    A választás hivatalos eredménye szerint Mahmúd Ahmadinezsád elnök a leadott szavazatok mintegy 80 százalékát szerezte meg, így megkezdhette második elnöki mandátumát. Mir Hoszein Muszavi, a vesztes elnökjelölt és hívei azt állítják, hogy Ahmadinezsád választási csalásnak köszönheti győzelmét. A voksolást eredményének ismertetését követően kezdődött tiltakozási hullám méretét tekintve a legnagyobb volt az 1979-es iszlám forradalom idején lezajlott tömegmegmozdulások óta. A tüntetésekben 30 személy életét vesztette. A hatóságok mintegy kétezer embert állítottak elő. Sokat közülük ugyan már szabadon engedtek, de 250-en még mindig letartóztatásban vannak.